Szürreális, ami a magyar médiapiacon történik

Eseménydúsan telt az elmúlt néhány hónap is a magyar médiapiacon. Megszűnt például a Cink, beindultak Habony Árpádék, lemondott a Népszabadság főszerkesztője és az MTVA vezérigazgatója, új főnöke lett az RTL-nek, az Origótól pedig megválna a Telekom. Magyar médiakörkép, avagy magyar (média)idők. 

Korábbi médiapiaci összefoglalóink 

Brutális mozgás a magyar médiapiacon (2015 februárig)

Minden az Origóval kezdődött (2014. május – november)

Tavaszi vándorlási hullám a médiában (2014. január – május)

Elbukik a Vs.hu? (2013)

Ahol a legjobban fáj

A tavasz egyik legszürreálisabb bejelentése volt, hogy a sajátos stílusú szókimondó kritikus a jobboldali Magyar Nemzetnél publikál ezentúl rendszeresen. A Hajdú Péter kritizálásába soha bele nem fáradó Puzsér tudatosan építi a politikai skálán “szélsőközépen” elhelyezkedő imidzsét és írásaival igyekszik minden oldalnak oda szúrni,ahol a legjobban fáj.

Eljöttek a Magyar Idők

Még árpilisban lett a közelmúltban menekülteket rugdosó riporternőről elhíresült N1TV főszerkesztője Kisberk Szabolcs. Ekkor adott az alfahírnek egy interjút, amelyben kifejtette, hogy itt tud igazán szakmai munkát végezni, és nem politikai megrendelésre tartalmat gyártani. Mindez akkoriban történt, mikor teljesen felbojdult a jobboldali holdudvar, robbant gecigránát, és óriási helyezkedés vette kezdetét a piacon. Ennek a történetnek a folyománya, hogy a Magyar Nemzettől felálló Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot, amely szeptember 1-től teljes külső és belső átalakulás után Magyar Idők néven jelenik meg az újságosoknál. A 444.hu megnézte, hogy a Liszkay féle felvásárlás előtti impresszumból mindössze egyetlen szerkesztő neve van jelen ma is, a többiek nagyrészt a Magyar Nemzet korábbi munkatársaiból kerülnek ki. A politikai hovatartozást pedig mi sem jelzi jobban, hogy a megjelenés másnapján Orbán Viktor saját Facebook-oldalára felkerült egy kép, amelyen a régi-új lapot olvasgatja. A történet egy későbbi mellékszála az is, hogy júniusban Liszkay úgy döntött, “eladja a Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléknyi, 69,76 millió forint névértékű üzletrészét egy magánszemélynek, aki nem más, mint Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke.” Ez utóbbi céget a trafikmutyi egyik legnagyobb nyerteseként tartják számon.

11954768_10153543627751093_8527352375335807322_n.jpg

Habony bevetésen

Mindeközben Habony Árpádék sem tétlenkedtek és megalapították a Modern Media Group-ot, amely a szintén kormányközeli médiabirodalom központi cége. Eddig egyetlen, bulváros beütésű hetilappal (és annak online felületével) a Lokállal jelentkeztek, amelynek főszerkesztője Leitner Attila, a Napi Gazdaság volt újságírója, vezérigazgatója pedig Keresztesi Péter, aki a Napi Gazdaság Kft. ügyvezetője volt. Közben hónapok óta húzódik a via.hu elindulása, amely az első sajtóértesülések szerint egy szintén kormányközeli “közéleti véleményportál” lett volna, ám Csúri Ákos tulajdonos közölte az Origóval, hogy a portálnak semmi köze Habonyékhoz, és nem tudja még, hogy milyen lapot csinál a via.hu domain alatt.

Kiszállt az MSZP a Népszabadságból

Nagy változások történtek változások a baloldali médiában is, például a Népszabadságnál. Még májusban lemondott az addigi főszerkesztő Murányi Marcell, mivel belehalt sérüléseibe az a biciklis akit hetekkel korábban elsodort autójával. (Időközben vádat is emeltek már a volt főszerkesztő ellen.) Nem sokkal később jött a következő bejelentés, miszerint az MSZP-t kivásárolták a napilaból, és immár a Heinrich Pecina osztrák üzletember nevéhez köthető Mediaworks Zrt. birtokolja a lap 99,9 százalékát. Ez utóbbi vállalat vezérigazgatója a korábban a Napi Gazdaság Kiadó vezetője, végzettsége szerint mérnök-közgazdász Rónai Balázs lett, aki Mihók Attilát váltotta ebben a pozícióban.

