A digitális világ gyermekeinek már nincsenek kedvenc meséi

A digitális világ gyermekeinek már nincsenek kedvenc meséi

Helyette vannak kedvenc YouTube csatornái, de mitől váltak ezek a hétről-hétre új témákat feldolgozó fiatalok véleményvezérekké, márkává, influencerré? Vannak-e veszélyei az újfajta nyilvánosságnak? Korunk gyermekei már rajtuk nőnek fel, és ezek az egyszemélyes szerkesztőségek vették át számukra az X generáció Kudlik Juliját, csak sokkal többen vannak és sokkal hangosabbak. Arról, hogyan vált az influencer marketing egy új gazdasági trenddé, hogyan használható a márkázott tartalom, és milyen következményeket rejt magában, az Independent Media Education Center (IMEC) szervezett neves szakemberekkel kerekasztal beszélgetést, a „Youtube sztárok – Online celebek” című képzése záróakkordjaként.

(more…)

A digitális világ gyermekeinek már nincsenek kedvenc meséi

Kína globálisan is cenzúrázná az internetet

Újra felmerült az internet nemzetközi szerződéssel való, egységes szabályozása – ezúttal épp Kína vetette fel a kérdést. Az online teret híresen cenzúrázó távol-keleti állam szerint az állami szuverenitást a kibertérre is ki kellene terjeszteni. Március elején hozták nyilvánosságra előterjesztésüket, amelyet nemcsak az ENSZ-közgyűlésen, de egyéb államközi fórumokon is reklámozni akarnak a politikusok.

(more…)

A digitális világ gyermekeinek már nincsenek kedvenc meséi

Középsuli és Holnap tali!: megérthetjük ezekből a tizenéveseket?

Ha megkérdezünk egy tizenévest, hogy milyen sorozatokat vagy rajzfilmeket szokott nézni, nagy eséllyel azt válaszolja, hogy csak Youtube-ot. Valójában nincs ebben semmi meglepő: a Z generáció médiafogyasztását minden eddigi generációnál jobban meghatározza az internet; a tartalomkibocsátó és fogyasztó közötti interaktív kapcsolat. Éppen ezt a speciális szükségletet igyekeznek kielégíteni a jelenleg is futó két online sorozat, a Középsuli és a Holnap tali! készítői. 

(more…)

Az internet elsorvasztja a kis nyelveket

Jelentős különbség mutatkozik a valóságban és az interneten használt nyelvek közt. Bár a világ lakosságának csak egy kis töredéke angol anyanyelvű, a neten található tartalmak körében mégis erőteljesen ez dominál. Más, többek által beszélt nyelveken, például japánul viszont alig lelhetők fel internetes tartalmak. Nyelvészek becslései szerint a fennmaradt közel 6500 nyelv legalább fele el fog tűnni a század végére, de akadnak olyanok is, akik 90 százalékra becsülik az elenyésző nyelvek számát. Bizonyos nyelvek kihalása állandó jelenség, de a Veszélyeztetett Nyelvek Projekt (Endangered Languages Project) szerint ez a folyamat még soha nem volt ilyen gyors, mint manapság. Kornai András nyelvész az internetet hibáztatja azért, hogy az emberek a jövőben szívesebben tanulnak majd például franciát mandinka helyett.

(more…)

Így lett Edward Snowdenből jelkép

Az amerikai titkosszolgálatok globális szinten figyelik az állampolgárok internetes aktivitását, és hozzáférnek a mobiltelefonokban tárolt adatokhoz, ez alól még az államfők sem kivételek – derült ki az Edward Snowden whistleblower által még 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból, melyek társadalmi vitát okoztak.  Az USA-ból menekülnie kellett, az Európai Unió több országában is elutasították Snowden menedékkérelmét, 2015 októberében az Európai Parlament mégis megszavazta a menedékjog biztosítását. Az elmúlt években Snowden több díjat kapott munkásságáért, a szólásszabadság jelképévé vállt, Berlinben és New Yorkban is szobrot állítottak neki, életéről több film készült. Mi a sikerének titka? Hogyan épült fel az imázsa?   

(more…)

Facebookon is leskelődnek az újságírók

A Facebookot az emberek többsége magánszférának tekinti, ezért sokan a közösségi médiás megkereséseket, legyen szó egy kihagyhatatlan ajánlatról, vagy egy kíváncsi újságíróról, akinek a figyelmét egy poszt keltette fel, nem fogják figyelembe venni, sőt kifejezetten sértőnek is találhatják. Az új, felhasználó által létrehozott tartalmú oldalak az újságírónak kimeríthetetlen aranybánya. Folyamatosan frissülő kontent és közvetlen elérés a posztolókhoz. De meddig mehet el, illetve meddig érdemes elmennie egy újságírónak? Hol van az etikusság határa? Erről adott javaslatokat a Reuters hírügynökség, aki nagyon fejlett rendszerrel figyeli és szűri a felhasználó által generált tartalmakat.

(more…)