Kereken egy évtizede ostromolta meg feldühödött tüntetők egy nagyobb csoportja a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. Igazi sajtótörténeti pillanatok voltak ezek: tőlünk nyugatra ritkán foglalják el közszolgálati médium épületét, ilyenre a rádió 1956-os ostroma óta hazánkban sem volt példa. A harcokat egy kereskedelmi adó élőben közvetítette, de a nyugati médiát is a pesti események uralták akkor.

Idén tízéves az egypártrendszer utáni Magyarország egyetlen komolyabb zavargása, amelyet politikai hovatartozástól függően lehet forradalomnak vagy randalírozásnak is tekinteni. A 2006 őszi eseményeknek komolyabb következménye nélkül zajlott: a kormány és annak feje a helyén maradt, halálos áldozat nem volt, az érintettek enyhe büntetéseket kaptak, a politikai elit nem nézett komolyabban magába, csak néhány politikai celebritás kapott hosszabb-rövidebb időre rivaldafényt. Pedig a tíz évvel ezelőtti események igen erősen nyitottak: egy sajtóorgánum épületének ostromára Budapesten 1956 óta nem volt példa.

00260973.jpegItt még lehetett békíteni, hamarosan elcsattantak az első pofonok /Forrás: nepszava.hu/

Az ostrom előtt egy nappal, 2006. szeptember 17-én szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő azóta őszödi beszédként elhíresült monológját: a leghíresebb fordulatok, mint az „elkúrtuk”, vagy a „nem kicsit, nagyon” azóta szállóigévé és a társadalmi közbeszéd részévé váltak. A kiszivárogtató személyét azóta is homály fedi, csak annyit tudni, hogy a hangfelvételt elküldték a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és az Origónak, amely médiumok már aznap közöltek belőle részleteket. Gyurcsány Ferenc egy órával később el is ismerte, hogy az ő hangja hallható a felvételen, estére pedig többezer fős tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök felelősségre vonását.

Ritkán adnak kormányváltó szándéknak ekkora nyomatékot

Másnapra, szeptember 18-ra a többezer fős tömeg vélhetően több tízezer fősre duzzadt, és Gyurcsány távozása mellett megfogalmazott elvárásaiknak a közszolgálati televízióban történő beolvasását is követelték. Mikor ezt a televízió elnöke, Rudi Zoltán megtagadta, a tüntetők önjelölt vezetője, Toroczkai László a tömeggel együtt az MTV Szabadság téri székháza elé vonult. Körbevették az épületet, amelyet rendőrszázadok védtek: máig nem lehet pontosan tudni, ki ütött először, a lényeg, hogy az este nagy részében elhúzódó ostromban a tömeg áttörte a rendőri védelmet és elfoglalta a székházat. A televízió adását már korábban felfüggesztették, az épületben maradó munkatársak pedig nem tudták azt újraindítani, úgyhogy a sikeres ostrom ellenére a követelések nem hangzottak el adásban.

image_2.jpgForradalmárokból katasztrófaturisták. Harcok utáni nézelődés, szuvenírgyűjtés. /Fotó: /

Az ostrom eredménye 140-180 sebesült, több mint kétszázmillió forint anyagi kár, pár kiégett autó és a több helyen kigyulladt székház, meg egy szétbontott vízágyú. Az események végletességére jellemző, hogy ugyan a rendőrök az ostrom alatt komolyan féltették az életüket, a harc kifejezetten békés véget ért. A zavargásokat követő büntetőperekben ugyanis bejátszották a rendőri rádióforgalmat, melyben valóban elhangzott, hogy „itt fogunk megdögleni”, az ostrom után azonban a székház aulájában nyugodtan megfértek egymás mellett a fáradt rendőrök és a bámészkodó tüntetők, sőt, a rendőrség a székházat még aznap éjjel békésen, a katasztrófaturistákká átlényegült forradalmárokat kitessékelve visszafoglalta. Az utcai harcok másnap folytatódtak, október 23-án pedig újra kezdődtek, de a felkészült rendőrség a készenléti egységek segítségével mindkétszer hatékonyan leverték a tüntetőket: az azonosítószám nélküli egységek könnygázgránátokkal, viperákkal felszerelkezve gyakorlatilag válogatás nélkül vertek meg mindenkit – az oszlatás mikéntje miatt később több rendőri vezetőt kértek számon.

