Vajon figyelnek a magyarországi cégvezetők arra, hogy emberközeli, élhető munkakörnyezetet alakítsanak ki? Kíváncsiak a felmerülő munkavállalói igényekre, vagy minden meetingen csak a célszámok röpködnek a flipchartokon? Kinek jelezzük, ha elviselhetetlenné vált számunkra az open office, és szóvá tehetjük-e, ha a mosdóban a kéztörlő hiánya miatt csak a nadrágba tudjuk törölni kezünket? Ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) kávéházi estjén.

Az igényes mosdó is a munkáltatói márka része

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy sok külföldi gyakorlattal ellentétben a fenti kérdésekre a legtöbb vállalatvezető csak legyinteni szokott. Pedig a kedvezőtlen munkahelyi környezet miatt kialakult stressz akár a leggyakoribb halálozási okok (szív- és érrendszeri rendellenességek, rosszindulatú daganatok, agyér-betegségek) előidézője is lehet. Selye János stresszkutató már évtizedekkel ezelőtt 1700 közleményt adott ki a stressz definíciójának megalkotásakor az úgynevezett „általános adaptációs szindrómáról”, mégis a legtöbben még ma is csak legyintenek az egyébként valós társadalmi problémára. Magyarországon a keresőképtelen munkanapok számának közel fele a stresszre vezethető vissza.

Mi a munkáltatói márka?

munkáltatói márka (employer brand) lényegében arról szól, hogy a munkavállalók jól érzik-e magukat a munkahelyükön. A cégről mint munkáltatóról kialakult képet a dolgozók jelentősen alakítják azzal, amit az ismerőseiknek mesélnek. Ráadásul  ma már sokan Facebookon, vagy kifejezetten erre a célra létrehozott oldalakon – mint az amerikai Glassdoor.com, amelyen névtelenül kritizálják a cégeket – teszik közzé a munkahelyen vagy állásinterjún szerzett tapasztalataikat, benyomásaikat. Ezzel megnőtt annak az esélye, hogy visszaüt, ha egy munkáltató nem bánik tisztességesen a beosztottjaival vagy az állásra jelentkezőkkel.

Nincs felelőse ezeknek a feladatoknak

Sokszor nem a változtatási szándék, hanem az eszközrendszer hiánya miatt maradnak kezeletlenül a munkahelyi problémák. Már azt sem egyszerű eldönteni, hogy melyik részleg feladata lenne kitalálni például az open office ésszerű elrendezését, de sokszor a belső kommunikáció felelősségét is félúton hagyják heverni a hr és a pr szakemberek között. A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) kávéházi estjén Dr. Erősné dr. Bereczki Edit foglalkozás-orvostan szakorvos, orvos szaktanácsadó elmondta, hogy egy szervezetben a well-being (jó érzés) kialakításával csak az után érdemes foglalkozni, hogy legalább a jogszabályban előírt munkavédelmi követelményeknek eleget tettek. A szakorvos szerint a hr- és a pr-tevékenységek felelőseinek is nagy szerepük van abban, hogy növeljék az energiaszintet, de nem helyes, ha az egészségvédelmet is ők vállalják magukra, mert ez szakértőket kíván.

mosdo.jpg

Forrás: European Cleaning Journal

Mindenki menjen kommunikációs tréningre?

Dr. Marik Ágnes több mint húsz éve foglalkozik humánfejlesztéssel. A tréningigények felmérésekor azt tapasztalta, hogy gyakran koncepció nélkül küldik el a beosztottakat egy-egy továbbképzésre, ahelyett, hogy megkeresnék az érzékeny területeket, és erre fókuszálva foglalkoznának a munkavállalókkal. A személyiségek diagnosztizálására alkotta meg a világviszonylatban is egyedülállónak számító Selfmapping szoftvert, amely 133 faktort mérve, személyre szabott fejlesztési terveket kínál mindenki számára külön-külön.

