Páratlan lehetőségeket hagynak kiaknázatlanul azok az akadémikusok akik nem használnak Twittert és nincsenek jelen más közösségi felületeken. A blogolás és a közösségi média használata olyan alapvető célok eléréséhez segíthetik hozzá a felhasználókat, mint az építő jellegű kritika, érdeklődők táborának növekedése vagy kapcsolatba lépés egy szélesebb nyilvánossággal. Íme néhány ötlet, hogyan használjuk célirányosan a blogolás és a Twitter adta lehetőségeket.

Bár nincs bevett meghatározás, akadémikusoknak tekinthetők azok az oktatók, kutatók, hallgatók, akik valamilyen tudományos vagy művészeti akadémia tagjai, igyekeznek objektíven, szakmai szemmel nézni az őket körülvevő világot. Számukra elengedhetetlen más szakemberekkel konzultálni, észrevételeiket megosztani. Van valami egyedi abban, ahogyan az emberek kinyilvánítják gondolataikat a közösségi médiatérben: olyan közönséggel lépünk kapcsolatba, amely hasonló érdeklődési körrel rendelkezik és hasonló kérdések foglalkoztatják, így építő jellegű beszélgetések, viták is kialakulhatnak. Mark Carrigan szociológus szerint az üzenetek tömegekhez való eljuttatásának kulcsa a Twitter és a blogolás, illetve ezek kapcsolata.

A kevésbé elterjedt podcastok

Jó lehetőséget kínál még a Podcasting, bár gyakorlatban kevésbé elterjedt. A podcastok vagy vodcastok letölthető audio vagy audio-vizuális tartalmak, akár az utcán sétálva is hallgathatók, megtekinthetők okostelefonunkról. Előnyük, hogy fel lehet iratkozni a minket foglalkoztató közvetítésekre. A bloggerek podcastok készítésével személyesebb kapcsolatot alakíthatnak ki közönségükkel, mivel így nem csak gondolataikat olvashatják, de hallják, jobb esetben látják is őket. 

 

A blogolás mint nem formális publikáció

Az akadémikusok blogírással áthidalhatják a tudományosság és a más emberek közt húzódó szakadékot. Mivel nemcsak a szakmának írnak, segíti őket az egyszerű, mindenki számára érthető nyelvezet használatában, ötleteik tisztázásában, növeli az ismertségüket, bővíti a tudásukat és a követőik táborát. 

A blog szabad hozzáférésű publikációnak is tekinthető, melyben az akadémikusok nyomtatás nélkül osztják meg érlelődő ötleteiket, a közönség pedig szabadon támadhatja, terjesztheti vagy támogathatja az elképzeléseket. A bejegyzések általában kötött vagy kötetlen esszé formájúak, rövidebb terjedelműek. Nincsenek jól körülhatárolt megkötések. Az esetek többségében a blogokon összegyűlt közösséget tájékozottság, segítőkészség jellemzi, ahol eltörpülnek a formális viselkedési szabályok és a rangbeli különbségek által szabott gátak. 

 facebook_vs_twitter.png
Forrás: dimbal.com 

10 tipp akadémikusoknak a blogoláshoz

1. Határozd meg pontosan, hogy mit szeretnél elérni

A sikerhez vezető út kihagyhatatlan része, hogy pontosan tudjuk hová akarunk eljutni, mit akarunk elérni. Ilyen cél lehet a szakmai kapcsolatok építése,  követők toborzása, ismertség növelése. 

2. Legyen a napi rutin része a közösségi média tartalmak előállítása

Az egyik legnagyobb kihívás a közönség kialakítása, ehhez pedig Carrigan szerint hetente többször is új blogbejegyzéseket kell megjelentetni. A megfelelő stílus kialakításához kezdetben érdemes lehet más bloggerek stílusának megfigyelése. Azoknak, akik nem szeretnének saját blogot, javasolt egy már meglévő blog szerkesztőségéhez csatlakozni. 

3. Alakíts ki magadban egy listát a különböző felületek előnyeiről és korlátairól

A közösségi oldalak előnyei közt szerepel, hogy könnyen szert lehet tenni ismerősökre, barátokra, a blogok szövegorientáltak.

 4. A rendelkezésedre álló szabadidő alapján válassz felületet

Hatékonyabb lehet egyetlen felületet megcélozni, mintsem egyszerre mindenhol jelen lenni. A Twitter kiváló lehetőséget kínál az akadémikusok által létrehozott tartalmak népszerűsítésére, ugyanakkor kutatási eszközként is használható.

5. Tudatosítsd magadban, kik láthatják az általad készített tartalmakat, de ne hagyd hogy a felmerülő veszélyek megbénítsanak

Előfordult már, hogy valakit erős kritika illetett, vagy még rosszabb esetben elbocsájtottak állásából. A múlt hétvégi bukaresti tűzesetről tudósító Ana-Maria Roman is kemény kritikát kapott,mert a több életet követelő tragédiáról készült riportja után Facebookon közzé tett egy érdekes hangvételű bejegyzést.

 disco3.bmp

” Gigi Becali letartóztatása után, amikor 24 órát voltam terepen, nem hittem volna, hogy még egyszer kifogok egy ilyen munkanapot. Tegnap Udreaval kezdtem és most fejeztem be 8 órakkor, a tűzzel. A tragédia helyszínén maradtak kollégáim. Bár fáradt vagyok nem tudok nem mosolyogni annak a gondolatától, hogy nekem van a legmenőbb munkám a világon.”

6. Blogod könnyebb megtalálhatósága és jól áttekinthetősége érdekében használj tageket

Az információk kategóriákba rendezése segít eligazodni a tartalmak közt és megkönnyíti a keresést.

7. Minden prezentációdban tüntesd fel a blogod elérhetőségét

Akik érdekesnek találják a prezentációdat, a blogodat is meglátogatják. Jó ötlet prezentációidat blogodon és Twitteren is megosztani, így azokhoz is eljuthat, akik lemaradtak róla.

8. Mesélj a blogodról barátaidnak, kollégáidnak és ismerőseidnek

Ha ők nem is érintettek a témában, még ismerhetnek olyanokat akik érdeklődnek a téma iránt. 

9. Kösd össze a blogodat Twittereddel
Így beállíthatod az új blogbejegyzések automatikus megosztását követőiddel. Gondoskodj róla, hogy az érdeklődők emailben is kérhessenek értesítést legújabb bejegyzéseidről.  

10. Bejegyzéseid címe világos, közérthető legyen

A közönség címek alapján dönti el mi az, ami bővebben is érdekli, és mi az ami nem. Ha nem elég figyelemfelkeltő a cím, bármennyire is jó a tartalom, nem jut el a közönséghez.