Ha idén nem maradtál le az internetről, akkor is érdemes megvizsgálni az alábbi öt kampányt. A maguk módján zseniálisak és újat hoztak a világba.

Movember: éljen a bajusz!

A 2003-ban indult, férfiak egészségéért küzdő kampány lényege a bajusznövesztés. A csatlakozó Mo Brók, egy hónapig növesztik és büszkén viselik arcszőrzetüket, majd a kampányra kijelölt hónap végén (novemberben, a név is az angol szójátékból jön:  moustache = bajusz és a hónap neve) egy hatalmas bajusz partyn ünneplik kackiás, pödrött, vagy éppenséggel rövidre nyírt bajszukat.

movember1.jpg

Míg a kampány első évében az ausztrál alapító, Adam Garone és három társa csupán harminc embert győzött meg a jótékony bajusznövesztésről, mára hatalmas tömegeket sikerült a megmozdulás köré gyűjteni.

A Movembert azért indították, hogy felhívja a figyelmet az egyik legelterjedtebb férfibetegségre, a prosztatarákra, valamint annak megelőzésére; ugyanis, ha a férfiak rendszeresen járnának szűrővizsgálatokra, a megbetegedések nagy hányada megakadályozható lenne. A kampány sikere a magasztos céllal való azonosulás mellett részben a humornak, a cinikus hangvételnek, valamint a férfiak együttérzésnek is köszönhető.

movember.jpg

Tavaly a Movembert 1,2 millió alkalommal említették meg a közösségi médiában, alapítása óta pedig összesen 63,9 millió angol fontot (megközelítőleg 23, 8 milliárd forintot) gyűjtöttek jótékony célokra.

A megmozdulás 2010 óta már Magyarországon is egyre népszerűbb: évről évre több magyar férfi csatlakozik itthon is a lelkes bajusznövesztők táborához. A hazai Mo Bro mozgalom az elmúlt években többek között a Mentsük meg a férfiakat! szervezetet, a Magyar Rákellenes Ligát, valamint az Országos Onkológiai Intézetet is támogatta már.

Siketek és nagyothallók kampánya a feliratért

A John Lewis által készített 2013-as karácsonyi kisfilm rendkívüli népszerűségnek örvendett. Egy újabb közösségi médiás kampány keretében az egyesült királyságbeli Siketek és Nagyothallók Szövetsége Twitteren kérte meg a film készítőjét, hogy számukra is tegye élvezhetővé a filmet azáltal, hogy feliratozza. Lewis gyorsan reagált: perceken belül válaszolt a kezdeményezésre, egy hét múlva pedig a videó már feliratozott változatban is elérhetővé vált.

Ez az eset is azt bizonyítja, hogy egy kampánynak nem kell feltétlenül emberek millióihoz elérnie; elég egyetlen befolyásos személyt megtalálni, és a változás így is megvalósulhat.

john-lewis-bear-hare.jpg

Smink nélküli szelfik hoznak pénzt a rákkutatásnak

Nemrégiben példaértékű megmozdulás alakult ki a közösségi médiában, amelynek a lényege az volt, hogy a résztvevők smink nélküli szelfiket posztoltak magukról a #nomakeupselfie hashtaggel ellátva. A kampány a rákos megbetegedésekre, valamint a rendszeres szűrésre hívta fel a figyelmet.

Pár nap alatt egy millió angol fontot sikerült összegyűjteniük a Cancer Research UK-nek, majd ezt az összeget 24 órán belül meg is duplázták. Az adományok többnyire sms-en keresztül érkeztek, bár jelentősen megnövekedett a szervezet honlapjának látogatottsága is. Az adománygyűjtő kezdeményezésnek már Facebook–oldala is alakult, ahol azóta is folytatódik a smink nélküli fotók posztolása.

off-with-those-lashes-how-to-take-the-perfect-no-makeup-selfie-for-cancer-awareness-198533_w1000.jpg

Talán a legmeglepőbb tény az egész megmozdulásban, hogy valójában nem a Cancer Research UK indította el a kampányt. Az első figyelemfelkeltő szelfit Laura Lippmann posztolta, aki smink nélküli fotójával akart kiállni a külseje miatt kritizált Kim Novak színésznő mellett. Lelkes közösségi médiahasználók folytatták a fotózkodást, majd a trend elterjedt. Mindenesetre a Cancer Research UK nem győzi megköszönni a rengeteg adományt.

A lájkok nem mentenek életet

A svéd UNICEF tavaly súlyos témájú médiakampányba kezdett: négy YouTube-videót készítettek, amelyeknek fő üzenete, hogy a lájkolás nem ér fel az adományozással. Az egyik videóban egy kisfiú személyes helyzetét meséli el, ironikusan megjegyezve, hogy reménykedik a jövőben, mert a svéd UNICEF nemsokára eléri a 200 ezer lájkot. Az tízéves árva kisfiú szájából különösen hat a bátorítás, ahogy a kamerával szembe fordulva egy sötét szobából beszél. A kampányidő alatt a videókat több mint 750 ezer alkalommal nézték meg összesen 195 országban.

 

A kampány egyben a digitális marketingből adódó félreértésekre is felhívja a figyelmet: egy svéd kutatásból kiderül, hogy minden hetedik válaszadó úgy gondolta, hogyha lájkol egy szervezetet Facebookon, azzal automatikusan pénzzel is támogatja őket. Így a kampány nem csak a gyermekek támogatására hívta fel a figyelmet, hanem egyben arra a tényre is rávilágított, hogy rengetegen félreértik a lájkolás következményeit.

A kampányból befolyt összegből 637 324 gyermeket tudtak beoltani gyermekbénulás ellen. Ebből is látszik, hogy a jótékonysági szervezetek igenis lehetnek sikeresek a közösségi médiában, ha jól tervezett kampányt futtatnak.

Az öngyilkosjelölt közösségi oldalakon találta meg megmentőjét

2008 januárjában egy mentális zavarokkal küzdő férfi, Johnny Benjamin éppen a Waterloo-hídról készült a Temzébe ugrani, amikor egy ismeretlen járókelő lebeszélte az öngyilkosságról. Az ismeretlen férfinak még a nevét sem tudta, így elnevezte Mike-nak.

Hat évvel később, 2014 januárjában a már egészséges Johnny Benjamin a Facebookon és a Twitteren indított kampányt  #FindMike jeligével, majd idővel tévékben és rádiókban is szerepelt. Kezdeményezését a Rethink mentális zavarokkal küzdők segítésére irányuló szervezet segítette, ami a kampány hatására 5600 új lájkot, valamint 2600 követőt szerzett a Twitteren.

Jonny-and-Neil.jpg

Neil Laybourne a menyasszonyától hallott a kampányról, és egyből magára ismert. A két férfi hat év után ismét találkozott egymással.

 

Johnny Benjamin kampánya hitelesen támasztja alá, hogy miként lehet anyagi források nélkül milliókat megszólítani a közösségi médián keresztül. Sikeressége azon is múlt, közösségi médián kívül más médiumokra is eljutott az üzenete: többcsatornás kampányt sikerült létrehoznia. Még az időzítés is tökéletes volt: ez a pozitív történet januárban emberek kedvencévé vált; előszeretettel terjesztették a közösségi portálokon az újraegyesülés reményében.

 

1.kép 2.kép 3.kép 4.kép 5.kép