Hiába lobbizott az RTL Klub, hétfőn Áder János köztársasági elnök aláírta a reklámadóról szóló törvényt, amit az Országgyűlés múlt szerdán fogadott el. A törvény a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba és már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget. Az utolsó pillatanban hozzáadott törvénymódosítás jelenlegi állás szerint nemcsak a TV2-nek, hanem akár az RTL Klubnak is kedvezhet, így 2014-ben lehet, hogy ő is megússza a milliárdok befizetését. A törvény bevezetése komoly vitákat szított az ellenzék, a különböző szakszervezetek körében, de már Európa is aggódik. Aki nem akar zsíros summát fizetni, továbbra is próbálkozhat: a jogszabály megalkotói nyitva hagytak néhány kiskaput.
Mégsem fizet az RTL Klub?
Az Országgyűlés előző héten fogadta el a reklámadóról szóló jogszabályt, amely értelmében fizetni kell a médiaszolgáltatásban, sajtótermékekben, járműveken, szabadtéri reklámhordozókon, nyomtatott anyagon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetések után. Az adót sávosan, a reklámbevételek után kell fizetni: félmilliárd forintig 0 százalékot, 15 és 20 milliárd között 30 százalékot, 20 milliárd forintot meghaladó rész után már 40 százalékot kell adózni, így eddig úgy tűnt, hogy az adót kifejezetten az RTL-re szabták. Az utolsó pillanatban benyújtott törvénymódosító javaslat azonban, miszerint az előző évek veszteségének egy részét le lehet írni az adóalapból, lehet, hogy nem csak a TV2-nek kedvez. Eddig úgy tűnt, hogy a két csatorna közül csak a TV2 volt veszteséges, így az adókedvezmény csak őket illeti, ám kiderült, hogy a nyereség látszata ellenére 2012-ben az RTL Klub is negatív adóalapot produkált, így megúszhatja a milliárdok befizetését 2014-ben. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint szerint a kormánynak a törvénymódosítással az a politikai célja, hogy az RTL Klub nyereségét csökkentse, ami emelheti a Fidesz-KDNP közelébe került TV2 piaci részesedését. A jelenlegi állás azonban arról tanúskodik, hogy a törvényalkotók szándéka mégsem ez volt.
Június 5-én, csütörtökön elsötétült a két fő kereskedelmi csatorna fő műsoridőben, ezzel kifejezve tiltakozásukat a reklámadó ellen. A Magyar Reklámszövetség arra kérte a médiavállalkozásokat és szakszervezeteket, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz. A nyomtatott sajtók fehér lappal, a rádiók a tiltakozó szöveg beolvasásával, az online felületetek szintén elsötétüléssel fejezték ki álláspontjukat.
Orbán Viktor június 13-án, pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy „a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. Nem gazdasági kényszer van, hanem igazság van.” Ezzel szemben az ellenzék igazságtalannak, aránytalannak, fölöslegesnek és hazugnak tartja a reklámadót.
Az RTL Klub is igazságtalannak érezte az új törvényt: megdöbbenéssel fogadták a jogszabályt, hiszen az komolyan fenyegeti gazdasági működésüket. Szerintük „ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje.” Múlt hét pénteken, június 13-án az RTL Klub levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a reklámadóról szóló törvényt, mert az sérti a sajtószabadságot és a versenysemlegességet. Ennek ellenére hétfőn Áder János jóváhagyta a törvényjavaslatot.
Az Európai Kiadók Tanácsa (EPC) és a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT) az Európai Bizottsághoz fordult a reklámadó ügyében. Azt kérték a Bizottságtól, hogy vizsgálják meg a hirdetési piacra kirótt terheket, mert az nem tartja tiszteletben a sajtószabadságot és a pluralitást, valamint megbénítja a magyar médiaszektort.
A Demokratikus Koalíció is Európához fordult segítségért: ők levélben kérték Neelie Kroest, az Európai Bizottság digitális területért felelős uniós biztosát, hogy indítson átfogó vizsgálatot az új törvénykezéssel kapcsolatban. A DK szerint ugyanis a reklámadó nem adópiaci, hanem a médiumokat a kormány befolyása alá hajtó kérdés.
A kiskapuk nyitva maradtak
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Barta Péter elmondta, hogy az új jogszabály jelenlegi formájában nem tudja megadóztatni azokat a szolgáltatókat, akik nem telepedtek le Magyarországon. A szakértő azt mondta, hogy ha a reklámadó alanya nem tartozik a számviteli törvény, vagy az szja-törvény hatálya alá, akkor nem keletkezik adóalapja, így nem köteles adót fizetni. A jelenlegi jogszabályok megengedik, hogy a médiacégek a magyarországi reklámozást külföldi társaságokon keresztül bonyolítsák. Egy magyar nyelvű internetes portál működtetéséhez nem szükséges magyar vállalkozást létrehozni, a reklámozás pedig külföldi cégeken keresztül is történhet. Így ezek a külföldi szolgáltatók megúszhatják a reklámadó fizetését még akkor is, hogyha van magyarországi telephelyük, hiszen nem tartoznak sem a számviteli törvény, sem az szja hatálya alá.
A hangulat továbbra is felkorbácsolt, az RTL Klub a médiatörvény elfogadása óta nyíltan támadja a kormányt. A híradásaik egyre többször szólnak a jobboldalt degradáló hírekről, legutóbb például az Orbán Ráhel esküvőjén eltűnt mobiltelefonokról mutattak be riportot, amely a nyomozások aránytalanul nagy költségét emelte ki. Az európai vélemények még váratnak magukra, bár a felröppent hír, miszerint az RTL is megúszhatja a milliárdokat, némileg változtathat a helyzeten.