A Népszabadságot is kiadó Mediaworksszel kezdődött, a Russmedia “pecinásításával” ért véget Orbán Viktor mesterterve, azaz a megyei lapok bedarálása. Ma, a 2017 augusztusi állapotok szerint minden jelentős megyei lap Orbán körének a tulajdonában van, amely óriási fegyvertény lehet a 2018-as országgyűlési választás előtt. De hogyan is jutottunk el idáig, kik a kulcsszereplők, és mit szól ehhez a Médiatanács? Összefoglaló.
Pikánsak a Jobbik tolvajozós plakátjai: hiába vitriolos a magyar közélet, ennyire „rágalmazásszagú” politikai kampány nem volt a közelmúltban. Kósa Lajos jogi lépéseket emleget, de kérdés, hogy perre vihető-e rágalmazásért a dolog. A blogunknak nyilatkozó ügyvéd szerint perelhető, de erősen kérdéses az eljárás sorsa.
Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelmet kap a hazai sajtóban egy amerikai híroldal, a Breitbart. A portál az Egyesült Államokban a legpártosabb jobboldali orgánumok közé tartozik, többen csak szélsőséges szennylapként említik, nálunk azonban a kormánypárt felé hajló média hivatkozott már rá nagy hatású portálként és hírügynökségként is. A hazai lapok akkor kezdtek többet foglalkozni vele, amikor 2016 augusztusában Donald Trump kampányvezetőnek nevezte ki Stephen Bannont, a lap vezetőjét, akit megválasztása után főtanácsadójává tett. Tulajdonképpen mi is a Breitbart? Miért vált most fontossá erről beszélni Magyarországon, azon kívül, hogy hamarosan elindulhat a híroldal magyar verziója?
Tavaly november végén készítettük utolsó összefoglalónkat a magyarországi médiapiac változásairól. A rendkívül mozgalmas félév további érdekes fordulatokat sejtetett a következő hónapokra is, de azért azokra az izgalmakra, amik tavaly decembertől értek minket, senki nem számított. Felbolydult a jobboldali sajtó, felrobbant a gecigránát, mozgolódik a Tv2, megússza az RTL Klub, megszűnt a Napló, jött Baló György, és elindult a Direkt36.
Ott tartunk, hogy sok, nálunk bizonyítottan jobban működő országban az alanyi jogú internet bevezetéséért tesznek konkrét lépéseket, addig nálunk jövőre meg akarják adóztatni azt (pontosabban a szolgáltatókat), ráadásul adatforgalom alapján. Egyelőre nem áll rendelkezésre minden információ a pontos tervezettel kapcsolatban, de annyi most is kijelenthető, hogy bármi, ami drágítja a felhasználók számára az internethez való hozzáférést rossz, és mélyíti a digitális szakadékot és ezzel együtt tovább szélesíti a társadalmi különbségeket.
Speciális alakváltó képességük van Orbán Viktor gyerekeinek: néha közszereplők, néha nem. Ha Orbán Gáspár foci vb-n szurkol Merkel és Putyin között, Ráchel pedig a Balaton Soundon táncol, akkor például nem. Akkor azonban, amikor a miniszterelnök keresztény-konzervatív politikusi imidzsét kell fenntartani, a család gőzerővel mosolyog a kamerába disznóvágáson, díjátadón vagy akár a Story-magazin hasábjain. A politikai kommunikációban végtelen viták tárgya az a bizonyos láthatatlan vonal, amely a magán- és a nyilvános élet között húzódik. Meddig mehet el egy újságíró? Mi számít tabunak? Ki közszereplő és ki nem? Mikor beszélhetünk a magánélet megsértéséről?
Míg korábban az adott ideológia, a kétezres évektől inkább a személyek határozzák meg egy-egy párt sikerét. A politika mediatizálódásának köszönhetően ma már minden társadalmi ügynek van arca, aki megtestesíti a pártprogramot, leegyszerűsíti az összetett dolgokat. Szimbólum ő, aki értékrendeket képvisel, eladhatóvá teszi a politikai üzeneteket, azonosulási lehetőséget és életstílust kínál a választóknak. Orbán Viktor is ilyen karizmatikus szavazatgarantáló, aki tengerentúli mintát követve, családját is gyakran kampányeszközként használja céljaihoz. Mi a baj ezzel? Az, hogy nem következetesen teszi.