A legtöbben nem is gondolnák, hogy mára a mezőgazdaság is szinte elválaszthatatlan lett az internettől, a legfejlettebb technikáktól. Napjainkban ez az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a világon – bár ezt a legtöbben észre sem veszik. A gazdák nagy része ma már számítógépet, okostelefonos alkalmazásokat használ a napi munkához is. A mezőgazdaságban éppen generációváltás van, de enélkül is lassan mindenki rákényszerül a modern kommunikációs technológiákra: a friss jogszabályok alapján több ügyet már csak elektronikusan lehet majd intézni, pedig sokaknak még számítógépe sincs. De mire jó egy Iphone a szántóföld közepén?

Amikor egy bolt polcáról leemeljük a tejet, a kenyeret, a paradicsomot, a tojást, vagy bármely más élelmiszert, sokszor nem is sejtjük, hogy milyen magas fokú technológia juttatta el azt a terméket a kosarunkig – jó esetben igazi, minőségi alapanyagból. Pedig egyre gyakoribb, hogy ezeket több tízmilliós traktorok, precíziós eszközök, fejőgépek segítségével állítják elő (és most beszéljünk csak a minőségi élelmiszerekről, ne a ki tudja, hogy miből készülő borzalmakról).

elso_kep.JPG

Alkalmazás permetezéshez, műtrágyázáshoz

A határban poroszkáló piros MTZ-traktorok ugyan még nem vesztek ki – és olcsóságuknak, egyszerűségüknek köszönhetően bizonyára nem is fognak -, de egyre többfelé látni olyan erőgépeket vagy betakarítógépeket, amelyeket már kormányozni sem kell: emberi irányítás nélkül, GPS-alapú technológiával 2 centiméteres pontossággal haladnak végig a földeken, a sorok között. Az okostelefonokra – legyen az androidos készülék vagy éppen Iphone – tucatszám jelennek meg az agrár alkalmazások. Műtrágyaszóróhoz, permetezőhöz, az erdészek számára például a köbözéshez. De léteznek egyszerűen csak egy márka rajongóinak szóló programok is, aminek segítségével mindent megtudhatunk például a kedvenc traktorunkról, annak gyártásáról, új típusairól, legfrissebb híreiről, és még sorolhatnánk.

Az agrárium – főleg a jelenleg zajló generációváltásnak köszönhetően – átalakulóban van. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar gazdálkodók több mint 60 százaléka használja az internetet, ami megfelel a felnőtt lakosság országos átlagának. A Kleffmann Group 2012-es kutatása szerint az internetet használó gazdák a magyar szántóföldi területnek összesen 85 százalékát művelik. A nyomtatott agrár-szaklapok ugyan még nagyon népszerűek – és valamilyen szinten vélhetően azok is fognak maradni egy ideig -, de az internetes, online agrármédia egyre hangsúlyosabban jelenik meg a termelők életében. A legfrissebb hírek, a legfontosabb információk, használt gépek, eladó termények, terméktesztek, pályázati tudnivalók, a legújabb kutatások ma már mind elérhetőek az interneten.

Internet nélkül nincs gazdálkodás

Még mindig nem visz mindent az internet: a nyomtatott lapok még nagyon népszerűek, a cégek is szívesen hirdetnek azok oldalain, és nem mindenkinek van szüksége olyan precíziós eszközökre, amelyek csak több száz hektár fölött hozzák vissza az árukat. Sokan vannak, akik csak néhány tíz hektáron vagy még ennél is kisebb területen gazdálkodnak az ország legelmaradottabb vidékein.

Mára ezek a gazdálkodók is – kortól és nemtől függetlenül – rá vannak kényszerítve, hogy internetet használjanak. Erre a legaktuálisabb példa a napokban zajló, május 15-ig tartó úgynevezett egységes kérelem beadása, amely 2013-tól kizárólag interneten keresztül zajlik! „Az egységes kérelmeket elektronikus úton, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján lévő „e-Egységes kérelem” menüponton keresztül, ügyfélkapus bejelentkezés után lehet kitölteni és beadni” – olvasható a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, vagyis az MVH honlapján. Ha valaki elmulasztja a kérelem benyújtását, az a következő időszakban nem kap területalapú támogatást, amely a termelők egyik legfontosabb pénzforrása. Nélküle a termelés könnyen veszteségessé válhat, így senki nem engedheti meg magának, hogy ezt az összeget ne igényelje.