ronai_balazs.jpg

Rónai Balázs

A Klubrádió új befektetője pályázik az Origóra is

Új kisebbségi tulajdonosa lett a Klub rádiónak Megyeri András személyében, aki a Brit Média Kft.-n keresztül szerzett picivel több, mint 5 százalékos tulajdonrészt. A médiapiacon nem ismeretlen Megyeri korábban a TV2-nél és a Viasatnál is dolgozott vezető pozícióban. Az Origónak adott interjúban elmondta, hogy a cége szakmai és anyagi segítséget nyújt a rádiónak a működőképessége fenntartása érdekében. Megyeri cége egy másik, fajsúlyosabb ügyhöz is kapcsolódik: a Magyar Telekom eladásra kínálja az Origo Média Zrt.-t, amelyért nagy versenyfutás alakult ki a piaci szereplők között, például ajánlatot tett a fent említett Brit Média Kft., de a pályázók között ott van Schmidt Mária, az RTL Klub, és Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa is. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a Telekom mikor dönt a vásárló kilétéről. A különböző aspiránsokat az a Rényi Pál Dániel gyűjtötte össze a 444.hu-n, aki nem sokkal korábban a Magyar Narancstól igazolt Uj Péter portáljához.

lead_original.jpg

Megyeri András

Nem Kolosi lett az új igazgató

Az RTL Klubnál július elsején bejelentették Dirk Gerkens utódját a csatorna élén, Vidus Gabriella személyében. Helyettese a progamigazgatói posztot is megtartó Kolosi Péter lett. Augusztus első felében meglepetésre lemondott az MTVA vezérigazgatója, Szabó László Zsolt, helyét pedig Vaszily Miklós vette át, aki korábban az Index, majd az Origó vezérigazgatója is volt. A Tények korábbi vezető szerkesztője György Bence is új kihívások után nézett az online médiapiacon, és több korábbi tévés kollégájával – és állítólag Andy Vajna támogatásával – nekifogott az egyelőre Faktor munkacímen futó portál felépítésének.

vidus-gabriella.jpg

Vidus Gabriella

 

Könnyedebb vizekre evezve említést érdemel még, hogy korábban a Story és Best párost irányító Ómolnár Miklós vezetésével belépett a magyar piacra is a bulvárban patinásnak számító Hello! magazin, amelyről azért a tavaszi nyitóbulija óta nem sok mindent hallottunk, hivatalos eladási adatokat egyelőre nem láttunk róla.

Erősíteni igyekszik pozícióját az őszre a Hír TV is: Veiszer Alinda hetente négyszer jelentkező közéleti-kulturális portré- és vitaműsort fog vezetni, de várhatóan saját műsort kap Kokó, és az MTVA-tól nemrégiben távozó Szőllősi Györgyi is.

Szabó Vivien személyében új főszerkesztője lett a Bien.hu-nak is. Szabó korábban ügynökségnél dolgozott social media managergként, valamint a Cosmopolitan-nél szerzett szerkesztői tapasztalatokat.

Nick Denton bezárta a Cinket

Az elmúlt hetek egyik fontos eseménye még, hogy megszűnik a Gawker blogbirodalom hazai online lapja, a Szily László nevével fémjelzett Cink.hu. A lap nekrológjában Szily azt írja, hogy az eredetileg vállalt célokat a lap teljesítette, viszont elmúlt egy évben nem tudták megfelelő mértékben növelni a lap olvasottságát ahhoz, hogy továbbra is érdemes legyen fenntartani. Az oldalon szorványosan még jelennek meg posztok, egyelőre nem dőlt el, hogy végleg a süllyesztőbe kerül-e a hazai online média egyik üde színfoltja.

Vajnáé lesz a TV2?

A cikk írásának utolsó perceiben jött az a hír, hogy Andy Vajna bejelentette vételi szándékát a TV2-re. A VS.hu úgy tudja hogy “a Magyar Broadcasting Co. Kft. hétfőn szándéknyilatkozatot fogalmazott meg a TV2 Média Csoport Kft. megvásárlására. Az ügylethez egy osztrák tulajdonú magyarországi banktól vesz fel hitelt, a szerződéskötés csak ezt követően várható.”

Képek: 1 2 3 4 

Gundel Takács: Nem tudjuk, mi a tévézés jövője

A Média 2.0 kedden negyedik alkalommal rendezte meg a Média 2.0 Média- és kommunikációs Meetupot az Ötkertben. Gundel Takács Gábor sportriporter, műsorvezető a tévézés jövőjéről osztotta meg gondolatait, illetve kezdeményezett együttgondolkodást az egybegyűlt jelenlegi vagy leendő kommunikációs szakemberekkel.

