A most felsőoktatásba jelentkezőknek február 15. a megjelölt helyek leadásának határideje a 2017 szeptemberében induló képzésekre. Rengeteg lehetősége van annak, akit a kommunikáció és a média világa érdekel, nekik igyekszünk segíteni a döntésben egy áttekintéssel a magyarországi kommunikáció és médiatudomány szakokról. A legnépszerűbb egyetemeken durva a túljelentkezés, de valóban szükség van a kommunikációs diplomásokra? Annak is utánajártunk, hogy hogyan lehet bekerülni az államilag finanszírozott képzésekre.

Az utóbbi években is tartja a népszerűségét a kommunikáció- és médiatudomány szak, miközben egyre több cégnél van szükség olyan szakemberekre, akik profin boldogulnak a kommunikáció és média színterein lévő intézményekben. Ugyanakkor a kommunikáción keresztül alakul ki az ország lakóinak identitása, amihez a mediatizált térben otthonosan mozgó emberek szakértelmére van szükség, a reklám- és PR-ügynökségeknél pedig különösen nagy az igény a kommunikációs szakemberekre, akik naprakész tudással rendelkeznek a digitális és közösségi média világáról. A kommunikációs iparágakban megjelent munkaerőhiány következtében a legjobbak válogathatnak a lehetőségek között, illetve a külföldi munkahelyek is szippantják el a hazai szakmabeli élharcosokat. Erről is szó volt a múlt heti kommunikációs kerekasztal-beszélgetésen, amit az Independent Media Education Center (IMEC) szervezett. A résztvevő cégek – Microsoft, Telenor, K&H – képviselői egyetértettek abban, hogy elsősorban a motiváció és a pozitív hozzáállás számít a fiatal munkaerő toborzásánál, de többek szerint az egyetemi végzettség garantál egyfajta rendszerszintű, komplex gondolkodást, amit mindannyian fontosnak tartanak.

 

corporate-training.jpg

Forrás: Analytixlabs.co.in

Mit adnak a kommunikációs képzések?

A kommunikáció és médiatudomány szakon megszerezhető kompetenciák egyetemenként eltérőek lehetnek. A hallgatók gyakorlatban és elméletben is megismerhetik a különböző mechanizmusokat, specializálhatják tudásukat saját érdeklődésük szerint: például újságírásra, PR és marketing területekre, médiakutatásra, fotózásra, filmezésre. Ezek többnyire külön szakként vagy szakképzésként is elérhetőek, de akinek legalább kettőnél felcsillant a szeme, annak érdemes lehet a kommunikáció és médiatudomány szakot választani. Ezeken kívül jellemzően politológiát, szociológiát és pszichológiát hallgatnak az ide jelentkezők, esetleg jogot és közgazdaságtant is, hiszen ebben a szakmában nagyon fontos a tájékozottság. A különböző tudományágakba történő belátás épp ezért a későbbi munkavállalás során előnyt jelenthet.

Azonban az elmélet-gyakorlat aránya helyenként eltér, ráadásul a magyar egyetemi oktatás és a munkaerő piaci elvárások között a legtöbb területen van egy szakadék, sajnos így van ez a kommunikációs és médiaiparban is. Ezt a problémát küszöböli ki a kötelező szakmai gyakorlat, ami a legtöbb intézményben már szerepel a tantervben, azonban ez nagyon ritkán nyújt elegendő tapasztalatot a munkaerőpiacra lépéshez. Nemcsak azért mert kávét kell főzniük a gyakornokoknak, (bár ez talán már kevésbé gyakori) hanem mert egyetlen szférába nyílik így belátásuk, és ez nem feltétlenül az, amivel foglalkozni szeretnének később is. Az utóbbi években úgy tűnik, az egyetemek is kezdenek erre ráeszmélni, és próbálnak nagyobb teret adni a cégek egyetemi térhódításának és bekapcsolódásának az oktatásba.

Gazdasági vagy bölcsészkar?

A megfelelő egyetem/főiskola kiválasztása előtt érdemes felmérni, hogy milyen kötelező és választható tantárgyak szerepelnek az egyes intézmények tantervében. Ha komplett tanterv is elérhető, fontos átgondolni, hogy milyen beállítottságú egyetemen, karon helyezkedik el a szak, hiszen nem azonos a tanterv egy gazdasági karon, mint egy bölcsészen. Jellemzően a gazdaságtudományi karokon az üzleti és politikai kommunikáció a hangsúlyos, míg a bölcsészkarokon a kulturális vonal az intenzívebb, de egyik sem zárja ki a másikat, csupán arányaiban más a kurzusok eloszlása.

Kommunikáció és médiatudomány szakot indító egyetemek listája:

 

Hány pont kell a felvételhez?

Ha valaki mindenképp államilag támogatott helyre pályázik, akkor a lista némileg rövidül, mivel nem mindenhol indul térítésmentesen a szak, azonban ahol indul, oda tényleg csak a legjobbak kerülhetnek be. Államilag támogatott helyekre az elmúlt években mindig legalább 455 pont volt a felvételi ponthatár, amivel a legmagasabb pontszámú képzések között szerepel a kommunikáció és médiatudomány szak.Az 500 (400+100) pontos felvételi rendszerben ez azt jelenti, hogy nemcsak a tanulmányi és érettségi pontok megszerzésénél kell jól teljesíteni, hanem többletpontokat is fontos szerezni például nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel. Önköltséges formában már valamivel egyszerűbb felvételt nyerni, ugyanis ezekhez akár 100 ponttal kevesebb is elég lehet, de olyan is volt már, hogy minimum pontszám is elég volt a bejutáshoz néhány egyetemen. A ponthatárokat az elmúlt évekre visszamenően ezen a linken lehet megnézni.

A Corvinus a legnépszerűbb, de melyik a legjobb?

A felvi.hu alapján a tavalyi évben legtöbben a Corvinusra jelentkeztek kommunikáció és média alapszakra, ami 698 főt jelent és 193-an az angol nyelvű változatára, ezt követi az ELTE, majd a BGE. A szak töretlen népszerűségét mutatja a legalább háromszoros túljelentkezés évről-évre, de egyáltalán nem ritka a tízszeres túljelentkezés sem a legkedveltebb egyetemeken.

Érdemes lehet a nemzetközi ranglistákat is megnézni, amelyekből kiderül, melyek a legelismertebb intézmények. Persze ez nem feltétlenül árulkodik az oktatás színvonaláról, de egyes vélemények szerint a munkakeresésnél az sem mindegy, melyik egyetem neve szerepel a diplomában.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2016/2017-es ranglistája szerint a legjobb magyar egyetemek:

  1. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  3. Debreceni Egyetem (DE)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
  6. Pécsi Tudományegyetem (PTE)

 

A londoni cég hat szempont alapján készíti el a felsőoktatási világranglistát 2004 óta. A szempontok a következők: a hallgatók aránya (20%), a külföldi hallgatók és oktatók száma (5-5%), a munkaadók véleménye (10%), az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága (20%) és az akadémiai szféra megítélése (40%). Azt nem állítjuk, hogy a kommunikáció és médiatudomány képzés is pontosan a lista szerint rangsorolható, bár a felsorolt egyetemek mindegyikén elérhető, a listát inkább tájékoztatásként emeltük be. Mindenki döntse el maga, hogy ez mennyire fontos szempont.

Korábban írtunk a kommunikáció és médiatudomány szakok létjogosultságáról itt.