Míg az Aldi Magyarországon mostanában a szóvicceiről híres, addig Ausztráliában a bolthálózat népszerűsítéséért felelős csapat épp egy félresikerült Twitter-kampány után keletkezett sebeit nyalogatja: az országban elfeledkeztek a trollokról, és arra kérték a vásárlókat, hogy kedvük szerint egészítsenek ki egy mondatot aszerint, hogy mi volt az, amit először megkóstoltak, és megszerették miatta az Aldit. Szóba került minden a napalmtól a munkanélküliségig, csak éppen aldis termékek nem. Nem ritka, hogy egy közösségimédia-kampányt eltérítenek a felhasználók.
Mostanában az Aldi reklámanyagai sokszor kerülnek a marketingelemzések középpontjába: legutóbb Magyarországon a szóvicces plakátjaikkal és a meglepően laza hangvételben kommunikáló Facebook-oldalukkal.
Ausztráliában viszont teljesen szokványos közösségimédia-kampányt találtak ki, a Twitter-oldalukon szerették volna aktivizálni a vásárlóikat. Ám nem csak az elégedett hangok hallatták magukat, amikor be kellett fejezni azt a mondatot, hogy mi volt az a termék, amelynek első kóstolása után beleszerettek az Aldiba. Végül törölték is az eredeti bejegyzést.
Nincs új a napalm alatt
Bár a hashtag-kampányok itthon még nem túl népszerűek, és a Twittert sem használják túl sokan, más országokban, így Ausztráliában is hagyománya van ennek. A sydney-i William Hill lóversenyek szervezői a sportfogadás szerelmeseitől várták a javaslatokat arra, hogy miként nevezzék el a soron következő futamukat. Az internetezők főleg negatív csengésű elnevezésekkel álltak elő, például: Animal Abuse (állatkínzás) vagy Dog Food Dash (kutyaeledel vágta).
Néhány évvel ezelőtt emlékezetesre sikerült a Quantas Luxury légitársaság felhívása is, ők sem olyan visszajelzéseket kaptak utasaiktól, mint amilyeneket szívesen láttak volna.
Az elmúlt héten pedig a Coca-Cola „Taste the feeling” című GIF-kampánya váltott ki olyan trollhullámot, amelyre már maga a cég is reagált, és a Digiday weboldal szerkesztőinek elmondták: nagyon szerencsétlennek találják, hogy miközben pozitív érzelmek megosztására buzdították a fogyasztókat, addig sokan pont az ellenkező célra használták a mozgó képsorok készítésére fejlesztett alkalmazásukat.
Mondjuk a Coca Cola gondolhatott volna rá, hogy ilyen általánosan felhasználható GIF-ekkel kár erőltetni az üzenetüket, csak ebben a cikkben több példát tudtunk hozni rá, milyen könnyen félremegy egy ilyen kampány. Igaz, amikor a márkaépítés a cél, ha nem durvul el nagyon a dolog, még így is profitálhatnak belőle. De általában eldurvul.