A Média 2.0 meetup célja, hogy a kommunikációs szakma képviselői kötetlen formában ismerkedjenek, beszélgethessenek egymással, kicserélhessék gondolataikat. Gundel Takács Gábor ennek jegyében együttgondolkodásra hívta a hallgatóságot: ahelyett, hogy megfellebbezhetetlen állításokat fogalmazott volna meg a televíziózás jövőjéről, inkább gondolkodásra ajánlotta a saját meglátásait és várakozásait.

_mg_1208kkk.jpg

Az előadás azzal a felütéssel indult, hogy sokak véleménye szerint a tévézés jelenleg abban a helyzetben van, mint a zeneipar volt, amikor az ellenőrizhetetlen zenemegosztó oldalak, az internetről bárki által ingyenesen letölthető zenék miatt összedőlt. Gundel Takács szerint igaz, hogy a televíziózás jelenleg ott tart, hogy hamarosan senki sem akar majd fizetni a sugárzott tartalmakért, de a helyzet azért bonyolultabb is, mint a zeneipar esetében. A televíziózásról gondolkodva eleve legalább három dologról beszélünk egyszerre, és bár ezek nagyon is egymásra épülnek, nem árt tisztázni, hogy a tévé műsorokat, azaz a tartalmakat, a tévénézési szokásokat, vagy a tévé csatornákat értjük-e alatta.

Az RTL irányítja a nézőket

Amikor a nem lineáris tévézés fenyegető képe még fel sem sejlett a távolban, minden csatorna a programingban, azaz a műsorszerkezet ideális összeállításában hitt. Ez azt a stratégiát jelenti, hogy megfelelő programstruktúrával el kell érni, hogy miután egy programmal „megfogtuk” a nézőt, az egymás után következő műsorok szépen adják át egymásnak a nézőközönséget és közben újabb és újabb nézők csatlakozzanak a csatorna egyre duzzadó nézőtáborához, hogy végül az esti – kereskedelmi szempontból legdrágább – időszakban már hatalmas nézőszámokat tudjanak felmutatni.

Az RTL Klub volt a legsikeresebb a programing terén, amit az előadó szerint jól példáz, hogy amikor a csatornát egy órás elsötétítésre ítélték, akkor az AGB nézettségmérése szerint 50 ezer ember 60 percen keresztül nézte a teljesen sötét képernyőt. Másik példaként említette, hogy bár mindegyik csatorna ugyanazt a budapesti tűzijátékot közvetíti augusztus 20-án, a share, azaz a nézők csatornák közötti megoszlása ekkor is megegyezik a napszaknak megfelelő, az egyes csatornákra jellemző részaránnyal. Lehet, hogy az RTL-en még a görögtűz is nagyobbat robban? Más kérdés, hogy mennyire hiszünk az AGB mérésének, amit a népszerű tévés azzal érzékeltetett, hogy elmondása szerint még soha nem találkozott olyan emberrel, aki részese lenne ennek a mérésnek, de még olyannal sem, aki ismerne a mérésbe bevont embert. A helyszínen lebonyolított gyorsteszt is ezt az eredményt hozta.

_mg_1250kkk.jpg

Nem vagyunk a szokásaink rabjai

A tévézési szokások kapcsán elhangzott, hogy bár sokan elfordultak a hagyományos tévézéstől, sőt néhányan azzal büszkélkednek, hogy tv készülékük sincsen, a nagy kereskedelmi csatornák folyamatos nézettségcsökkenését nem csak ez okozza. Az 1997-es (h)ősidők óta, amikor a két kereskedelmi csatorna elindult, a magyar nyelvű csatornakínálat robbanásszerű növekedést produkált.

Ma már 100-120 magyar nyelvű csatorna közül lehet válogatni, és bár általában ebből maximum 6-7 csatornát nézünk, a korábban a két nagy kereskedelmi, és a közszolgálati csatornákra jutó nézőseregen ma már osztozni kell a kis tematikus csatornákkal. Amiknek egy részét persze a nagy kereskedelmi csatornák hozták létre, hogy ha már egyszer ebbe az irányba megy a tévézési szokások változása, akkor ők is ki tudják venni a részüket belőle. No meg hogy legyen hol ismételni a nagy csatornákon egyszer már levetített műsorokat anélkül, hogy ezzel elvennék a helyet az értékesebb tartalmak elől. Ilyen körülmények között felvetődik, hogy továbbra is a jó programingon múlik-e egy csatorna sikere.

