A médiapedagógia gyakorlati bevezetése és a tudatos médiahasználatra nevelés továbbra is hiánycikk a magyar közoktatási rendszerben. Ezzel szemben az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a gyerekek már alsó tagozatban rendszeresen használnak infokommunikációs eszközöket, ráadásul korhatáros közösségi oldalakon is jelen vannak. Bár a Nemzeti alaptantervben meghatározott kötelező informatika és választható médiaismeret tantárgyak alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő képzést kapnak a diákok a médiatudatosság fontosságáról, de vajon a gyakorlatban mekkora hangsúlyt kap a témakör? Szintén fontos kérdések, hogy miként járul hozzá a tankönyvpiac nemrégiben történt államosítása a fejlődéshez, és vannak-e megfelelően képzett tanárok a médiaértés oktatásához.

A médiatudatosság egy tanult képesség, amely a médiáról való ismeretek rendszerezését, valamint a médiahasználatban való jártasságot és az ott található tartalmak közötti megfelelő tájékozódást jelenti. Ennek oktatására szolgál a médiapedagógia, melynek segítségével a gyerekek már általános iskolás korban megismerkedhetnének a médiahasználat előnyeivel, miközben felkészítenék őket a potenciális veszélyek elkerülésére is. A magyar oktatásban azonban nem honosodott meg a témakör önálló tanítása, illetve a kapcsolódó tárgyak tanmenetében is csak elvétve szerepel.

13 év alatt illegálisan a Facebookon

Pedig a médiapedagógia általános iskolákban való bevezetése időszerű lenne, mivel az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek tömeges médiahasználata már kisiskolás korban is jellemző. Az amerikai Consumer Reports 2011-ben készített kutatása szerint az Egyesült Államokban legalább 7,5 millió 13 év alatti gyerek van fent Facebookon, holott a közösségi oldal által megadott korhatárminimum szerint ők még nem is regisztrálhatnának. Hasonló következtetésre jutott az EU Kids Online, akik 22 európai országban vizsgálták a gyerekek médiahasználati szokásait. Eszerint a megkérdezett alanyok internetes idejük nagy részét közösségi médiafelületeken, valamint Youtube videók nézegetésével töltik. A 2014-es adatok alapján a vizsgált 9-10 évesek 22%-a volt fent Facebookon, míg ugyanez az arány a 11-12 évesek körében már 53%-os volt.

Forrás: Tízperc Iskolablog

A probléma az, hogy ez a korosztály sokkal jobban ki van téve a nemkívánatos zaklatásnak, valamint könnyebben válhatnak adatlopás áldozatává is. A Consumer Reports felmérése alapján az Egyesült Államokban egy év alatt egymillió gyerek tapasztalta internethasználata során az online zaklatás valamilyen formáját. Ráadásul ezek a kutatások évekkel ezelőtt készültek, a mostani arányok ennél akár magasabbak is lehetnek.

Médiaismeret, erkölcstan, informatika – nem megoldás egyik sem

Az előbbi felmérések jól mutatják, hogy a gyerekek médiahasználata már a korai években elkezdődik, azonban az ezzel párhuzamos felvilágosító képzés hiányzik a magyar közoktatási rendszerből. Bár a Nemzeti alaptanterv által meghatározott Mozgóképkultúra és médiaismeret óra alapján úgy tűnhet, mintha lenne médiapedagógia a közoktatásban, érdemes az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által javasolt kerettantervet megtekinteni. Ebből kiderül, hogy igen nagy szerepet kapnak az esztétikai és technikai ismeretek, míg maga a médiaértés háttérbe szorul. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tárgy oktatásáról az adott iskolában döntenek, ráadásul 9. osztály előtt meg se jelenik önálló tantárgyként.

Az általános iskolákban a kötelező erkölcstan vagy informatika óra keretein belül lehetne a médiatudatosság körével foglalkozni, az OFI által közzétett tanmenetekben mégis alig kapott szerepet. Előbbi esetében felső tagozatosoknál megjelenik a technikai fejlődés témakör, amely leírásában szerepel az infokommunikációs eszközöktől való függőség, valamint a reklámok káros hatásának bemutatása. Egy-két óra anyagába azonban közel sem lehet belesűríteni a szükséges ismereteket. Az informatika tantárgy oktatásában – a technológia robbanásszerű fejlődésének ellenére – az elmúlt 10 évben nem mutatkozott jelentőségteljes változás. A tanmenetben továbbra is a technikai ismeretek dominálnak, ráadásul csak 6. osztálytól szerepel a kötelezően oktatandó tantárgyak között. Bár 2013-as kerettantervek alapján az állami iskoláknak rendelkezésére áll egy szabadon tervezhető órakeret, az előbb említett körülmények miatt ezt a heti 2-3 órát nem biztos, hogy érdemes lenne informatikaoktatásra fordítani.

A tanárképzés hiánya és a tankönyvpiac államosítása is hátráltató tényezők

További problémát okoz, hogy még abban az esetben is, ha az alaptanterv előírná a médiaértés kötelező oktatását, nem lenne elegendő képzett tanár a feladat teljesítésére. Bár az OFI által szervezett decemberi Digitális Oktatás Konferencián az előadók kiemelték az oktatás mihamarabbi digitalizációjának, valamint az ehhez szükséges tanárképzéseknek a fontosságát, ezt mégsem követte egy nagyszabású megújulási folyamat.

A tankönyvpiac 2013-ban történt államosítása tovább nehezíti a helyzetet, ugyanis azóta az állami iskoláknak egy központi tankönyvlistáról kell választani, és megszűnt az a lehetőségük, hogy a korszerűbb könyvekből rendeljenek. Ez a változtatás elméletben az ellátás biztonságát, valamint a piaci befolyások kiszűrését szolgálná. Kérdéses azonban, hogy a versenyt, mely megújulásra inspirálta a kiadókat, valóban jó ötlet-e visszaszorítani. A magán- és egyházi iskoláknak még mindig lehetősége van a központilag megadottól eltérő könyveket rendelni, azonban félő, hogy a magánkiadók így is halálra vannak ítélve.

Jól látható tehát, hogy a médiatudatosság tanításának aránya a magyar közoktatásban közel sem éri el az elégséges szintet. Bár az utóbbi időben rendszerszintű átalakítási folyamatokat rendeltek el, a médiaértés oktatásának központi bevezetése mégsem képezte a változtatások részét. Ha ez a közeljövőben mégis megtörténik, a sikeres alkalmazás előtt még számos akadály áll, melyek leküzdése akár egy többéves folyamatot is jelenthet.

Források: Consumer Reports, EU Kids Online, Eduline.hu, Nemzeti alaptanterv, OFI

Az említett kutatásokról és tantervekről az alábbi oldalakon lehet bővebben tájékozódni: