Nyolcezer szerencsés kiválasztott kezdhette meg néhány napja a Google új fejlesztésének tesztelését. A Glass Explorer-projekt célja a felhasználók bevonása az új technológia jövőjének a formálásába. Bár még nem tudni, hogy számíthatunk-e az eszköz széleskörű elterjedésére, hatásairól egyre több vita folyik. De mit várhat a kommunkációs szakma a Google Glasstól? Csak a lesifotósok profitálnak belőle, vagy az egész szakmát forradalmasíthatja?

A Google Glass fejlesztői és támogatói szerint a jelenleg használt eszközeink hatalmas hátránya, hogy mindig elő kell őket venni, feléjük kell fordulni, teljesen kizárva a külvilágot. Mi lenne alkalmasabb a probléma megoldására, mint egy szemüvegbe épített kijelzővel ellátott készülék, ami bír az androidos telefon minden képességével? A speciális szemüveg viselésével kamerázhatunk akár ejtőernyőzés közben, hullámvasúton vagy saját táncelőadásunk alatt is – derül ki a hivatalos promóvideóból. A kommunikációs szakemberek természetesen máshogy is kihasználhatják a Glasst.

Az elmúlt évek technológiai forradalma az újságírásra is hatással volt: megváltoztatta az újságírók adatgyűjtési lehetőségeit, a létrehozott tartalmakat, és a sajtóipari szereplők közti viszonyokat. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásról még kizárólag a hivatalos médiumok tudósítottak, mivel az egész világ érdeklődésére számot tartó eseményről volt szó, hatalmas teher hárult rájuk. Ekkor még kevés amatőr felvétel készült, ezek közül pedig csak néhány került fel az internetre, azok is jóval a történtek után.

Majdnem nyolc évvel később, az Ausztráliában pusztító bozóttűz idején már egészen más volt a helyzet. A bozóttűz híre több médiumon keresztül terjedt: a közösségi oldalakon a tűz kiütése után néhány perccel megjelentek az erről szóló bejegyzések, így a nyomtatott médiumok munkáját is több információforrás segítette – írta az Australian néhány évvel ezelőtt. A civil újságírás a közhiedelemmel ellentétben nem esküdt ellensége a hivatásos újságírásnak, hanem kiegészítő szerepet tölt be mellette.

A jegyzetfüzet már a múlté

A tollal, jegyzetfüzettel és diktafonnal mászkáló újságíró már a múlté. Olyannyira, hogy többek szerint manapság az okostelefon az újságírók legfontosabb eszköze:  amellett, hogy egyszerre tölti be a fényképezőgép, a kamera, a mikrofon, az írógép funkcióját, dokumentumok létrehozása mellett ezek rendszerezésére, szerkesztésére és közzétételére is alkalmas. Ennél többre valóban nincs szüksége egy újságírónak. Hozhat-e ehhez képest bármi újat a Google Glass?

smartphones_news512x323.jpg

A Glasst eddig a személyiségi jogok veszélyeztetése miatt érte a legtöbb kritika. A tény, hogy a szemüveget viselve bárkiről észrevétlenül rögzíthetünk adatokat ez esetben kifejezetten előnyös. A paparazzi fotók készítése például könnyebb lesz, mint eddig bármikor. A diszkrét kamerázás lehetősége pedig az oknyomozó újságírók számára jelent majd előnyt. A hangvezérelt szemüveggel olyan szituációkban is lehet adatokat rögzíteni, amikor ez kézi vezérléssel nem lenne lehetséges. A Google Glass használatával a videós újságírás elterjedtebbé válna és tovább fokozódna a civil újságírás térnyerése.

Reklámok, szem előtt

A marketingszakértők is nagy reményeket fűznek a Google Glasshoz, bár a cég többször is kijelentette, hogy nem lesznek reklámok a szemüvegen. Pedig a kiterjesztett hirdetőtáblákkal (augmented billboards) egészen elképesztő hirdetésekkel találkozhatnánk a Google Glasson keresztül. Képzeljük csak el, hogy az utcán sétálgatva a hirdetésmegjelenítési mód bekapcsolása után beúsznak a szemünk elé az éttermek napi ajánlatai vagy az üzletek akciós termékei. Ráadásul a szemüvegben tárolt adatok – például a böngészésről és egyéb tevékenységekről – célzott marketinget is lehetővé tennének.

A Google Glass előreláthatóan az okostelefonok által megindított tendenciákat erősíti, ezenfelül a videóbejegyzésekben és a kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségek alaposabb kiaknázása várható. Persze ehhez a Glassnak meg kell birkóznia a személyiségi jogokat, valamint a szemre és az agyra gyakorolt káros hatásokat érintő kritikákkal is.

Fotó: BBC Academy