Márkázni kell a csatornákat

Ezzel valamennyire már érintettük is a tévé csatornák kérdéskörét, amivel kapcsolatban Gundel Takács Gábor kiemelte a csatornamárkázás kérdését. Ezért vagy azért, de a tévézők között mindenkinek van kedvenc csatornája. Van valami, ami miatt két, valójában túl nagy különbséget nem mutató csatorna közül az egyiket szívesebben nézi. Minden csatorna pozícionálja magát valahová, kialakít magáról egy képet, próbál megformázni egy személyiséget, azaz szeretné magát megkülönböztethetővé tenni. A tévés műsorvezető szerint ebben óriási szerepe van az ikonikus műsoroknak.

_mg_1403kkk.jpg

Minden gyakorlott tévéző tudja, hogy A Dal az m1-en, a ValóVilág145 az RTL Klubon, a Jóban rosszban pedig a Tv2-n fut. Tudja ezt akkor is, ha az adott műsort egyébként nem is nézi. Kikerülhetetlen volt, hogy az előadás ezen pontján ne kerüljön elő Gundel Takács Gábor műsora, a Maradj talpon!, amelynek a megszűnéséről nemrég jelentek meg híresztelések. A felröppent híreket megerősítve és a politikai szálakat nem kommentálva, az ismert műsorvezető és sportriporter elmondta, hogy pusztán gazdaságossági alapon akkor sem értene egyet a műsor megszüntetésével, ha az történetesen nem az ő műsora lenne, hiszen az m1-nek ez a műsor egy olyan közkedvelt vetélkedője, amely alkalmas a csatorna megkülönböztetésére és beazonosítására. Erre már csak azért is szüksége lenne minden adónak, mert egyre inkább előretörőben van az az üzleti modell, amiben a felhasználó maga válogathatja ki a számára kedves csatornákat, így csak azokért fizet, amiket valóban néz is.

Interaktív tévézés

Az előadó szerint az a tény, hogy egyre többen egyszerre, egy időben több médiumot is fogyasztanak, azaz mondjuk, miközben tévéznek, közben interneteznek a laptopjukon, tabletjükön vagy mobiljukon, további kihívások elé állítja a tévés médiavállalatokat. A kihívásra válaszolva ma már egyre több csatornánál van újmédiával foglalkozó részleg, akik az adó Facebook rajongói oldalát, Twitter-fiókját, Instagram profilját, esetleg Youtube csatornáját kezelik, látják el tartalommal és folytatnak párbeszédet a tévénézőkkel. A tévézés ugyan kifejezetten broadcasting műfajként indult, mostanra már minden csatorna óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy valamilyen interakcióra bírja a nézőket.

A párhuzamos médiafogyasztás és az interakció példájaként említette, hogy a Maradj talpon vetélkedő Facebook-oldalának 61 ezer rajongójából nagyjából 30 ezer a műsor alatt is folyamatosan aktív az oldalon: mint kiderült versenyeznek, hogy ki tudja hamarabb helyesen megválaszolni a műsorban elhangzó kérdést. 

_mg_1319kkk.jpg

Minden ember a tarsolyában hordja a selfiebotot

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nemcsak hogy erősen hisz az iReporting néven emlegetett jelenségben, amikor a profi tévécsatornák egyszerű felhasználók, botcsinálta riporterek videofelvételeit, fotóit illetve hanganyagait használják fel hírműsoraikban, hanem ennek előfutáraként maga is készített okostelefonjával a Brazil foci VB-n olyan videofelvételeket és minitudósításokat, amiket a közszolgálati televízió felhasznált a hír- vagy sportműsoraiban.

Véleménye szerint a már ma is megfigyelhető műsorkínálat polarizáció egyre erősebb lesz, azaz lesznek az olcsón előállítható vagy beszerezhető, alacsony színvonalú tömegműsorok, és lesznek a nagyon drága, csúcsminőségű műsorok. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az élő események, műsorok és közvetítések, amelyeknek a varázsa még ma is megvan és vélhetően sokáig meg is marad.

_mg_1421kkk.jpg

Az adók műsorainak online elérhetőségével kapcsolatosan elmondta, hogy a csatornáknak egy szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk, hogy megtalálják azt a pontot, ahol az online tartalom nem kannibalizálja a sugárzott tartalmat, hanem inkább hozzáad az adás nézettségéhez. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy a csatornáknál dolgozó 40-50 éves tévés szakembereknek nagyon nehéz belelátni a középiskolások és egyetemisták tévézési szokásaiba, és bár nyilván rengeteg kutatást és elemzést végeznek, nem látják tisztán, hogy mit és milyen formában fogyasztanak a tizenévesek a tévés tartalmakból.

