A 2010-ben huszonharmadik helyen álló Magyarország 2015-re hatvanötödik helyre csúszott a Reporters Without Borders Médiaszabadság Indexén. Más nemzetközileg elismert szervezetek, köztük a Committee to Protect Journalists, Index on Censorship és a World Association of Newspapers and News Publishers is keményen bírálta a magyarországi médiát, melynek helyzete a 2010-es választások óta súlyosan romlott. Míg a Fidesz médiabirodalmat épített, addig versenyképes újságok, rádiók és televíziócsatornák mondtak csődöt. Elterjedt a puha cenzúra, mely a sajtószabadságot korlátozza, a demokrácia és az EU alapvető értékrendszerét veszélyezteti. Még az egykor párthű médiatulajdonosok is fogukat csikorgatják az állam intézkedései miatt, amelyek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a magyar médiapiacra.

 

watchdog2.jpg

Forrás: watchdog.org

A profit uralkodik

A szabad média gyakorlati megvalósulásának feltétele a média gazdasági függetlensége, amely Magyarország esetében a 2008-as gazdasági válság óta igencsak kétséges. Egy nemrégiben kiadott jelentés, mely a szabad médiagyakorlatot vizsgálja Magyarországon, kimutatta, hogy a gazdasági érdekek miatt háttérbe szorult a szabad, kiegyensúlyozott tájékoztatás. A 2014-ben megjelent Capturing Them Softly: Soft Censorship and State Capture in The Hungarian Media eredményeit aktualizálja a nemrég közzé tett Articles of asphyxiation: Soft Censorship in Hungary. Mindkét jelentés a Kantar Media adataira és érintettekkel való személyes beszélgetésekre, kérdőívekre alapoz. 

Ideális esetben a következőt jelenti a média szabadsága: A demokrácia, azon belül pedig a liberálismédia-modell sajátossága a vélemények szabad kinyilvánítása és ütköztetése. Mivel a kommunikációs eszközök magántulajdonban vannak, így a média nem eszköz az államhatalom kezében, hanem őrző-védő (watchdog) szerepe van: a hatalom intézményrendszerének és működésének ellenőrzése. Demokratikus államokban a nagy hatalmi ágakat – törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás – elkülönítik egymástól, ezzel biztosítva ezek megfelelő működését és kizárva a hatalommal való visszaélés lehetőségét. A média a negyedik hatalmi ág, felelőssége az állampolgárok tisztességes, pontos és kiegyensúlyozott tájékoztatása az őket érintő kérdésekben. A hetvenes években az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant Watergate-botrány az egyik bizonyítéka annak, hogy a média igenis képes elszámoltatni a hatalom képviselőit, még akkor is, ha a bizonyos magasabb tisztségeket betöltők törvény felett állónak érzik magukat.

 soft_censorship_web_2.jpg

Forrás: wan-ifra.org 

5 alapvető probléma

A World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) és a Mérték médiaelemző műhely 2015 őszén megjelent kiadványa szerint egyre romlik a magyarországi média helyzete. A következő alapvető problémákra hívja fel a figyelmet:

1. Aránytalanul oszlik meg a reklámköltségvetés

A gazdasági válság reklámpiacra gyakorolt hatása mindmáig érezhető. A médiumok négy lehetséges forrásból juthatnak támogatáshoz: csoportoktól és magánszemélyektől, kulturális alapítványoktól, az államtól és nem kormányzati szervektől.

Az állami reklámköltségvetés óriási előnyben részesíti a kormánybarát médiumokat, másokat meg nem támogat. A cégek többségének előnyös jó kapcsolatokat fenntartani az állammal, ezért a kedvelt médiumokban hirdet. A médiumok többségének állambarát kezekbe kerülése még önmagában nem jelentene problémát, amennyiben nem a médiapluralizmus kárára megy. Ezt bizonyítja Finnország példája, ahol az állami támogatású médiát a “Council for Mass Media” szabályozza. Ez egy független testület, melyben újságírók és médiumok képviselői önkéntes tagságot vállalnak, a szervezet finanszírozása pedig a tagjaira hárul. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felelős az állami infokommunikációs erőforrásokkal való gazdálkodásért, a hírközlési ágazat felügyeletéért, illetve a médiatörvény által a hivatal hatáskörébe utalt médiaszabályozási feladatok ellátásáért. Kérdés, hogy az elnöknek alárendelt önálló szabályozó szerv tényleg képes-e a köz érdekét képviselni?