Azt est folyamán a szakember elmondta: fontos, hogy a vezetőkről is kapjunk visszajelzést, hiszen hiába szentelnek időt a munkavállalók stresszkezelésére, ha közben a felettes nem változtat azokon a rossz berögződésein, amelyek a többiekben feszültséget generálnak. Egy kommunikációs tréning megszervezése egyszerű feladat, hiszen mindenki szívesen vesz rajta részt, de ha az egyéneknek inkább agressziókezelésre lenne szükségük, célszerűbb ebben segíteni őket. Még akkor is, ha ezt az üzenetet nehezebb közvetíteni feléjük. A stresszorok megtalálása mindenkinek hasznos, mert jó tudnunk, hogy a rossz házasságunk miatt vagyunk feszültek az irodai székben is, vagy pont a hazacipelt munkahelyi gondok miatt került válságba a házasságunk. 

A pr-osok és a technostressz

A félelem attól, hogy lemaradunk valamiről, a híréhség, vagy az igény arra, hogy állandó kapcsoltságban legyünk mind a technikai eszközök túlzott használatához vezet. Ez képes technostresszt is előidézni. A legtöbben alig bírják ki, hogy ne nézzenek a telefonkijelzőre minden percben. A kommunikációs szakma dolgozói nem is nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ignorálják az olyan a stresszgenerátorokat, mint a telefon, a tablet, vagy más kapcsolattartási eszköz. Az egyik hozzászóló Győrfi Pál példáját hozta fel, aki egyetlen napra kapcsolta ki a telefonját szabadsága alatt, és pont ekkor következett be Kolonics György világbajnok magyar kenus halála, ami a tragikus körülmények miatt megkövetelte volna az Országos Mentőszolgálat gyors tájékoztatását a sajtó felé. Vannak olyan szakmák, amelyek kivételt képeznek, és megkövetelik az állandó készültséget. Egy szóvivőnek, vagy egy kríziskommunikációért felelős ügynökség szakemberének vállalnia kell, hogy munkaköre az állandó készültséggel jár, és fel kell készülnie a stresszre. Dr. Marik Ágnes nem ért egyet a felvetéssel, szerinte az orvosi ügyeleti rendszer jó példája annak, hogy megfelelően kialakított beosztással igen is lehet biztosítani, hogy valaki mindig helyt álljon, és ne kizárólag egy emberre háruljon ez a stressz. Mindez csak racionális munkaszervezés kérdése.

Tartsuk szem előtt, hogy jó itt lenni!

A munkahelyi elégedettség akár a bevétel megnövelésére is képes, Kádár Balázs, az MPRSZ Employer Branding Tagozat vezetője szerint. Záró prezentációjában összegyűjtötte, hogy mit tehetnek a vállalati kommunikáció megbízottjai azért, hogy növeljék a munkatársi elkötelezettséget. Javasolta, hogy már a leendő kolléga interjúztatásánál vegyék számításba, hogy kompatibilis-e a vállalattal a felvételiző személyisége. Az „onboarding” folyamat pedig legyen előkészített. Nem szerencsés, ha heteket kell várni egy saját e-mail címre, vagy egy külön íróasztalra.

mosdo2.jpg

Forrás: Youqueen.com

Készíthetünk képekkel illusztrált színes brossúrát, amely összefoglalja, hogy milyen juttatásokat biztosít a munkavállalók számára a vállalat. Szólaltassunk meg videóösszeállításban olyan munkatársakat, akik már szereztek néhány jó pillanatot a vállalati üdülőhelyen. Még egy kommersz cég is képes lehet olyan megkülönböztető versenyelőnyöket meghatározni, amitől minden dolgozó azt érezheti, hogy egy nagyszerű dolog részese. Sokszor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok is alábecsülik egy belső kommunikációs szakember fontosságát, pedig hiányában aligha számíthatunk arra, hogy valaki kezébe veszi ezeket a vállalati márkaépítés szempontjából kiemelt feladatokat.

 

A gasztronómia és a kommunikáció találkozik – Média 2.0 meetup decemberben!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Előadóink:

Bart Dániel, az Élesztő tulajdonosa és Balázs Gábor, az Élesztő marketingese Kézművessör-marketing és sörforradalom címmel tartanak előadást.

Jancsa János, a Burger Blog szerzője, a Street Kitchen gasztromagazin videobloggere Burgerkommunikáció nullától külföldig címmel ad elő.

Időpont: 2015. december 2.

A helyszín: Közgárden – Budapest, Ráday u. 43-45.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.