Az interneten cikkek százait találjuk arról, hogy jelentkezőként hogyan keltsünk jó benyomást egy állásinterjún. Arról viszont kevés szó esik, hogy hogyan viselkedjen az, aki az asztal másik oldalán ül. Pedig néha olyan történetek hallani a hr-esek vagy munkáltatók viselkedéséről, hogy el sem hisszük. Ironikus, hogy a kommunikációs szakmából is jó pár rémisztő példát tudtunk összeszedni csupán két ember megkérdezésével.  Pedig a kommunikációs és médiaügynökségek tudhatnák a legjobban, hogy ma már könnyen nyilvánosságra kerülnek ezek a sztorik, ami jelentősen rombolhatja egy cég hírnevét. Lássuk, hogy mi az az employer brand (munkáltatói imidzs), és mit kell tudni róla!

A jól kommunikáló cégek sikeresebbek

Egy 2013-as amerikai tanulmány szerint az állásjelentkezők 75 százalékát  nem értesítik arról, hogy lezárult a kiválasztási folyamat, és nem kapta meg az állást, pedig szinte minden interjún elhangzik az ígéret. Ezzel gyakran megnehezítik az olyan jelentkezők dolgát, akik épp két lehetőség között vacillálnak, ráadásul elfogadhatatlan ez a fajta viselkedés, hiszen csak az alapvető illedelmességi normák betartásáról van szó. Épp ezért még egy 30 embernek kiküldött automatikus email is jobb megoldás a semminél.

A kommunikáció fontosabb egy jól működő cégben, mint gondolnánk, és nemcsak a sikeres marketing szempontjából. A hatékonyan kommunikáló cégek általában más területeken is (például megrendelések, bevételek) messze előzik azokat a versenytársaikat, amelyek nem annyira erősek a kommunikációban.  A legszebb az egészben, hogy ezek pont olyan dolgok, amik nem kerülnek pénzbe, viszont annál jövedelmezőbbek.

Az állásjelentkezőkkel is kedvesnek kell lenni

Ahhoz, hogy egy cég minőségi munkáltatóként jelenjen meg a piacon, az állásra jelentkezőkben is jó benyomást kell kelteni. Sajnos az itthoni munkáltatók nagy része egyáltalán nem figyel erre. Pedig általában azok a jelentkezők is pozitívan viszonyulnak  a céghez- például szívesen fogyasztják a termékeiket a jövőben-, akiket nem vesznek fel, feltéve, hogy az interjún korrektül viselkedtek velük.

Bad-Job-Interviewer.jpg

A jelentkezőkkel való bánásmód fontosságát jelzi az amerikai Candidate Experience Awards (Cande’S) nevű díj létrehozása. Ezt az elismerés azok a cégek kapják, amelyek jól bánnak az állásjelentkezőkkel. Akik megfelelnek az elvárásoknak, egy évig feltüntethetik a Candidate Experience pecsétjét a marketingmellékleteikben. A 2013-as díjazottak között van például a Deloitte, a General Motors és az American Airlines. Itt olvasható néhány tipp, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy egy cég méltó legyen a díjra.

Még azok sem csinálják jól, akiknek ez a szakmájuk

A kommunikációs cégek sokszor próbálnak kreativitásukkal kitűnni már az álláshirdetések megírásánál. Akik pedig igazán kreatvínak szeretnének  tűnni, azok az állásinterjún sem fogják vissza magukat. A szokásostól eltérő kérdések és feladatok azonban sokszor nemcsak helytelenek ezekben a szituációkban, de rossz benyomást is keltenek a jelentkezőben.

Valószínűleg minden józan gondolkodású ember rossz néven veszi, ha az állásinterjún:

  • az az első kérdés, hogy hogy viseli, ha kiabálnak vele

  • közlik, hogy semmi jóra ne számítson, mert itt mindenki két ember helyett dolgozik
  • a cégvezető minden második szava az, hogy “bazdmeg”, amikor a kollégáival beszél

  • elmondják, hogy már a CV alapján úgy látják, ez a munka neki nem fog tetszeni, maximum a pénzzel tudnák meggyőzni, az pedig három hónapig nincs

  • kijelentik, hogy olyan gyakornokot keresnek, akinek egyszer elég elmondani mindent, mert kétszer nem fogják, attól a munkatárstól pedig szó nélkül megválnak, aki sokszor visszakérdez

  • az orra alá nyomnak egy pszichológiai tesztet, amiben szexre és alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdések is vannak

  • megkérdezik, hogy van-e otthon konfliktus abból, hogy ki takarítson

Ezek az elképesztő példák mind magyar kommunikációs és médiaügynökségeknél történtek az elmúlt egy évben. Ironikus, hogy még azok sem számolnak mindennek a következményeivel, akiknek a kommunikáció a szakmájuk. Lehet ezt úgy is nézni, hogy legalább őszinték, de ha ezeket a kérdéseket és megjegyzéseket mind komolyan is gondolták, akkor valójában nem a rossz kommunikáció az egyetlen probléma ezeknél az ügynökségeknél.

Mi az employer brand?

Az employer brand (munkáltatói imidzs) lényegében arról szól, hogy a munkavállalók jól érzik-e magukat a munkahelyükön. A cégről mint munkáltatóról kialakult képet a dolgozók jelentősen alakítják azzal, amit az ismerőseiknek mesélnek. Ráadásul  ma már sokan Facebookon, vagy kifejezetten erre a célra létrehozott oldalakon – mint az amerikai Glassdoor.com, amelyen névtelenül kritizálják a cégeket – teszik közzé a munkahelyen vagy állásinterjún szerzett tapasztalataikat, benyomásaikat. Ezzel megnőtt annak az esélye, hogy visszaüt, ha egy munkáltató nem bánik tisztességesen a beosztottjaival vagy az állásra jelentkezőkkel.

6a00d8341c761a53ef0120a67abc67970c-pi.jpg

A CareerBuilder.com felmérése szerint a magas munkanélküliség és az elhelyezkedési nehézségek ellenére gyakran előfordul, hogy a kiválasztott jelentkező végül nemet mond az állásajánlatra. De nemcsak kiváló munkaerőt lehet veszíteni azzal, ha rossz tapasztalatokat okozunk egy jelentkezőnek: a cég hírneve és sikere is megszenvedheti. A nyugati országok vállalatai ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkáltatói kép tudatos formálására, ami itthon még gyerekcipőben jár. Pedig Magyarországon is minden cégnek van munkáltatói imidzse, legfeljebb nem tudnak róla, és nem tudatosan alakítják.

Ha saját bőrödön tapasztaltad, hogy egy cégnek fogalma sincs, hogy kell bánni az emberekkel, sírd el nekünk a bánatodat kommentben vagy emailben!

Találkozó kommédiásoknak

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók: 

Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger  
Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei 

Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója 
A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai 

Időpont: 2014. szeptember 9.

Lájkold a Facebookon, hogy ne maradj le!

 Itt vagyunk a Meetup.com-on.

A helyszín Budapesten lesz, a belépés ingyenes. Részletek hamarosan.

Fotó: 1 2