Pikánsak a Jobbik tolvajozós plakátjai: hiába vitriolos a magyar közélet, ennyire „rágalmazásszagú” politikai kampány nem volt a közelmúltban. Kósa Lajos jogi lépéseket emleget, de kérdés, hogy perre vihető-e rágalmazásért a dolog. A blogunknak nyilatkozó ügyvéd szerint perelhető, de erősen kérdéses az eljárás sorsa.
Tarolt az Aranyélet a Televíziós Újságírók Díjának gáláján, amelyik kategóriában elindult, azt behúzta. A kereskedelmi televíziók közül a TV2 és a RTL is vihetett haza díjat, sőt, a Maradj Talponnal egy közmédiás produkció is örülhetett.
Súlyosan büntetné a közösségi média óriásait az Európai Bizottság, mivel azok nem reagálnak elég gyorsan a rágalmazó, félelemkeltő tartalmakkal szemben. A cégek már tárgyaltak is a bizottsággal, keresik a megoldási lehetőségeket.
Újra felmerült az internet nemzetközi szerződéssel való, egységes szabályozása – ezúttal épp Kína vetette fel a kérdést. Az online teret híresen cenzúrázó távol-keleti állam szerint az állami szuverenitást a kibertérre is ki kellene terjeszteni. Március elején hozták nyilvánosságra előterjesztésüket, amelyet nemcsak az ENSZ-közgyűlésen, de egyéb államközi fórumokon is reklámozni akarnak a politikusok.
Klapka György magyar üzletember a kilencvenes években piacra dobta a „Hagyományos mosóport”, ami egy nem túl sikeres fricska volt az akkori mosóporgyártókkal szemben. A Pepsi meg jó ideje ott rúg bele a Coca-Colába, ahol csak tud, és volt már, hogy a Cola frappánsan visszafeleselt. Mikor lehet egy versenytárs termékét bemutatni egy reklámban? Kigúnyolható a rivális termék, bemutatható alacsonyabb minőségűként? Lehet egy összehasonlító reklám tárgyilagos? Különösen fontos kérdések ezek most, hogy a versenyhivatal megbírságolta 600 millió forintra a Magyar Telekomot tiltott összehasonlító reklámok miatt.