A cél a márkánk megerősítése

A cél a márkánk megerősítése

A stratégiai célunk a márkánk megerősítése – mondta a Média 2.0-nak Szigeti Péter. A 24.hu főszerkesztője szerint a portál erősíteni fog a mozgóképek terén, egyre tudatosabban igyekszik kihasználni a Google- és a Youtube-adta lehetőségeket. A Facebookot remek forgalomterelőnek tartja, de szerinte nem lehet rajta márkát építeni. Szigeti elmondta: nem nőtt a kormánykritikus sajtótermékek egymás iránti szolidaritása az elmúlt években, a bezárt Magyar Nemzettől ugyan érkezett újságíró, de nem vettek át csomagban kollégákat. 

Első főszerkesztői cikkében úgy fogalmazott: a hazai médiapiac finoman szólva sem egészséges. Változott azóta valami?

Egészségesebb biztos nem lett, kormányzati szándék sincs afelé, hogy egészségesebb legyen. Mi igyekszünk továbbra is középen állni és próbálni végezni a munkánk.

Érezni a politikai nyomást a mindennapi munka során?

Egyáltalán nem, nem telefonálgatnak, meg se próbálják nyomás alá helyezni a kiadót vagy a szerkesztőséget. Viszont nem tudjuk úgy végezni a dolgunkat, ahogy kellene, mert nincs hozzáférésünk sok információhoz, politikushoz. Ez egy más típusú nyomás. A legfontosabb versenytársunkkal, az Indexszel való politikai bánásmód jól mutatja a kormányzati hozzáállást a kritikus hangokkal szemben. Szerintem nem mondhatja azt a kormányfő, hogy nem nyilatkozik az ország vezető portáljának.

443932.jpgSzigeti Péter /Forrás: Bielik István, 24.hu/

Szikszai Péter nemrég a Magyar Időkben azt írta: hüppög ugyan az ellenzéki sajtó a „magyar demokrácia lassú pusztulása” miatt, ugyanakkor ő még sosem dolgozott olyan jobboldali sajtterméknél, amit ne diszkrimináltak volna a baloldali kormányok.

Nekem az is fáj amikor jobboldalinak mondott újságírókat nem engednek be egy rendezvényre. A sajtó azért van, hogy ellenőrizze a hatalmat, a politikusoknak vállalniuk kell azt a kellemetlenséget, hogy válaszoljanak a kérdésre akkor is, ha nem tetszik. Rajtunk keresztül az állampolgárok egy részét zárják ki az információáramlásból.

Szoktak egyeztetni erről a kelet-közép-európai kollégákkal? A beszámolókból azt hallani: nem magyar sajátosság a sajtó egy részének diszkriminálása, inkább régiós jelenség.

Valóban, nemcsak nálunk működik ez így, de ettől nem leszek boldogabb.

Az eddigi kormánykommunikációból úgy látszik, hogy elsődlegesen nem a 24.hu szúrja a kabinet szemét. Miért lehet ez?

A mi újsáíróink is kaptak bírságot, amikor mondjuk a diáktüntetésekről tudósítottunk. Ez persze pitiánernek tűnik, de jól mutatja a hatalom hozzáállását. Nem tartunk ott, hogy félni kelljen az újságíróknak, de apró dolgokkal bosszantanak és hátráltatnak minket. Ugyanakkor mi is azt látjuk, hogy nem vagyunk előtérben, ezt a munkamódszereinknek tulajdonítjuk: mi tényleg betartjuk a szabályokat. Nem célunk, hogy provokáljunk, mondjuk a Parlamentben is csak ott forgatunk, ahol lehet.

kr_20180223_0486-e1522175325857-1024x578.jpgIgazoltatás a diáktüntetésen /Forrás: 24.hu/

Mit hozhat a sajtópiacon a következő négy év?

Azt, hogy végveszélyben van-e a szabad sajtó, nem tudom, de az biztos, hogy nem lesz könnyebb független sajtóterméket működtetni, mint ma. A kormányzati szándék nem az, hogy könnyen végezhessük a munkánk. Hogy ehhez milyen eszközöket használnak majd, nem tudom, de tippeket sem akarok adni.

Kiadó működése piaci alapon biztosított?

Teljesen. Alig van állami vagy államhoz köthető cégektől származó hirdetésünk. Ez egyrészt jó, mert kétség sem férhet a függetlenségünkhöz, másrészt viszont nem, mert egy rém torz hirdetési piacon vagyunk rossz helyen. Mivel az állam a legnagyobb hazai hirdető, mi nem részesülünk a hirdetési piac költéseinek legnagyobb részéből.

Az elmúlt három év elég zivataros volt a hazai médiában, de nem látszott jele, hogy a kormánykritikus sajtó összezárna. Eljöhet ennek az ideje?

