Ahogy új technológiák jelennek meg a törvényi szabályozás megpróbál lépést tartani a technika fejlődésével. A törvényhozó jó esetben ezt úgy teszi, hogy kikéri az érintettek véleményét és figyelembe veszi azt a törvények megalkotásakor.  A drónok polgári használatának szabályozása ad mostanában munkát a különböző országok törvényalkotó apparátusának. A nagy amerikai médiacégek viszont, akik előszeretettel használják őket fotók, videofelvételek készítésére, nem szeretnék, ha a fejük felett döntenének.

A pilóta nélküli multirotoros repülők, más néven drónok megjelenése óta többféle verzió látott napvilágot. Mint minden technikai újdonság esetében, a drónoknál is elérkezett az az idő, amikor az árak csökkenése miatt már gyakorlatilag bárki megengedheti magának, hogy vásároljon ilyen eszközt, ami számának robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Nap mint nap hallunk olyan esetekről, amikor a drónok problémát okoznak: tízezer eurós büntetést kapott egy fülöp-szigeteki fotós, mert túl közel repült a drónja a pápához, Nagy Britaniában majdnem összeütközött egy drón egy utasszállító repülőgéppel, a washingtoni Fehér ház kertjébe repült be egy drón, Franciaországban az atomerőműveket megközelítő drónok okoznak gondot. Mind-mind azt mutatják, hogy olyan területről van szó, amelynek egyre nő a jelentősége, ezért mindenkinek érdemes egyre jobban odafigyelnie rá.

15943306978_da7fb053ab_z.jpg

A médiacégek oda is figyelnek

Nemrég 10 amerikai médiavállalat állapodott meg a Virginia Műszaki Egyetem (Virginia Polytechnic Institute and State University) egy kutatási partnerségben, melynek célja, hogy ellenőrzött körülmények között teszteljenek olyan valós élethelyzeteket, amikor a drónok a hírgyárosok segítségére lehetnek. Korábban a CNN, akinek már egyébként is volt egy kutatási együttműködése a Georgia Tech Research Institute-tal, a Szövetségi Légügyi Hatósággal (Federal Aviation Administration – FAA) írt alá együttműködési megállapodást azzal a céllal, hogy megállapítsák, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre jó minőségű hírvideók készítésére drónok alkalmazásával.

Zűrös viszonyok

Az USA-ban jelenleg tilos a drónok kereskedelmi célú használata, amibe az újságírás is beletartozik, hobbi céllal azonban bárki használhatja az eszközt. Ez persze nem tartotta vissza a média dolgozóit attól, hogy csodás légifelvételeket készítsenek természeti katasztrófákról vagy helyi eseményekről. Ezek azonban jellemzően olyan alkalmak, amikor nem kellett attól tartaniuk, hogy büntetésnek teszik ki magukat a drónok használata miatt. Sokan egyenesen az újságírói szabadságot féltik a drónok hivatásos újságírói célú használatának tiltásától, Matt Waite, a Nebraska Egyetem professzora és a Drone Journalism Lab alapítója pedig úgy véli, hogy az újságíróknak, a médiacégeknek ott kell lenniük, amikor a drónok használatára vonatkozó szabályozásokat készítik, és el kell mondaniuk a véleményüket, ezért is üdvözölte a nemrég bejelentett együttműködéseket.

5888609971_868db5400a_z.jpg

Elhúzódó szabályozási folyamat

Habár az amerikai Kongresszus már felkérte az FAA-t, hogy állítson össze egy új szabályozást a nem kormányzati célú drónok használatára vonatkozóan, beleértve az újságírói célú alkalmazásukat is, a rendelkezések megszületése újra és újra késik. A Washington Post értesülése szerint már most lehet tudni, hogy az FAA a legújabb, 2015. szeptemberi határidőt sem fogja teljesíteni. Az amerikai légügyi hatóságnak ugyanis először egy javaslatot kell tennie, amit egy nyilvános megvitatási folyamat követ. Ez a folyamat még el sem kezdődött, pedig szakértők szerint legalább két évet vesz majd igénybe, amíg mindebből aztán megszületik a szabályozás végleges szövege. Az FAA egyik illetékese ennél is későbbi határidőt mondott San Franciscóban egy konferencián, amikor 2020-at jelölte meg a munka befejezésére. A folyamat elhúzódása sokak számára azért is érthetetlen, mert számos országban vannak már tapasztalatok a drónok polgári és kereskedelmi használatáról, így például az angol közszolgálati csatorna, a BBC már korábban integrálta a drónok használatát a napi hírkészítési folyamatába, Kanadában pedig pont tavaly ősszel enyhítették jelentős mértékben a drónhasználat szabályait.

Itthon sem jobb a helyzet

Ironikus, de valószínűleg a drónhasználati szabályok elkészítésének folyamata az, ahol Magyarország ugyanott tart, ahol az Egyesült Államok. Valamilyen szabályozás van ugyan nálunk is, de az teljesen elavult, az új szabályok elkészítése viszont csúszik. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a tavaly júliusi határidőt nem tudta tartani, a jelenlegi betarthatatlan szabályozás mellett pedig gyakorlatilag bárki reptethet drónt mindenféle következmény nélkül szinte bárhol.

Biztosan sokan emlékeznek arra a Budapestről készítette fantasztikus videóra, amely csodálatos légi felvételeinek köszönhetően joggal lett nagyon népszerű nemcsak Magyarországon, de a világ minden táján. Azt viszont talán sokan nem tudják, hogy ez a felvétel is illegálisan készült, mint annyi más légi videó, amiket a különböző videómegosztókon láthatunk. Itthon ugyanis valamennyi légi jármű reptetéséhez, beleértve az összes polgári és kereskedelmi célú drónhasználatot, engedélyt kell kérni a NKH-tól és a Légügyi Hivataltól. Nem kell azonban szégyenkeznünk, ha ezt eddig nem tudtuk volna, mert az az eset, amikor az MTVA egyik operatőrét büntették meg 100.000 forintra engedély nélküli drónreptetésért azt jelzi, hogy a profik sincsenek tisztában az erre vonatkozó szabályokkal.