Jáksó nem is debil

A könnyedebb témák felé fordulva Gundel a tévés műsorvezetők sikeressé, ismertté válásának titkait firtató kérdésre azt válaszolta, hogy mindegy, hogy valaki milyen típusú műsorokat vezet, vagy milyen sporteseményeket közvetít, fontos, hogy mindig a saját személyiségéből építkezzen, ne pedig kitalált karaktert játsszon el. Példaként említette Friderikusz Sándort, akit bár kiváló tévésnek tart, szerinte hibát követett el azzal, hogy műsorról műsorra váltogatta karakterét, míg végül a néző már nem tudta eldönteni, hogy melyik is az igazi Friderikusz. De említette Jáksó Lászlót is, akit, bár a médiában már jó ideje megbízhatóan hozza a csökkent értelmi képességű medvebocs figuráját, Gundel Takács egy nagyon értelmes tévés szakembernek tart.

Mivel a jó műsorvezető nem játszhatja meg magát, nem is igazán lehet arra készülnie, hogy egy-egy adásban majd mikor fog valami vicceset, szállóigévé lett aranyköpést mondani, mert azt mindig az élet hozza, a jó tévésnek az alkalmat kell meglátnia. Attól pedig nem kell félni, hogy alkalmak nem jönnek. Mindig lesznek, akiknek az élő adás izgalmában arra a feladványra, hogy híres költőnk  _ _ Y ENDRE, az ÍGY ENDRE vagy az ÚGY ENDRE tűnik majd logikus válasznak, és véletlenül sem az ADY ENDRE. Az a fontos, hogy a műsorvezető úgy csapja le ilyenkor a magas labdát, hogy a szórakoztató és frappáns riposztjával ne sértse, és ne alázza meg a játékost vagy a riportalanyt.

A közönség kérdéseit már nem vesszük videóra.

Fotók: Deák Vera

Brutális mozgás a magyar médiapiacon

Tavaly november végén készítettük utolsó összefoglalónkat a magyarországi médiapiac változásairól. A rendkívül mozgalmas félév további érdekes fordulatokat sejtetett a következő hónapokra is, de azért azokra az izgalmakra, amik tavaly decembertől értek minket, senki nem számított. Felbolydult a jobboldali sajtó, felrobbant a gecigránát, mozgolódik a Tv2, megússza az RTL Klub, megszűnt a Napló, jött Baló György, és elindult a Direkt36.

(tovább…)

Merkel barátja üti a Fideszt

A kormány a lehető legrosszabb ellenséget szerezte magának a médiaadóval: hatalmas, gazdag és befolyásos. Az RTL Klub pedig felvette a kesztyűt, és a legveszélyesebb fegyverrel vágott vissza: a tömegek tájékoztatásával. Mindig is ezt tették, vagy csak most lettek kritikusak a bevételeiket féltve? És hogy jön a képbe Angela Merkel?

RTL_Klub_Híradó_png.png(forrás: RTL Klub Híradó)

(tovább…)

Elbukik a Vs.hu?

Radikális szerkezeti átalakulások, tulajdonoscserék, pezsgő online jelenlét és fogyatkozó nyomtatott tartalmak jellemzik a hazai médiát 2013-ban. Igaz, a piaci pletykák és a háttérben zajló politikai meccsek további változásokat sejtetnek. Blogunk évösszegzős cikksorozatának első részében rendhagyó online sétára buzdítjuk olvasóinkat a hazai digitális média mikroszkopikus koordináta-rendszerében. Miből él a Vs.hu, a 444 és a Cink? Van még Poszt? Haldoklik az Index? Újra menő a retro?

Cinkelt lapok

Rögtön az év elején„ “néhány kereszténydemokrata hasonlattal és nagy lendülettelelindult az Indextől tíz év után távozott Szily László blogja, a Cink.hu. A felület érdekessége, hogy a New York-i székhelyű Gawker Media első magyarországi blogja, így a  Deadspinhez, Jezebelhez vagy Lifehackerhez hasonlóan ez is elsősorban a  felhasználókkal folytatott interakcióra alapozza sikerességét. 

