Sok ember talán nem is gondolná, hogy milyen gyakran hall vagy olvas olyan híreket a médiában, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Sokszor vesznek át a nagyobb híroldalak a közösségi oldalakról híreket, a gond az, hogy azt nem igazán ellenőrzik. Nagyon nehéz megfékezni a szóbeszédeket, de most egy új oldal végre elkezdte lekövetni ezeket.

Emlékeztek még arra a játékra, amikor sorba kellett állni és egymás fülébe súgni egy történetet, majd végül az utolsó ember hangosan elmondta, hogy mi maradt a sztoriból? (Sokszor nem is hasonlított az eredetire.) Na, pontosan erre hasonlít a pletyka keletkezése is. Pletykák mindig is voltak, de az internet nagyon felgyorsította ezeknek a terjedését.

001ec949c22b13864e6303.jpg

A leleplező gépezet

Egy amerikai pletykakutató, Craig Silverman, a közösségi oldalakról átterjedt híreket kezdte el követni, akinek az oldalán nagyon érdekes leleplezésekre bukkanhatunk. Az Emergent.info egy (majdnem) valós idejű nyomkövető rendszer, amelyet félig ember, félig pedig egy algoritmus vezérel. Az emberi feladatok közé tartozik ezeknek a kétes eredetű cikkeknek felkutatása. Olyan sztorikat szednek össze, amelyek gyakran a közösségi médiában bukkannak fel először, majd azt átveszi egy híroldal és ezzel el is indul egy lavina, hiszen ezután egyre több nagyobb portál teszi közzé ellenőrizetlenül.

Ezután Silvermanék rákeresnek a cikkekre a Google Newsban és összesítik, hogy mely hírügynökségek vették át a sztorit. Majd egy jó nagy adag ilyen cikket betesznek az adatbázisba és osztályozzák őket a hírportálok szerint és aszerint, hogy azokat hogyan közlik le. Vagyis, hogy ez szerintük egy teljesen igaz hír, pletyka vagy egyszerűen csak meg nem erősített infó. Ezután jön az algoritmus, amelynek az a feladata, hogy minden órában leellenőrzi a cikket, hogy változott-e a szövege (például átírták meg nem erősítettről hamis információra). Emellett a megosztásokat is figyeli, hogy a cikk hogyan mozog a közösségi média rendszerén keresztül.  

Lebuktak! 

Ez az oldal egy olyan elemzést nyújt, amely azt mutatja meg, hogy manapság hogyan alakul egy pletyka életciklusa és, hogy a hírügynökségek hogyan kezelik a meg nem erősített dolgokat: frissítik-e a sztorikat, vagy úgy hagyják örökké, ahogy voltak. Ezzel az új rendszerrel fontos és kevésbé fontos hírek igazolódnak igaznak vagy hamisnak. Kiderült például, hogy igazából nem veszett össze két kolléga a hűtőszekrény ajtaján egy szendvics miatt. Nem lopták el Detroitban a Batmobilt. Továbbá az is biztosan kacsa, hogy egy floridai nő megműtette magát, hogy legyen egy harmadik melle. Ezek a cikkek országról országra járnak, így minden nemzet híroldalainak tisztában kellene lennie a leleplezésükkel.

1412706457_Duckling.png

Álhír = kacsa

Ismerjük a kifejezést, hogy ez a hír egy kacsa, de vajon honnan ered? A Wikipédián két magyarázatot is találhatunk a kérdésünkre:

1. A nem ellenőrzött forrású újságcikkeket korábban „NT” aláírással jelölték (non testatum / not tested), ami kimondva ente, ami németül kacsát jelent. Így került a köztudatba a hírlapi kacsa kifejezés.

2. Egy másik magyarázat szerint a francia vendre un canard à moitié (fél kacsát árulni, becsapni) kifejezésből ered. Az angolban máig is a canard szó utal a kacsának erre a jelentésére.

A hír nem igaz, de érdekes 

A kihívást az jelenti, hogy nyilvánvaló, hogy az érdekes, de nem ellenőrzött hírek sokkal népszerűbbek, mint azoknak a kijavított változatai. Ám még ha korrigálják is az adott cikket, akkor is csak frissítik az előzőt, nagyon ritkán születik új cikk róla, és még ritkábban jut el a javított verzió az emberek elé. Ugyanúgy terjed tovább a hamis sztori. Ekkor látjuk a kommentek között azt, hogy ez fake (hamis) vagy hoax (álhír), a leleplező oldal linkjével együtt (és jobb esetben, nagyon sokan rákattintanak). Viszont, ha nem találsz rá a javított cikkre, akkor sose tudhatod biztosra, hogy melyik hír lett igazolva és melyik nem. Habár a bizalom megtartása a hírportálok létszükséglete, nagyon sokan mégse tudják pontosan, hogy hogyan őrizzék azt meg.

Tovább nehezíti a hírek tisztázását az is, hogy a legtöbb ilyen hamis állítás már publikus volt azelőtt, hogy a híroldalak leközölték volna. Kinek kell felelősséget vállalnia ezek miatt? Kell-e egyáltalán, ha már alapból rengeteg emberhez eljutott előtte? Hogyan és ki javítja ki ezeket a sztorikat? És az hogyan kerül vissza az emberek elé? Craig Silverman bízik benne, hogy ezekben a kérdésekben segít majd a pletykakövető Emergent.info rendszere. Reméljük, hogy egyszer majd magyar cikkeket is lehet vele ellenőrizni, hiszen jól tudjuk, hogy nem ártana…

 

Jön az októberi Média 2.0 Meetup!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók:

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője

Aczél Petra, egyetemi docens, BCE kommunikáció
Médiaműveltség mint kulcskompetencia

Időpont: 2014. október 15.

A helyszín: Ötkert (1051 Budapest, Zrínyi utca 4.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.

Itt vagyunk a Meetup.com-on.