Bill Gates szeret olvasni, ajánlói hívogatóak és flottak egyben. Zuckerberg tavaly volt kifejezetten rajta az olvasás témán, listájára vett egy-egy mű azonnal a bestsellerek élére ugrott. De mit olvasnak esténként a techguruk, mit mesélnek, miért jó ez nekik?  

Bill Gates 2010 óta osztja meg a nagyközönséggel a gondolatait, blogján mesél a feleségével, Melindával közösen vezetett alapítvány munkájáról, beszámol előadásairól, ajánl jó könyveket. A rendkívül inspiráló és jól szerkesztett oldalra könnyen rá lehet kattanni: csupa lelkes és elkötelezett ember és azok megannyi projektje egészen új, optimista képét mutatja a világnak.

A jobb jövőért dolgozó techgurunak – talán épp a jövő és technika szavak miatt – van tehát egy meglepően klasszikus hobbija is, az olvasás. Ahogy a New York Timesnak adott interjúban meséli, elmegy érdekes helyekre, diskurál kiváló koponyákkal, online is tanul, de számára az olvasás még mindig a legfőbb útja annak, hogy új dolgokat tanuljon, és annak, hogy ellenőrizze, mit értett meg.

bill_og_melinda_gates_2009-06-03_bilde_01.JPG

Bill Gates és felesége, Melinda Gates – Fotó: Wikipédia

Gateshez hasonlóan áll az olvasáshoz napjaink techguruja, Mark Zuckerberg is. Ő tavaly egy külön olvasóklubot is indított. „Rájöttem, hogy a könyvolvasás intellektuálisan nagyon feltölt. Jobban, mélyebben megismerem a témát, mint a legtöbb mostani médiumokon keresztül. Már alig várom, hogy megváltozzon a „média étrendem” a könyvek javára” – vezette fel a kezdeményezését a tavalyi Facebook-posztjában. A Year of Books csak 2015 kihívása volt, 2016-ban az otthonautomatizálás a téma. Zuckerberg nem volt mindig könyvmoly, a történet szerint Cynthia Greco, egy reklámügynökség közönségépítő menedzsere javasolta neki, hogy olvasson el havonta egy könyvet. Ő megemelte a tétet: megcsinálta a Year of Booksot és kéthetente egy új könyvet harangozott be a követőinek.

Gates és Zuckerberg vállalásában közös, hogy a könyvolvasást csoportmunkaként képzelik el, azaz nagyon kíváncsiak az olvasók véleményére, és örülnek a további ajánlásoknak is. Zuckerberg például kifejezetten kérte, hogy csak azok szóljanak hozzá az aktuális könyv értékeléséhez, akik azt olvasták is. Bár a Year of Books Facebook-oldal kicsit egyszerűbb és így kevésbé személyes, mint Gatesé. Adott egy könyv, a több mint félmillió követő kezdett kommentelni, majd jött egy videobeszélgetés az íróval, aki válaszolgatott a kommentelők kérdéseire. A lelkesedést azonban, úgy tűnik ez a kaptafa nem törte meg, a könyveladások számát meg egyenesen az égbe röpítette.

A könyvpiac megmentői a digitális világ motorjai

Így van ez mindig, ha egy sztár hozzáér vagy ránéz valamire, valakire annak azonnal megugrik a piaci értéke. Az első könyv, amit Zuckerberg 2015 januárjában a listájára vett Moises Naím The End of Power („A hatalom vége”) című könyve volt. Ez magyarul egyelőre nem elérhető. A szerző újságíró, bő egy évtizedig az amerikai külpolitikai magazin, a Foreign Policy főszerkesztője volt, 2013-ban az angol Prospect magazin pedig beválasztotta a világ 100 vezető gondolkodója közé. Könyve a hatalom átalakulásáról szól, hogyan változtak és tolódtak el a hatalmi központok a világban. (Egy tavalyi tanulmányában Naím társszerzőkként arról is írt, hogy Magyarországon is – Ecuador, Törökország, Kenya mellett – veszélyben van a sajtószabadság, ld. erősödő állami média, visszatartott kritikus hangok, ellenséges médiumok megadóztatása.)

Naím könyve 2014 őszén az Amazon eladási listáján a 45 140. helyen tanyázott, aztán a Facebook hírverésnek hála, fél év múlva már a top 10-ben volt. Az újságírók rögvest potenciális Oprahesque-nek kezdték el hívni Zuckerberget.Oprahesque nevezik azt, mikor egy vélemény vagy gondolat Oprah Winfrey-hez köthető: a beszélgetős show-k etalonját megcsináló nő nézettségének köszönhetően milliókra hatással volt. Műsora, a The Oprah Winfrey Show 1986 és 2011 között futott, 1996-tól könyvajánló is volt benne. Az első könyv, amit kiválasztott az amerikai Jacquelyn Mitchard The Deep End of the Ocean című regénye volt. A könyv Oprah műsora előtt a New York Times bestseller listáján ugyan a 14. helyén ott volt, de az ajánló után szinte nyomban vezető lett. A listán összesen 29 hétig szerepelt, ebből 13 héten át az első helyet bitorolta. A könyvből aztán Michelle Pfeiffer főszereplésével film is készült, magyarul a Tíz elveszett év (1999) címen mutatták be. 

