Újra felmerült az internet nemzetközi szerződéssel való, egységes szabályozása – ezúttal épp Kína vetette fel a kérdést. Az online teret híresen cenzúrázó távol-keleti állam szerint az állami szuverenitást a kibertérre is ki kellene terjeszteni. Március elején hozták nyilvánosságra előterjesztésüket, amelyet nemcsak az ENSZ-közgyűlésen, de egyéb államközi fórumokon is reklámozni akarnak a politikusok.

Nemzetközi szerződéssel szabályozná az internet működését Kína – derült ki a március elején nyilvánosságra hozott, „Az együttműködés nemzetközi stratégiája a kibertérben” nevű dokumentumból. Az anyag bevezetőjében felidézik Hszi Csin-ping, az állampárt főtitkárának gondolatait, mely szerint a világ államainak együtt kell fellépni a kiberközösségek jövőjéért, ám ezt a távol-keleti ország – hasonlóan az ottani médiához – kemény állami kontrollal képzeli el. Ötletük középpontjában az áll, hogy növelni kell az állami szereplők beavatkozási lehetőségeit, hatalmát a kibertérben, miközben vissza kell szorítani a versenyszféra szerepét. Long Zhou, a kínai külügyminisztérium képviselője a dokumentum nyilvánosságra hozatalakor amúgy helyesen megjegyezte: az internet nem lehet jogon kívüli világ.

hszi_csin-ping.jpgHszi Csin-ping az online térben is globális szereplővé akarja tenni Kínát /Forrás/

A dokumentum megállapítja a szabályozás fő elveit. A béke elvével kezdődik a felsorolás, amely a kiberbűnözés fejlődését látva teljesen jogos: nemzetközi együttműködést sürget az online bűnözés és terrorizmus ellen. Második helyen szerepel az online szuverenitás elve: az államoknak tisztelniük kell egymás online szerepvállalását, az internet eltérő szabályozását és részt kell venniük az online kormányzásban (international cyberspace governance). Ez utóbbi, a megosztott kiberkormányzás a harmadik elv: a világ államai egyenlően vesznek részt a közös szabályozás kialakításában és a kibertér szabályozására létrehozott döntési fórumokban. Az utolsó elvként a „közös előnyöket” (shared benefits) említi a dokumentum: ahhoz, hogy a bolygó minden lakója részesülni tudjon az internet adta előnyökben, a nemzetközi közösségnek nagyobb nyitottságot és együttműködést kell tanúsítania akár globális, akár régiós szinten, illetve fel kell lépniük az egységes szabályozó szervek megalkotásáért.

Kevés a konkrétum

Az irat konkrétumot alig tartalmaz, csak „sürget”, „támogat”, „fellépést vár”, illetve „együttműködésre buzdít”. Ami kiemelendő belőle az az, hogy felhívja az államokat a közös szabályozási rendszer kialakítására, amelyet az ENSZ feladatának tekint. Sőt, rögtön fel is ajánlja Kína segítségét, mint egy olyan államét, amely eddig is támogatta a nemzetközi szabályozást, abban részt vállalt és amely folytatni is fogja részvételét a nemzetközi párbeszédben.

A kínai törekvések nem meglepőek, az országot sokszor kritizálták már az állami cenzúra, az internet korlátozása és a „Nagy tűzfal” miatt: beszédes, hogy többek közt a Google, a Facebook vagy a Twitter sem elérhető náluk. Ám ez nem zavarja a helyi kommunista pártot, amelyik az ország szuverenitását Tajvan vagy a Dél-kínai tenger után a teljes online térre is ki akarja terjeszteni. A kínai politikusok igyekeznek meggyőzni az ENSZ-t, hogy fogadja el a már említett „kiberszuverenitás” nevű elméletüket, mely szerint minden ország saját ízlése szerint szabályozhatja az internetet saját területén, anélkül, hogy ebben bármely más ország gátolná. A kínai külügyminisztérium szerint nemcsak az ENSZ előtt, de egyéb fórumokon, mint a BRICS-csoport vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet előtt is fel akarják vetni a kérdést.

great-firewall-on-fire.jpgSok IT-szereplő kritizálta már Kínát az internet állami cenzúrája miatt /Forrás/

Az internet szabályozatlansága körüli problémákról mi is értekeztünk már, a nemzetközi szerződés ötlete sem új: legutóbb 2012-ben hasalt el egy hasonló nemzetközi egyezmény az Egyesült Államok és egyes afrikai országok vétója miatt. Magával a gondolattal nem lenne tehát probléma, a kritikákat az szüli, hogy pont a legnagyobb cenzor, Kína állt elő vele. Több szakértő megfogalmazta: Kína csak az információs szabadságot és az emberi jogokat kívánja globális szinten korlátozni, új jogosítványait pedig saját és egyéb országok állampolgárai ellen használná.

Sheila Jasanoff, a Harvard University tanára érdekes gondolattal járult hozzá a dokumentumról folyó nemzetközi vitához: álláspontja szerint Kína pont akkor állt elő az állami szuverenitás kibertérre való kiterjesztésének gondolatával, amikor a nemzetközi együttműködési rendszer, a globalizáció és a technológiai fejlettségünk miatt a nemzeti szuverenitás gondolata amúgy is elmaradottá kezd válni.