Vannak olyan médiatermékek, amelyekkel vannak közös céljaink, tehát értékközösséget vállalunk más médiumokkal. Ugyanakkor, mivel a kritikus sajtó ki van zárva az állami hirdetésekből, kisebb reklámcsomagért versenyzünk a piacon. A kollegiális szolidaritásban nincs változás, nem is nőtt, nem is csökkent. Szakmaként gondolok a sajtóra. Nem hiszem, hogy mondjuk a Magyar Időknél ne ülnének olyan emberek, akik szakmai munkát végeznek, függetlenül attól, hogy az értékrendjükkel vagy a hatalomhoz való hozzáállásukkal messzemenően nem értek egyet. Sőt, több esetben közösséget kell vállalnunk a tisztességes munkát végző sajtómunkásokkal, hogy a megélhetésük miatt ilyen munkát kell végezniük. Nem szeretem az olyan általánosító kijelentéseket, hogy a „propagandagép nem média.” A kormánymédia maga is média, formailag annak tűnik, az olvasók is annak tekintik.

A bezárt Magyar Nemzet volt kollégái keresték a portált állásért?

Van kolléga, aki onnét érkezett. Nagyon nem szeretném, hogy cinikusan hangozzon, de a Simicska-médiabirodalom termékeinek leépítése nyilván egy piaci lehetőség is a konkurenseknek: munkaerő szabadul fel, lehet embereket igazolni. Mi egy piaci alapon működő lap vagyunk, mindig odafigyelünk arra, hogy kik az elérhető újságírók, szerkesztők. Amikor a Népszabadság bezárt, a kiadó csomagban vett át újságírókat, de a mögött volt egy sajátos üzleti döntés: más típusú médiumot akart csinálni a tulajdonos, amihez több ember kellett. A lapunk akkoriban egy híraggregátorból vált széles spektrumú hírportállá. Most nincs tervben ilyen jelentős váltás.

magyarnemzet-utolso-cimlap2-1280x640.jpg/Forrás: szabadmagyarszo.com/

Akkor a következő 4 évre készen van már a terv?

Hírportált szeretnénk továbbra is. Jelentős közéleti fókuszunk van, minőségi bulvárrovatunk, erős a sport, a tech-tudomány vonal is. Amiben lesz némi váltás: még a korábbinál is több videós tartalmat szeretnénk, illetve tovább fejlesztenénk még a könnyed tartalmakat is. Ez a biztos irány.

Tartalomszolgáltatás terén lesz valami technikai újdonság? Olyanra gondolok, mint az Instant Article elsőként való alkalmazása.

Az Instant Article pont nem jött be annyira, nem váltotta meg a világot. Óvatosak vagyunk ebben, keressük a helyünket, meg azokat a technikai újításokat, amelyek rendelkezésünkre állnak. Nem elsősorban a technikai fejlődésünkön van most a hangsúly: a stratégiai célunk a márkánk megerősítése. Azt hisszük, ezt egyelőre klasszikus tartalmakkal, mozgóképpel lehet megtenni.

A Facebook-botrányt érzik? A Similarweb szerint igen nagy a 24.hu Facebook-kitettsége.

A felhasználók oldaláról nem érezzük a botrányt, nem lett kevesebb elérésünk. Valóban nagy a kitettségünk, de ezt úgy is lehet nézni, hogy sok munkával figyelemre méltó Facebook-közösséget építettünk fel. Tudatos építkezés eredménye volt, igyekszünk nem csak a cikkoldalunkra, de a főoldalunkra is terelni a fogyasztót. Ugyanakkor a jövőben biztosan csökkenni fog a Facebook szerepe. Remek forgalomterelő, de nem lehet olyan jól márkát építeni rajta. A Google-ben viszont bőven van növekedési lehetőség keresőmotor-optimalizálásban (SEO) tudunk még fejlődni.

Miért a Google a favorit?

A Google elkezdett úgy közelíteni a nyilvánossághoz és a sajtóhoz, hogy elhiszem, hogy az fontos nekik. A Google News Initiative-on keresztül például pénzt és pályázati lehetőségeket kínálnak. Ami még a márkaépítésre ideális, az a YouTube. Nemcsak a 24.hu márkáját, hanem az egyes újságíróinkat is fel tudjuk rajta keresztül építeni. Az influencerek és youtuberek világába nem szeretnénk belépni, de így is komoly lehetőségek vannak a felületben. Nem gondolom, hogy a videó átvenné a szöveg szerepét, folyamatosan nő a jelentősége, de a napi hírágyártást nem fogja, nem is tudja lecserélni.

1_nyo6nuwhwejujfk7ytvr7g.jpeg

A többi közösségi felület?

Az Instagram felé nyitottunk, ráncba szedtük a csatornánk, töltögetjük fel sztorikat és képeket is. A Twitter megmaradt hírforrásként, itthon nem népszerű. Van házon belül is egy forgalomterelő eszközünk, a Startlap, amit szintén tudatosan használunk. A cél, hogy legyen hetente legalább egy olyan sztori, ami tőlünk indul útjára. A ránk való hivatkozások száma meredeken emelkedett az elmúlt egy évben, fontos mutató ez abban, hogy mennyire határozzuk meg a közbeszédet.

Melyik anyagra a legbüszkébb az elmúlt háromnegyed évből?

