Az álláshirdetésekre beérkező önéletrajzok döntő többségét az álláskeresők általában a népszerű Europass-sablonok mintájára készítik el. Az állásközvetítők ma még talán megelégszenek ennyivel, pár éven belül viszont sokkal bőkezűbbnek kell lennünk: még több információt követelnek majd tőlünk, sőt, be sem érik a száraz tényekkel. Vigyázzunk a Facebookon, de ne féljünk használni a LinkedInt. És figyeljünk a Klout-pontszámunkra.

A Google AdWords hatékony használatát népszerűsítő csütörtöki ingyenes workshopon jártunk, melynek első felében az új média és a HR kapcsolatát vizsgálta Fehér Zsolt, az Assessment Systems nevű hr-es cég vezérigazgatója.

Itthon a fejvadászok, munkaadók elsősorban a Facebookon és a LinkedInen érdeklődnek a jelöltekről – ha egyáltalán kíváncsiak többre, mint amennyit egy önéletrajz elárul gazdájáról. A Facebookot kétharmaduk használja, míg az üzleti közösségi oldalon 93 százalék keres rá a jelöltekre. Meglepő lehet, hogy ezeken a profilokon nem töltenek több időt egy átlagos felhasználónál, sőt a következtetéseket is laikusokhoz hasonlóan vonják le: a túl sok partyfotóval rendelkezők kevésbé szimpatikus munkaerő benyomását keltik, míg a visszafogottabbakkal szemben kevesebb a negatív előítélet. A Randstad nevű HR-tanácsadó cég adatai szerint „minden harmadik munkaadó utasított már vissza jelöltet annak közösségimédia-profilja miatt”

A nyugati országokban vagy éppen Kínában, Japánban ennél is mélyebbre merészkednek a felvételiztetők: a fent említett két portál által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználják, és az adatlapra feltöltött képeket is komoly vizsgálatoknak vetik alá, hosszas személyiségjellemzésbe kezdenek a tartalmak alapján, hogy minél szélesebb körű információhoz jussanak az álláskeresőről.

klout-logo-color-dark.png

Nem ritka a közösségi hálókon tanúsított aktivitás kimutatására szolgáló oldal, a Klout használata sem, ami a Twitter, Facebook, Google+, LinkedIn, Foursquare, Wikipedia és az Instagram interakcióinkat figyelve számítja ki mekkora befolyással is bírunk a virtuális térben. Az 1-től 100-ig terjedő skálán kapott értékekkel aztán megint csak tovább dolgozhatnak. Amerikában már annyira elterjedt a Klout használata, hogy nem ritkán egy-egy rendezvény meghívójában is elvárásként állítanak fel egy küszöbértéket, amely alatt nem engedik be a látogatókat. (Összehasonlításként Barack Obama amerikai elnök például 90 feletti értékkel bír.)

Ma már teljesen bevett a webkamerás állásinterjú, ehhez segítségként sorra jelennek meg cikkek hasznos tanácsokkal nálunk is. A magyarországi LinkedIn-felhasználók száma 2013 januárja és decembere között százezerrel nőtt, ez jól mutatja, hogy felismertük az oldalban rejlő lehetőségeket. Nem árt azonban felkészülnünk arra az eshetőségre sem, amikor valamennyi munkaadó elvárásként nem önéletrajzot vagy motivációs levelet fog kér tőlünk, hanem lehetőséget arra, hogy egyetlen gombnyomással megismerje valamennyi személyes profilunkat a különböző közösségi oldalakon.