Az animgif befogadására is képes oldal teljesen reklámmentes, cserébe a Gawker-birodalom atyja, az egészet finanszírozó Nick Denton a magyar olvasókon teszteli a Kinja-rendszer legújabb fejlesztéseit, hogy az amerikai piaci küszöb átlépése előtt fény derüljön a kínos bugokra vagy technológiai hibákra. A szerkesztőségi koncepció alapján a hangsúly a kompromisszummentes szórakoztatáson van: a Cinken politika, bulvár, nagyvárosi kultúra, netes topikok és popkulturális témák egyaránt megférnek. Szily szavaival élve: „a blog arról szól, ami engem érdekel. Hírekről, de szabadosan értelmezve, hogy attól Deutsch Tamás klubelnök is elpirulna.”

Uj időknek Uj dalaival?

Ha a Cink.hu nem volna elég, akkor a magyar média belterjességét még jobban érzékelteti Uj Péter április 29-én beinduló híroldala, a 444.hu. A főszerkesztő még 2011 szeptemberében távozott az Indextől, mostanra pedig olyan húzónevek is csatlakoztak csapatához, mint Mészáros Zsófi, Vajda Gábor és Haszán Zoltán főszerkesztő-helyettesek, valamint a Riszpekt Ház című parlamenti közvetítések arcai, Tamás Bence Gáspár és Plankó Gergő.

Az Index szerint a projekt pénzügyi és tulajdonosi hátteréről eddig két fontosabb cikk jelent meg: a HVG és a Heti Válasz írásai azonban egymásnak lényegi pontokban ellentmondanak. A site lapigazgatója, Kardos Gábor, aki korábban a Ringier kötelékében is jelentős gazdasági vezetői pozíciókkal bíró új modellről beszélt az indulást követően, mely idén ugyan még nem tükröződött, de a nagyvárosi értelmiségiek körében azonban kedvező fogadtatásra talált.

Az oldal első ránézésre sem szokványos hírportál: jól felismerhető és megkülönböztethető ugyan, de felhasználóbarátnak nevezni azért barokkos túlzás volna. “Nem egyszerű eligazodni a tartalmak között sem: a rövidebb híreket az újságírók egyfajta műsorfolyam részeként közlik, nincsenek rovatok, keresni a cikkek címkéi alapján lehet. Bár a portál a mennyiség helyett az egyedi hangvételre helyezi a hangsúlyt”, népszerűsége ma már vitathatatlan a magyar olvasók körében 70-130 ezres látogatottságával. Az Index tavaszi indulásakor titkos üzenetben üdvözölte a lapot, mely a cikk végén található fehér rész kijelölésével válik láthatóvá. Uj Péter pedig az alábbi, a 444.hu-n közzétett videóval mondott hivatalos köszöntőt.

 

Az index.hu-t egyelőre nem veszélyeztetik az új kihívók

A 444.hu sikere kapcsán már utaltunk rá, hogy a tavasz felmondásokkal és átszervezésekkel volt terhes az Index háza táján. A hírportál nemcsak túlélte a tucatnyi munkatárs – köztük az Uj Pétert váltó főszerkesztő, Mészáros Zsófi – kilépését, de némileg visszafogottabb, függetlenebb és pontosabb anyagokkal szolgálja ki olvasóit.

A volt gazdasági rovatvezető, Dudás Gergely vette át a lap irányítását, aki megerősítette az index.hu pozícióját az Origo mellett az online lappiacon.

Nem majmol tovább az Origo

2013-ban elengedte végre az eddigi designját és teljes arculatváltáson esett át az Origo: felfrissítették kínálatukat, elköltöztek és új logót kaptak, mely végre hangulatot adott a brandnek. Bár a szerkesztőség jól felépített, friss site-tal értelmezte újra a portált, mely immár nemcsak MTI-s cikkeket gyúr az ugróhivatkozások alá, a WebAudit szerint az Origo teljesítménye hullámzó.

Október elsejével Gazda Albert, a korábbi főszerkesztő közös megegyezéssel távozott, a portál új vezetője a címlap átalakítását is jegyző Sáling Gergő lett.

Nem jött be a Poszt

Októberben megszűnt az online cikkeket nyomtatott formában közlő politikai-gazdasági hetilap, a Poszt, mely mindössze hat lapszámot ért meg és soha nem ment háromezer példány fölé. Nádori Péter alapötlete az volt, hogy heti rendszerességgel összegyűjtik, „printre alkalmazzák” és valamelyest kiegészítik a megelőző időszak internetes cikktermését.