10885314_818825378163393_6588165619885928366_n.jpg

 A Year of Books háttérképe – Fotó: Facebook

Oprah könyvklubjával egy bonyolult hálózatot tartott fenn. Kegyét a könyvkiadók folyamatosan keresték, aztán ha megvolt a könyv, akkor arról titoktartási szerződést kötöttek. Ezután nagy példányszámban kinyomtatták a kiválasztottat, de sokszor még külön ISBN számot is kapott a könyv, hogy a boltosoknak se keltsen feltűnést – idézték fel az Oprah könyvklub hátterét a New Yorker magazinban. Persze ez odáig vezetett, hogy minden szerző az kérdezte az ügynökétől, hogy “szerinted, az én könyvemet is beválasztja Oprah”? De a kiadói nyomuláson túl az a pletyka is keringett, hogy a műsorvezetőre simán hatott a fodrásza is: „oh, az egy nagyszerű könyv!” és hopp, a könyv már bent is volt a showban. Oprah eleinte a női szerzőket preferálta, de az aztán kiszélesítette az érdeklődési körét és ajánlotta például Cormac McCarthy és Ken Follett könyveit is. Az is biztos, hogy aki a műsorba került, arra sokszor örök karácsony várt, mert az eladási mutatói tartósan jók lettek.

Nem teljesen ez történt Zuckerberg könyvklubjában, a második ajánlott könyvét már nem kapkodták szét a Nielsen BookScan felmérése szerint. Steven Pinker egy kanadai-amerikai kognitív pszichológus, néhány könyve magyarul is kapható (A nyelvi ösztön, Hogyan működik az elme?). Elég termékeny szerző, Zuckerberg a 2011-es The Better Angels of Our Nature: Why Violence Has Declined („Természetünk jobb angyalai: miért csökkent az erőszak”) című művét választotta. Ebben Pinker azt állítja és magyarázza, hogy a világban rövid és hosszú távon is csökkenni fog az erőszak: a modernitás és a kulturális intézmények megléte mindenkiből jobb embert farag.

Pinker műve nemcsak Zuckerbergre volt nagy hatással, 2012-ben Bill Gates is azt írta, hogy ez az egyik legfontosabb könyv az életében. Zuckerberg egyébként a kezdeményezés elején pontosan megfogalmazta, hogy ő olyan könyveket vesz fel a listájára, amikben új kultúrákról, gondolkodásmódokról (hitekről), történetekről és technológiáról lehet olvasni. Az kiderül, hogy ezek a címek inkább a nem-fikciós területről érkeznek, klasszikus szépirodalom kevesebb. Egy facebookozó kérdésére Zuckerberg egyet azért kiemel: az Orwell’s Revenge Peter Huber George Orwell 1984-jének „palimpszesztje, azaz átirata az Orwell regénynek.

Mit szeretnek jobban a fikciót vagy nem fikciót?

Ugyanígy van a fikció – nem fikcióval Gates is, alapvetően nem sok fikciós művet olvas. Egyet említ meg például a New York Times interjúban: Graeme Simsion The Rosie Project című könyvét. Ezt a felesége ajánlotta neki és egy éjszaka alatt kiolvasta. A könyv magyarul is megjelent: Rosie-projekt – Ésszerű szerelem címen, arról szól, hogy hogyan keres és talál egy Asperger-szindrómás fiú magának barátnőt, szerelmet.

Gates nem határozta el előre, hogy milyen könyveket vesz fel, de ahogy mesélte, visszanézve a címeket rájött, hogy a művek közül sok azt járja körül, hogy hogyan működnek a dolgok. Richard Dawkins brit etológus könyvei például itthon is népszerűek (például Az önző gén, amiben megalkotta a mém szót), Gates most egy újabbat ajánl. A The Magic of Realityben („A valóság varázslata”) Dawkins kiskamaszoknak magyarázza, hogy a különféle népek vallási mítoszai (beleértve a zsidó-keresztény mítoszt is) hogyan állnak szembe a tudományos tényekkel, mindezt persze érthetően és érdekesen.

15164388696_dda481e828_z.jpg

Forrás: Flickr.com

Gates másik kedvence, Randall Munroe neve sem csenghet ismeretlenül sokaknak, a Mi lenne, ha? című bestseller könyve 2014-ben jelent meg magyarul. A NASA volt robotikusa szintén azt tűzte ki célul, hogy nehéznek gondolt tudományos kérdésekre ad választ könnyedén és viccesen, mellesleg Munroe készíti az xkcd-képregényeket is, aminek szintén nagy rajongótábora van

Az olvasás lehet, hogy nemcsak a milliárdosoknak lett menő hobbija. A karácsonyi szezonban a figyelmes facebookozók rengeteg személyes listába futhattak bele, egyre többen osztják meg, hogy mit olvastak el abban az évben. A posztolók között az biztosan közös, hogy a listájukat azzal kommentálják, milyen jó volt ennyit (5 könyvtől a 35-ig) olvasni, mennyire sokat adott nekik ez az élmény.

Zuckerberg listája itt, Gateshez 2015-ös kedvenceihez meg ide kattintani.