Bécsben már akadálymentesített ATM automaták várják a látássérülteket, míg nálunk sok bankba még bejutni sem tud egy fogyatékkal élő személy. Nem felháborodás, inkább elkeseredés övezi a magyar fogyatékkal élő embereket, ha épp banki ügyeket kell intézniük. Azt már megszokhatták, hogy sok bolt nem akadálymentesített, így számukra az adott üzlet termékei elérhetetlenek, vagy csak nehezen, segítséggel vásárolhatók meg. De mást várna az ember, ha bankokról, pénzintézetekről van szó.

Magyarországon évről évre nő a fogyatékkal élők száma, mégis úgy tűnik, mit sem változik a világ körülöttük, vagyis Magyarországon. Bár az akadálymentesítés évek óta fontos kérdés, sokszor hallható a médiában is, hogy igyekeznek a közintézmények megvalósítani a lehető legszélesebb körben, mégis percenként botlunk olyan épületekbe, ahol az akadálymentesítés szándékát sem lehet felfedezni.

Kishazánkban a fogyatékkal élő emberek nagy része Budapestre koncentrálódik, hiszen itt vannak számukra megfelelő oktatási intézmények, a fővárosban a legfejlettebb a közlekedés, és a legtöbb munkalehetőség is itt várja a megváltozott munkaképességű álláskeresőket. Az új, modern plázák, wellness központok sokszor akadálymentesítettebbek, mint a mindenki által látogatott közintézményi épületek. Legnagyobb csalódásom napjainkban a magyar bankfiókok helyzete. Munkahelyi tapasztalat, illetve mint lakossági folyószámlát vezető személy naponta látom a fogyatékkal élő emberek nehézségeit, és egyre többször teszem fel a kérdést, hogy az egyébként egyszerűen orvosolható problémákat miért nem oldják meg végre.

mozgs.jpg

Első és legnagyobb gond, hogy sok bankfiókba be sem jut például egy mozgássérült, kerekesszékkel közlekedő ember. A legtöbb helyen jellemző, normál, egyszárnyas ajtó, illetve pár lépcsőfok gátolja őket abban, hogy igénybe vegyék a bankok szolgáltatásait. Fotocellás ajtó, vagy akár kétszárnyas, kitárható ajtó is kevés helyen van, és a lépcsőfokokra ezek sem jelentenének megoldást. Persze nyilván könnyed válasz erre a kérdésre, hogy épp az ilyen problémákkal küzdő ügyfelekért fejlesztik folyamatosan az online banki szolgáltatásokat, viszont ez újabb kötelezettségeket ró a fogyasztóra, esetünkben, hogy rendelkezzen internettel, illetve tudja is használni azt, netbanki azonosítója és jelszava, és nem utolsó sorban bízzon is az online ügyintézésében. Ezek a kritériumok eléggé megnehezítik a helyzetet, főleg mivel a mozgássérültek között, de általánosságban véve a fogyatékkal élők között is magas az idősek aránya, akik nehezen szoknak hozzá az online felületekhez, illetve számítógépes ismeretekkel sem rendelkeznek.

Ha mégis bejut egy látássérült, vagy hallássérült a bankfiókba, akkor sem zökkenőmentes a banki ügyintézése. A legtöbb bankfiók zsúfolt, az ügyintézéshez sorszámot kell húzni, de hogy a sorszámot látja-e az ügyfél, vagy tudja-e, hogy az éles jelzőhang melyik ügyintézőhöz hívja, az már más kérdés. Bízzuk ezt a helyzetet a jóindulatú emberekre, akik segítő kezet nyújtanak a látássérült ügyfélnek, esetleg jelzik neki, hogy ő következik, végső esetben oda is kísérik az ügyintézőhöz. Sokan gondolhatják, hogy a látássérültek kísérővel mennek ügyeket intézni, de banki tapasztalatom az, hogy ez szinte sosincs így. Miért is lenne? Miért ne intézhetné maga az ügyeit egy fogyatékkal élő személy, anélkül, hogy bevonna más valakit a magánügyeibe, kiteregetné előtte a pénztárcáját. Ügyintéző nincs, aki külön, személyesen vele foglalkozna, email kommunikáció a bankok esetében szinte lehetetlen. A legtöbbször telefonon tudnak ügyet intézni, vagy online, viszont van néhány olyan ügyintézés, amit csak személyesen lehet megoldani.

ATM-braille-buttons_5.jpg

A hallássérültek ügyintézése szintén nem megoldott. A személyes ügyintézés jelenleg legtöbb helyen papírra írogatással történik, illetve ha ez az ügyfélnek nem felel meg, lehetősége van jeltolmácsot hozni magával. A szájról olvasás a zárt fülkék esetében szintén nem megoldás, mivel a plexiről csak saját arcának visszatükröződését látja az ügyfél. Mivel az email kommunikáció nem a legjobb a bankfiókok esetén, marad a telefon. De hogy bejegyzett hallássérült ügyfelet hívogatnak SMS helyett, az úgy gondolom, hogy megint a hozzáértés, illetve az empátia hiányát mutatja. Az ügyintézők képzetlenek a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, sokszor nehézséget okoz számukra az is, hogy ügyet intézzenek ilyen esetekben. Pedig az akadálymentesítés azt is jelentené, hogy az épületek mellett akadálymentesítjük az ügyintézést is. Az ügyfél, legyen fiatal vagy öreg, fogyatékkal élő vagy egészséges, ugyanazt a szolgáltatást kellene, hogy kapja, hiszen díjakban is ugyanazokat számolják fel nekik. Egyenlő ügyfélkezelés, egyenlő bánásmód, egyenlő lehetőségek.

És hogy mi az, ami ezt a posztot ihlette? Látó, halló, korlátozottsággal nem élő emberként is mélyen érint, hogy mennyire le van maradva a magyar ügyintézés a külföldi, akár szomszédos országokéhoz képest. Bécsben a látássérülteknek akadálymentesített, hangos ATM automaták állnak rendelkezésre, hogy ezzel is megkönnyítsék a mindennapjaikat, míg nálunk az ATM kérdés fel sem vetődött napjainkig.

Fotók:

http://jillzhu.files.wordpress.com/2010/11/img_0492.jpg

http://mentalfloss.com/sites/default/files/styles/article_640x430/public/ATM-braille-buttons_5.jpg