Hétfőn este a Magyar Rádió épületéhez vonultak a felsőoktatás átalakítása ellen tüntetők. A több ezres tömeg spontán módon, egy hangosbemondós felhívás nyomán indult el a Bródy Sándor utcába. Vajon hányan hallották egyáltalán a pontokat? Hallgat még bárki rádiót?

A tüntetők azért vonulnak egy-egy médiumhoz, azért szeretnék beolvasni követeléseiket, hogy minél több embert elérjenek. Felmerül a kérdés, miért pont a rádióhoz mentek. Történelmileg teljesen érhető, hiszen ezt tették 1956-ban a forradalmárok is, bár követeléseik végül nem értek el a hallgatókhoz. 1956-ban a Magyar Rádió volt a vezető tömegmédium. A Magyar Televízió adása csak 1957-ben indult el, a széleskörű elterjedésére pedig még éveket kellett várni.

Azóta eltelt több mint öt évtized. Ugyan még ma is közel négy órát rádiózik egy átlag magyar, a médium pedig 6 millió 200 ezer embert ér el naponta, a rádió szerepe egyértelműen átalakult. Felfutott a televízió és megjelent  az internet, utóbbi mára ott lapul akár a zsebünkben is. A tüntető hallgatók mégis a Bródy Sándor utcai stúdió felé vették az irányt.

radiohallgatottsag_6-10_15-29.jpg
Kattintással nagyítható. (Forrás: Ipsos-Gfk)

A statisztikák szerint szinte értelmetlenül. A rádiós főműsoridő ugyanis nagyjából reggel 6 órától 10 óráig van, ekkor az emberek többsége valóban rádiózik. Az Ipsos októberi felmérése szerint a csúcsidő az MR-1 Kossuth Rádióban azt jelenti, hogy ezer főből 63 hallgatja ezt az adót a diáktüntetők célpontjának tekinthető 15-29 éves korosztályból.

Este kilenckor viszont a lakosság kevesebb, mint öt százaléka választja ezt a médiumot, ráadásul ez a kis szelet még eloszlik a rádiók között. Így a Kossuth Rádió este kilences híradója, benne a tüntetők pontjaival, a lakosság elenyésző részéhez juthatott el. Ilyenkor a televízióé a főszerep: milliók csücsülnek az éppen akkor futó Barátok Köztöt figyelve. A fiatalok pedig, ha nem is a tévé előtt ülnek, az interneten böngésznek. Nem is bírta a rohamot a rádió honlapja.

napiradiohallgatasistatisztika.jpg
Kattintással nagyítható. (Forrás: Ipsos-Gfk)

Nem érdemes ugyanakkor elfelejteni, hogy a 21. században élünk, a felolvasott pontokat valaki felvette, felrakta az internetre, és Facebookon is rengetegen osztják, így közvetve sokakhoz eljuthatott. A statisztikák alapján azonban legközelebb érdemes valamelyik tévészékház, esetleg internetszolgáltató elé vonulni.