Ugyancsak az idei évben, méghozzá február 1-től vezették be, hogy számos beruházási támogatásnál csak elektronikus úton nyújthatók be a kifizetési kérelmekDe a KSH kötelező mezőgazdasági összeírása esetében is idén először lesz lehetőség a világhálón keresztül kitölteni a szükséges adatlapokat.

farmer-on-computer1.jpg

A Facebook mára kötelező

A legnagyobb agrárszaklapok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az online megjelenésre. A Magyar Mezőgazdaság című hetilap a www.mmgonline.hu oldalon informálja a közönségét napról napra, az AgrárUnió havilap a www.agrarunio.hu, az AgroNapló a www.agronaplo.hu oldalon egészíti ki nyomtatott újságjában lévő információit, de sorolhatnánk még a különböző sajtótermékeket. A Haszon Agrár Magazin például a közelmúltban indított napi hírlevelet a gazdálkodók számára, de nincs olyan nyomtatott agrármédium, amelyik legalább az újságjában megjelenő anyagok egy részét ne tenné fel bizonyos időközönként az internetre. Ráadásul egyre több olyan agrárportál van, amely nem vagy hangsúlyosan nem rendelkezik nyomtatott termékkel. Ezek között messze a leglátogatottabb, legismertebb az Agroinform, de gombamód szaporodnak az ehhez hasonló internetes agrároldalak – ahogy olvasóik is.

Természetesen mindegyik sajtóterméknek van hivatalos Facebook-oldala, de százszámra találhatunk traktoros, gépkezelői és egyéb agrár-rajongói oldalakat, csoportokat is a legnagyobb közösségi portálon. A gazdák itt osztják meg eredményeiket, érdekes képeiket – az utóbbi hetekben például a sártenger okozta nehézségektől volt hangos a Facebook.

masodik_kep.jpg

Egy unoka mindig jól jön

Aki nem boldogul az online világ útvesztőjében, és akinek fia, unokája sincs, hogy segítsen kitölteni az adatlapokat, elvégezni a kötelező papírmunkákat, azoknak a falugazdász vagy a KSH mezőgazdasági összeírása esetében a jegyző segít.

Az MTI márciusi híréből ez tökéletesen érzékelhető:

„A KSH arra kéri a jegyzőket, hogy szükség esetén nyújtsanak támogatást az internetes kitöltési szakasz során a hozzájuk forduló állampolgároknak, például számítógép-használati lehetőséggel, szakmai tanácsokkal – tartalmazza a közlemény.

A magyar mezőgazdasági összeírások történetében az idén első ízben nyílik lehetőség arra, hogy a kérdőíveket az adatszolgáltatók elektronikusan töltsék ki. Az internetes adatközlésre az egyéni gazdáknak május 15. és 26. között lesz módjuk. A kitöltés részleteiről minden érintett értesítést kap május első felében.”

Bár az internet mára megkerülhetetlen a mezőgazdaságban is, sokaknak azonban még nincs meg a megfelelő technikájuk mindehhez – legyen az egy számítógép vagy akár maga az internetelérés. Ennek megoldására is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, a tavalyi évben indult útjára a GazdaNET-program, amelynek segítségével „vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe internet csatlakozásra alkalmas számítógép konfiguráció beszerzéséhez a Darányi Ignác Terv keretében”. Ennek pénzügyi kerete 3,3 milliárd forint (11 156 659 euró) volt, nem kis összegekről beszélünk.

Jól látszik, hogy a sokak által lenézett mezőgazdaság esetében is ugyanúgy terjed az internet, mint az élet más területein: az agrárium egyes szegmensei már jóval az átlag előtt járnak, míg mások messze le vannak maradva, de az elektronikus megoldások kikerülése egyre lehetetlenebbnek látszik.