A magazint a Lapcom adta ki, főszerkesztőként pedig Weyer Balázs jegyezte, aki szerint a Poszt nemcsak az olvasói szelektálást segíti, de a minőségi tartalomterjesztést is támogatja. A kiadvány többek között szemlézte az Origót, az Indexet, a Hír24-et, a 444.hu-t, a Mandinert, az Átlátszót, valamint blogokat is, ám ősszel végleg eltűnt az újságos standokról. Szakértők szerint a koncepció eleve elhibázott volt, mert bár nyomtatva maradandóbbnak tűnik a produktum, ugyan miért venné meg valaki öccázé’ ugyanazokat a cikkeket, amiket az elmúlt héten már ingyen elolvashatott?

Elindult a vs.hu

Az online lappiac erősödését jól mutatja, hogy novemberben 5-én az Opten.hu cégadatbázisa szerint 25 milliós indulótőkével újabb magyar hírportál indult VS.hu néven. A fiatal, önálló életet kezdő 20-35 éves korosztályt célzó orgánum ötlete Száraz Istvántól, a We Love Budapest és a We Love Balaton alapítójától származik.

A főszerkesztő Kerényi György, a Kossuth Rádió egykori főszerkesztője, aki mellett csaknem harminc újságíró, fotós, videótechnikus munkatárs dolgozik egy látványos, Magyarországon egyedülálló, reklámmentes koncepción. A lapot a New Wave Production adja ki, aki a minőségi tartalomszolgáltatást modern köntösbe öltöztetését tűzte ki célul a színes-szagos VERGE.com lemásolásával.

verge-vs-vs-760x851.jpg

A VS.hu interaktív és elgondolkoztató ugyan, de súlyos gyermekbetegségekkel küzd: az igényes tartalom komoly informatikai teljesítményt igényel, az oldal nehezen kezelhető melyen nem segít a hagyományos rovatrendszer mellőzése sem. Amennyiben az interfész-navigációs-értelmezési problémákat nem sikerül záros határidőn belül megoldani, félő, hogy 2014-ben a VS.hu a mindenki szerint igényes, de mégis kevesek által olvasott előd, a Zoom.hu mintájára kényszerül végleg lehúznia rolót.

Az év nagy vesztese a HVG

A videóbotrány következtében elvesztette főszerkesztőjét és az elmúlt években megszerzett hitelességét és lendületét is a hvg.hu. A rendőrség által október végén hamisítványként leleplezett szavazatvásárlást bemutató spot komoly személyi konzekvenciát vont maga után: Gavra Gábor helyét Neizer Anita vette át az online lap vezetését.

A döntésről a hetilap kiadója rövid közleményt adott ki, melyben arra hivatkozik, hogy „Gavra a bajai videófelvétel kezelésével, megjelentetésének körülményeivel súlyosan megsértette az 1979 óta megjelenő HVG alapértékeit, különös tekintettel a függetlenségre és a pártatlan tájékoztatásra, veszélyeztetve ezzel a HVG három és fél évtized alatt kivívott jó hírét.” A botrány többek között azt is megmutatta, hogy a tulajdonosok nevetséges törekvései ellenére sem lehet egy márkanéven, de két külön brandként kezelni a HVG-t és a hvg.hu-t.

Startolt a Forbes

A Business Consulting & Media jóvoltából ősszel elindult a legújabb gazdasági magazin, a magyar nyelvű Forbes. A nagynevű lap hazai kiadását szakmai körökben kedvező visszhang fogadta a nagy kérdés azonban vélhetőleg az lesz, hogy a hirdetők jövőre mennyire számolnak a magazinnal. Idén egyébként gazdát cserélt az egyik hasonló tematikájú nyomtatott napilap, a Napi Gazdaság is, a vevő a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt.

Államosították a Neo FM frekvenciáit

Az NMHH Médiatanácsa december közepén bejelentette, hogy javul a közszolgálati Kossuth és Dankó Rádió vételminősége. A közlemény szerint a közszolgálati Kossuth adó, az URH-frekvenciatartományban országosan jelenleg mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el.

A közszolgálat rendelkezésére bocsátott új adóhálózat és a frekvenciacserék segítségével január 2-a után viszont a Kossuth és a Dankó Rádió adásai több hallgatóhoz juthatnak el. Az NMHH közleménye azonban nem érintette azt a kérdést, hogy a két rádió milyen frekvenciákkal gazdagodott, a Radiosite.hu viszont megnézte, és kiderült, hogy az új frekvenciák egy része a korábban a Sláger Rádió, illetve a Neo FM által használt frekvenciacsomagból került ki, mely egyértelműen a nagy konkurensnek, a jobboldali érdekeltségű Class FM-nek kedvezett.