Nehéz nem az Elios-ügyet mondani, az annyira összehangolt, nehéz munka volt. Mi szereztük meg az OLAF-jelentést, majd a sztori tőlünk indulva végigment a teljes hazai sajtón. A legfrissebb büszkeség talán, hogy nemrég Minőségi Újságírásért Díjat kapott két kollégánk azért, mert elvonatoztak Debrecenből Mátészalkára. A klasszikus riport eszközeivel nyertek, jól sikerült anyag lett és örülök, hogy egy ilyen mikrotörténettel lehetett díjat nyerni.

Kinevezésekor azt is mondta: normális újságot szeretne. Megvalósult?

A normális alatt belső konfliktusoktól mentes, kifelé pedig a szükséges konfliktusokat felvállaló, mértékadó és értéket teremtő újságot értek és igen, szerintem ez megvalósult.

debrecen-mateszalka-fmd-26.jpgRészlet a díjnyertes riportból /Forrás: Fülöp Dániel Mátyás, 24.hu/

Akkor Őn előtt voltak konfliktusok?

Nem hiszem, hogy nekem azzal kéne foglalkoznom, hogy mi volt előttem. Az biztos, hogy egy nagyon jó szervezetet vettem át tavaly ősszel.

Látja már a 24.hut piacvezető oldalként?

A reális cél, hogy harcban legyünk érte, mindenféleképpen ott leszünk az első két hely valamelyikén. Sok múlik nyilván azon is, mi történik rajtunk kívül a piacon, mi lesz a kormányzati szándék, mi lesz az Index és az Origo sorsa. Egyelőre a saját lendületünket látom, ez foglalkoztat a legjobban.

Eddig büntetés nélkül reklámoztak a celebek, de mi lesz mostantól?

Eddig büntetés nélkül reklámoztak a celebek, de mi lesz mostantól?

Az egész világon foglalkoztatja most a hatóságokat a véleményvezérek termékmegjelenítő posztjai. Az Egyesült Államokban rejtett reklámok posztolása miatt már Jennifer Lopezt, Lindsay Lohant, Kim Kardashiant, és Victoria Beckhamet is figyelmeztették a hatóságok. Magyarországon még gyerekcipőben jár ez a történet, hiszen csak most kezdődtek el a tárgyalások az érintett felekkel – például Kasza Tiborral, Rubint Rékával és Sarka Katával, így főleg az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kialakult helyzetet vizsgáltuk.

(tovább…)

A klímaváltozás csak egy hoax, a homoszexualitás pedig bűn?

A klímaváltozás csak egy hoax, a homoszexualitás pedig bűn?

Április végén a Google olyan felhasználói eszközöket vezetett be, amelyek lehetővé teszik a félrevezető tartalmak jelentését, továbbá ígéretet tett az algoritmusok által generált keresési eredmények javítására. A cég nem elsőként próbál megoldást találni az álhírek, illetve az ilyen híreket terjesztő oldalak ellen: igazán hatékony megoldás eddig még nem született, a nyomás azonban egyre nagyobb a Facebookon és a Google-ön –  kiváltképp, miután az álhíreknek a feltételezések szerint a tavalyi amerikai elnökválasztás eredményében is szerepük lehetett.

(tovább…)

Facebook vagy YouTube: hol futnak jobban az élő videók?

Facebook vagy YouTube: hol futnak jobban az élő videók?

Az élő videók piacán egyre nagyobb a verseny, a főleg videókban utazó Youtube-nak nagyon a nyakára nőtt az utóbbi időben a Facebook a Facebook Live-val, az Amazon a Twitch-csel, illetve a Twitter a Periscope élővideós alkalmazással. Nemrég a Tumblr is csatlakozott, igaz, hogy nem saját streaming szolgáltatással, hanem már meglévők integrálásával,  többek között éppen a Youtube-bal működnek együtt, amivel mindkét cég jól jár a fokozódó élővideós versenyben. Nemrég már a Facebook által felvásárolt Instagramon is megjelent egy élő videós funkció, amin hasonlóan a Periscope-hoz, csak 24 órán át megtekinthetőek a közvetítések, aztán törlődnek. Kérdés, hogy ki nyer a népszerűségi harcban az újonnan iparággá fejlődött élő videózás terén?

(tovább…)

Minden a jó médiaoktatás ellen dolgozik Magyarországon

Minden a jó médiaoktatás ellen dolgozik Magyarországon

A médiapedagógia gyakorlati bevezetése és a tudatos médiahasználatra nevelés továbbra is hiánycikk a magyar közoktatási rendszerben. Ezzel szemben az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a gyerekek már alsó tagozatban rendszeresen használnak infokommunikációs eszközöket, ráadásul korhatáros közösségi oldalakon is jelen vannak. Bár a Nemzeti alaptantervben meghatározott kötelező informatika és választható médiaismeret tantárgyak alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő képzést kapnak a diákok a médiatudatosság fontosságáról, de vajon a gyakorlatban mekkora hangsúlyt kap a témakör? Szintén fontos kérdések, hogy miként járul hozzá a tankönyvpiac nemrégiben történt államosítása a fejlődéshez, és vannak-e megfelelően képzett tanárok a médiaértés oktatásához.

(tovább…)