Tillát faggathatták az egyetemisták tegnap sikerről, karrierről, műsorvezetésről. Persze ennyi év tévézés és szereplés után ki tudná jobban kerülgetni a kérdéseket, mint a jó öreg Tilla. Másfél órás előadást tartott a Forum Corvinum Light programsorozat keretében az ELTE-n megismerhettük a ballépéseit, és hogy hogyan került ő a festővászontól a tévéképernyőre. Hosszú volt az út, ami a 14 éves festőnek készülő Till Attilától a Big Brother valóság showt vezető Tilláig vezetett.

„Egy közös fotó és kezdhetünk. Hiszen nem az élmény a fontos, hanem a poszt” (Tilla)

tilla_instagram.jpg

Tilla az előadást nyitó három kérdést körülbelül egy perc alatt megválaszolta. „Érdekel, hogy áll össze egy tehetségkutató? NEM, hiszen már mindenki tudja. Mi a dolga egy profi műsorvezetőnek? Ez egy jó kérdés, de nem tudom a jó választ. Végezetül mik zajlanak a kulisszák mögött? Melegszendvicset eszünk, és mások agyára megyek.”

Teljesítménykényszeres világban

Tilla szerint a siker egy paradoxon, amit nem szabad sem túl komolyan venni, sem a rabjává válni. A legfontosabb, hogy mindenki azt tegye, ami érdekli – kicsit már talán közhelyes. Bár ma a sikert társadalmunk kézzel fogható tárgyakban, pénzben méri, nem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb siker, ha kitaláljuk, hogy hogyan legyünk a világban.

Állítása szerint művész kis Till Attila máig nem tűnt el. Tilla filozofál és az élet bölcsességét igyekezett átadni a hallgatóságnak, és bár nem emiatt érkeztek a legtöbben, mégis néma csöndben hallgatták a történeteit. Az est jelmondatává vált, hogy hagyni kell, hogy az ember rájöjjön kicsoda. Nem siettetni, megélni és átélni kell a sikert.

Ecset helyett mikrofon

Lakótelepi gyerekként Tilla vágyott a belvárosi nyüzsgésre, és szeretett volna részese lenni a magyar művész-társadalomnak. „A képzőművészek az igazi vagányok. Van Gogh és Gauguin félistenek voltak számomra.” Pedig Van Gogh is csak két képet adott el életében, akkor ő is sikertelen? A művészek világa vonzó volt, tehetsége is volt hozzá, de még így is csak második nekifutásra vették fel a képzőművészeti szakközépbe. Egy évig máshol tanult, és közben készült a felvételire. Rájött, hogy ami hiányzott elsőre, az a közös nyelv. Ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a művész világban, ismernie kell azt a közeget, a nyelvet.

Négy év alatt aztán változott az érdeklődése, és rájött, nem való neki a festői magány, inkább lenne csapatjátékos. Bár felvételizett többször is festő szakra az egyetemre, ekkor már sokkal fontosabb volt számára a szereplés. Hobbinak indult, barátaival kezdték el a Vakuum TV műsort, melyet hétfőnként adtak elő a szórakozóhelyen lévőknek. Miért pont hétfőn? „Hétfőn nem volt tévéadás. A legenda szerint azért, mert hétfőnként Kádár sakkozott.”

20080306tillattil11.jpg

Vákuum TV után igazi tévé következett, szerkesztő lett 1994-ben a Múzsa TV kulturális ajánlójában. Ekkor intermédia szakon tanult az egyetemen. Teltek az évek, jöttek a díjak. 1997-ben elindultak a kereskedelmi csatornák, és Tilla is váltott. Bár nem szerencsésen. A TV3-hoz szerződött, ekkor már, mint műsorvezető. „Tudtam hova kell állni! Amilyen gyorsan elkezdtük, olyan gyorsan bele is buktunk.” A TV3 bukása után visszatértek a közszolgálati médiához, de ott nem akartak velük dolgozni, hiszen a kereskedelmiből jöttek, a kereskedelmiben pedig nem volt tényleges kulturális munka, amit szeretett volna. „Lépj vissza a Start mezőre! Úgy éreztem magam, mint 5 évesen a társas felett, amikor a majdnem győzelemből, hírtelen a mélybe zuhan az ember.”

2002-ig Tilla egyperceseket, ajánlókat készített csak, hol a közszolgálatinál, hol a TV2 oldalán. 2002-ben Magyarországra is elérkezett a Big Brother, illetve abban az évben már a kereskedelmi csatorna is tudott időt és keretet szánni kulturális műsorokra, így elindult a Propaganda is. Tilla a Propaganda vezetésére érkezett, majd két műsorral távozott. Azóta a képernyőn van, sorra kapja a csatorna legnagyobb nézettségét hozó műsorokat. Még nem unta meg, bár az elmúlt években kacsingatott a filmezés világa felé is. Hamarosan újabb játékfilmet készít, festeget és ha teheti, rengeteget olvas. 

Ne építsünk magunknak kudarctörténetet

Végezetül, mint egy mese tanulsága, Tilla megfogalmazta, hogyan kell viselni a kudarcot, hogyan kell fogadni a kritikát. A siker az ő életében hullámzott, hol jött, hol elmaradt. Mégis fontos, hogy amikor nem is keresték, ő akkor is kopogtatott. Tudta, hogy mit akar, hogy ki akar lenni, és bár csak egyperceseket csinálhatott évekig, és anyagilag sem volt stabil az élete, nem engedte el a tévézést. Pedig bevallása szerint, első kamerás próbáján kiderült, még beszélni sem tud rendesen.