comic-satire-cartoons-angel-boligan-3.jpg

Eladták a TV2-t

A tv2 vezetése Karácsony előtt pár nappal hivatalosan is bejelentette a dolgozóknak, hogy az eddigi tulajdonos, az ProSiebenSat1-csoport eladja az országos kereskedelmi csatornát. Ennek nem csak a legfőbb konkurensnek számító RTL Klub ellen elszenvedett vereség és a növekvő veszteségek az oka, hanem az is, hogy a német médiavállalkozást szintén eladja két tulajdonosa. A hírek szerint a Viasat3 feje, az MTG elől maga Simon Zsolt vezérigazgató happolta el a tv2-t jelentős hazai befektetői kör és kormánypárthoz közel álló üzletemberek segítségével.

Új retrocsatorna

A fentiekkel párhuzamosan, december 20-án este hat órakor a Színészek a porondon című, 1963-ban rögzített műsorral elindult az M3, a közmédia új retrocsatornája. Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója szerint a kábelcsatornát piaci tendenciák, a nézők változó tévézési szokásai hívták életre. A gyermekeknek programokat kínáló M2 után ez lett a közmédia második tematikus tévécsatornája, mely több kábeltelevízió-szolgáltatónál az alapcsomagban érhető el.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közleménye szerint a közmédia archívumára épülő műsorszórás már az indulásakor mintegy 1,4 millió háztartásba jutott el, s olyan magyar sztárokat hozott otthonainkba, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula. “A ’60-as, ’70-es, ’80-as és ’90-es évek emblematikus műsorait, filmjeit vetítő új adón a nézők ismét megnézhetik a Zenebutik, a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Leg-leg-leg adásait, találkozhatnak a képernyőn Kodály Zoltánnal és a 11 éves Kocsis Zoltánnal, de azt is láthatják majd, hogy Kern András tizennégy évesen miként nyerte meg a Ki mit tud? című vetélkedőt.

Újra vetítik a Szomszédok, a Nők a pult mögött vagy a Kórház a város szélén című sorozatokat is, és adásba kerül az 1993-tól kezdődő Játék határok nélkül című nemzetközi ügyességi vetélkedő Gundel Takács Gábor műsorvezetésével. A retrocsatornán a műsorzárást követően a hét minden napján Időmetszetek címmel tovább folytatódik az időutazás: éjféltől archív fotóválogatást láthatnak a nézők.” – írja az MTI. Emellett az érdeklődők számos olyan műsort – úgynevezett M3-premiert – is megtekinthetnek majd, amelyek a digitalizálás hiánya miatt bemutatásuk óta nem kerültek adásba.

retro_0.jpg

Bizonytalan jövő

Az innovatív változások jól mutatják, hogy folytatódott a fragmentáció (nagy lefedettségű médiumok súlyának fokozatos csökkenése az elmúlt években a tematikus, kisebb lefedettségűek javára). A válság a médiafogyasztásra jóval kevésbé hatott, mint a reklámköltésekre. A tévénézés mértéke magas szinten stagnál, míg a nyomtatott lapok piacán nem nagyon találkozhattunk olyan jelentős példányszámmal bíró lappal, amely az egy évvel korábbi példányszámát meg tudta volna tartani. A szakértők szerint a vásárlók erodálódásának gyorsulásához a trafiktörvény is jelentősen hozzájárult.

chart_id_574_2013_11_19t10_40_47_01_00.png

Nehéz volna pontos előrejelzéseket tenni 2014-re, de az biztos, hogy a reklámtortából egyre nagyobb szeletet kiszakító globális médiacégek ellen megpróbálnak ahol csak lehet hirdetőt nyerni a magyar oldalak is.

A nagy kiadóvállalatok kapcsán a legfontosabb idei történés a Ringier és az Axel Springer összeolvadása volt, de jövőre még ennél is nagyobb durranás lehet a Sanoma eladása. A hosszú évek óta nem tapasztalt tulajdonosi átalakulás jövőre vélhetően nemcsak az országos kereskedelmi tévéket érinti, de a politikával alig foglalkozó magazinokat és reklámügynökségeket is. “Az átalakulás hátterét ismerő piaci és lapkiadói források szerint az átalakulást nyomon követi a rádióktól a napi- és hetilapon, az ingyenes lapon, tévén keresztül a plakátcégekig milliárdos médiabirodalmat kiépítő Simicska Lajos–Nyerges Zsolt–Fonyó Károly trió is. A Fideszhez kötődő cégek továbbra is arra törekednek, hogy ők legyenek az átalakulás nyertesei.” – írja a HVG.