gergenyi_mti.jpgBalról jobbra: Bene László elsőrendű, Gergényi Péter másodrendű és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott /forrás: mon.hu/

A harcok alapján indult büntetőperek évekig folytak, a tüntetők oldaláról páran enyhébb büntetéseket kaptak, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány és Mittó Gábor alezredes megrovást kapott, Bene László országos volt rendőrfőkapitányt és további tizenegy, vád alá helyezett rendőrtisztet pedig felmentettek. A vád a rendőrök ellen egyébiránt az volt, hogy hagyták elfajulni a helyzetet, kiengedték az azonosító nélküli egységeket oszlatni, továbbá nem vizsgálták meg beosztottjaik felelősségét az események után.

Mi volt a magyar sajtóban?

A zavargások igazi sajtótörténeti kuriózumnak számítanak. Egyrészt Európában, pláne az unióban elég ritka a közszolgálati, de egyáltalán bármilyen médium épületének erőszakos elfoglalása, olyannyira, hogy a BBC és a Sky News élőben adta az ostromot, és több mint 180 külföldi csatornához jutottak el a felvételek, pár napig a pesti események számítottak a legnagyobb szenzációnak. Magát a harcot egy forgatócsoport, a Hír TV stábja közvetítette, Császár Attila riporter az eseményeket élő adásban többször nevezte forradalomnak, majd azokat az 1956-os eseményekhez hasonlította. A szóhasználatért a riporter az akkori kormányoldaltól kapott hideget-meleget, majd az ORTT, az akkori médiahatóság is megállapította, hogy a Hír TV megsértette a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményeket, amiért jelképes, egymilliós bírságot kapott a csatorna. Érdekesség, hogy Császár Attila egy másik, kevésbé békés megmozduláson épp a tüntetőktől kapott a fejére.

2010 után, de a G-nap előtt a Hír TV kormánypárti csatorna volt.

Gyurcsány még mindig büszke a beszédre

A zavargások megítélése a mai napig kétes, eredménye azonban nem: gyakorlatilag a semmivel egyenértékű. Az MTV vezetése és irányultsága természetesen nem változott meg a harcok után, csak a kormányváltáskor. A rendőrök ugyan azóta mindenhová azonosítószámmal mennek, de a két főrendőr bukásán kívül komolyabb változás nem volt. Két politikai szereplő, a nemzeti radikális oldal két emblematikus figurája akkor kapott először nagy nyilvánosságot: Toroczkai László ma Ásotthalom polgármestere, az MTV székház előtti szovjet emlékművet megrongáló Budaházy György pedig a Magyarok Nyilai nevű szervezet tevékenységéért nemrég kapott 13 évnyi fegyházbüntetést.

Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig a helyén maradt, bár társadalmi elutasítottsága hatalmas lett a kiszivárgott beszéd miatt: az őszödi beszéd ráégett a volt miniszterelnökre, sőt, politikai imázsának és kommunikációjának mai napig szerves része a vallomás. Pedig a szeptemberi zavargások ennél komolyabban indultak, Budapest 1956 óta nem látott erőszakhullámot tapasztalt meg, és akkor tényleg úgy tűnt, hogy a tüntetők dühe elsöpörheti a kormányt. A harag azonban elcsitult, a miniszterelnök politikai ellehetetlenülése sem a harcok, hanem a kiszivárgott beszéd következménye. Mindenesetre annyira nem csapta agyon: még mindig büszke beszédére és pártja elnökeként mai napig országgyűlési képviselő.