 fidesz_mediabirodalom.png

Forrás: Kreatív Online

2. Különbségtétel rádióengedélyek kibocsátásakor

Az ország rádiópiacát teljesen átalakította a partizán engedélyezési gyakorlat, aminek következményeként több rádió csődbe ment vagy a piaci verseny peremére került. A kormánypárti rádiók az állami reklámoknak köszönhetően pedig átvették a vezetést. Ezt példázza a jobboldali Inforádió és a baloldali Klubrádió esete. Utóbbi az elmúlt évben a médiaszabadságért vívott küzdelem szimbólumává vált. Mindkét rádió hasonló lefedettségű (Budapest és környéke). 2012-ben a Klubrádiót többen hallgatták, mint az Inforádiót, utóbbinál az állami hirdetések száma változatlan maradt, míg a Klubrádiónál a reklámok száma nullára csökkent. Az akkor új Médiatanács nem volt hajlandó megújítani a rádió frekvenciahasználati engedélyét. Mindezt annak ellenére, hogy több százezres hallgatótábora volt és több éve működött. Végül a nagyméretű támogatói kampányok és bírósági döntések után 2013 márciusában ismét működési engedélyt kapott. Jelenleg a Szabad Sávért Alapítvány számláján majdnem 50,000,000 Ft gyűlt össze adományokból a rádió fenntartása érdekében.

 klubradio.jpg

Forrás: infopoly.info

3. A közszolgálatiság propagandagépezetté alakulása

A törvény szabályozásai és a mai magyar médiafinanszírozási gyakorlat helytelen állami befolyásnak teszi ki a közszolgálati média intézményét, mely nem felel meg a közszolgálatiság Európai Bizottság által elfogadott követelményeinek

 

Daniel Cohn Bendit, az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció társelnöke az Európai Parlamentben 2011-ben élesen bírálja Orbán Viktor médiapolitikáját. Cohn-Bendit később a Kossuth Rádió, M1 és M2 célpontja lett kritikája miatt, ahol pedofíliával kapcsolatosan hozták szóba a nevét, a személye lejáratásával hiteltelenítve mondandóját.

 

4. A magas reklámadó már nem csak a tévécsatornákat veszélyezteti

A 2014-ben érvénybe lépett reklámadónak nem sikerült kiütnie a ringből az RTL-t, ám a 2015 májusában elfogadott reklámadó-módosítás már számos magyar médiatermék létét fenyegeti. A kiskapuk keresése átmeneti megoldást nyújthat a teljes csőd elkerülése érdekében, ám kérdés, hogy meddig tartható fenn ez az állapot. Az országban még a nagy nevű Sunday Independent is becsődölne a vasárnapi nagykereskedelmi tilalomnak köszönhetően. A vasárnapi lapok kénytelenek már szombaton értékesíteni termékeiket.

 

free-our-media-cover-610x343.jpg

Forrás: Youthpress

 

5. A kormányzó párt és a médiatulajdonosok közti ellentétek növekedése

A mindenkori kormánypárt médiabefolyását jól mutatja, hogy az újabb kormányzati intézkedések milyen rossz hatással vannak az olyan médiatulajdonosok vállalataira és bevételeire, mint Simicska Lajos, Fonyó Károly vagy Nyerges Zsolt, akik a korábbi párthűség után szembe kerültek a Fidesszel.

Sovány vigasz

Magyarországon a médiavállalkozások többsége politikai ellenőrzés alatt áll, hangsúlyozzák az imént említett szervezetek. A szakmai profizmust kevésbé értékelik hazánkban, főleg akkor, ha az ellent mond a politikai érdekeknek.

2010. december 10-én Dénes Balázst a Társaság a Szabadságjogokért vezetőjét félbe szakították, amikor a Kossuth rádióban a médiatörvényt az emberi jogok nyilatkozatának kapcsán akarta emlegetni egy interjúban. A félbeszakító a rádió munkatársainak elbocsátásával fenyegetőzött, ha az interjút folytatják. Az esetet a hirszerzo.hu hozta le, melyet azóta töröltek, de bekerült a WAN-IFRA első felmérésébe.

Eközben a közérdek rovására menő párthűséget busásan jutalmazzák, Papp Dániel esete magáért beszél. Persze a becsületesség sovány vigasz lehet olyan esetekben, amikor az ember karrierje és megélhetése forog kockán. 

 Részlet: Lucifer series