A jó sajtóközlemény eszközei

A jó sajtóközlemény eszközei

A sajtóközlemények döntő többsége olvasás nélkül a szemetesben landol. Összegyűjtöttünk pár szabályt, amelyekkel hatékonyabbá, pontosabbá, összességében figyelemfelkeltővé tehető egy közlemény, hogy legyen valaki, aki el is olvassa.

Nap mint nap több száz sajtóközleményt írnak az országban, amelyek jó részét végül alig olvassák el. Nem véletlen: a sajtóközleménynek ugyan nincsenek összetett, bonyolult szakmai követelményei, de ahhoz, hogy célt is érjen, tapasztalat, figyelem, több szakember összehangolt kompetenciája, valamint a szakma iránti tisztelet is szükséges. Fellengzősen úgy mondhatjuk: ez inkább művészet, mint tudomány.

Számunkra a pr-szakma messze több, mint a sajtónak írt tájékoztató levelek megírása. Mégis ez az egyik első érintkezési pont a versenyszektor, az államigazgatás és a sajtó között, így szerepük ma sem hanyagolható el. Mivel a Media 2.0 Communicationsnél több gyakorló újságíró és szervezeti kommunikátor is dolgozik, jól látjuk a legfőbb problémákat és alapvetésünk, hogy jó közleményt írni nem nehéz, ha betartunk néhány egyszerű szabályt.

A cím a legfontosabb

A jó sajtóközlemény egy jó címmel kezdődik. Ahogy a sztorikat, úgy a közleményeket is ez adja el, ez kelti fel az érdeklődést, ez tereli az újságíró kurzorját a levél fölé. Az unalmas, témába nem vágó, értelmezhetetlen címek nemcsak a levelet teszik feleslegessé, de az azt megíró ügynökséget is minősítik: a sajtómunkások gyakran érezhetik az ügynökségeket tiszteletlennek és trehánynak, ha rossz címmel, rossz tárgymezővel érkezik meg a levél. Pontos, figyelemfelkeltő, lehetőleg frappáns címet kell adni, ugyanilyen tárgymezővel, hogy az újságíró ne érezze teljesen feleslegesnek megnyitni azt.

Forrás

Hasonlóan a cikkeknél, a sajtóközlemények legfontosabb és legnehezebb része a címadás, a kellő rutin mellett magas fokú kreativitást is igényel. Épp ezért hasznos, ha a levelet megíró ügynökségnél újságírók vagy legalább újságíró múlttal bíró szakemberek dolgoznak, akiknek a “másik oldalról” is van a közleményekkel kapcsolatos tapasztalatuk. Fontosnak érezzük hangsúlyozni azt is, hogy az ügynökségnek nem legyőzendő akadályként, hanem partnerként kell tekintenie az újságíróra. Ő az a kolléga, aki biztosítja a termék, szolgáltatás vagy esemény nyilvánosságát és ő az is, aki majd aztán elmondja róla a véleményét. A jó hozzáállás, ha még ütköző érdekek esetén is együttműködünk.

Lényegre törő, ízléses összeszedettség

A hazai sajtóban a közlemények megítélése negatív: az újságíró minél hamarabb túl akar lenni rajta. Nem szabad tehát feleslegesen húzni az időt, szaporítani a karaktert, a túl hosszú írást még a negyedéig sem olvassa el senki. Könnyen ellenérzést válthat ki az újságíróból, ha a levél megnyitása után, hosszas keresgélés után sem látja meg, hogy vajon mi a közlemény mondanivalója. Egyszerűen, lényegre törően kell fogalmazni, hogy első ránézésre is átmenjen a hasznos információ.

Nem szabad továbbá engedni a csábításnak és kihasználni a betűméretek és színek széles spektrumát: kerülni kell az átláthatatlan, szétlinkelt levelet, amelyek jobban hasonlítanak képregényre vagy kifestőre, mint egy hivatalos levélre. Hasznos, ha egy kreatív szakember is vet rá egy pillantást a kiküldés előtt: ő jobban el tudja dönteni, elég ízléses, megnyerő-e a közlemény látványa.

Forrás

Mivel a sajtóközlemény legfontosabb célja a tájékoztatás, kerülendő az ömlengő, giccses marketingszöveg. Az ügynökségnek bíznia kell az újságíróban, hogy el tudja dönteni, érdemes-e a témával foglalkozni. A legtöbb hazai lap szerencsére nem ingyenes reklámhordozóként működik, felesleges tehát az újságírók türelmét kockára tenni, csak azért, hogy szóvirágokkal legyen tele a levél. A sajtóközlemény ugyan nem lehet teljesen pártatlan, de mindenképp objektívan igyekszik tájékoztatni a sajtót. Az objektivitás nem csak azt követeli meg, hogy az ügynökség tárgyilagosan fogalmazzon, de azt is, hogy biztosítsa a sajtónak is a lehetőséget ugyanerre. Megkönnyíti az újságíró dolgát, ha a közleményben szabadon felhasználható képeket talál, idézeteket az éppeni piaci szereplőtől vagy szakértőtől. Szükséges kelléke a közleménynek, hogy szerepeljen benne elérhetőség az ügynökséghez és a témába tartozó szervezetekhez, cégekhez is. Ha elvárjuk a sajtótól, hogy legyen partner a közlemény közzétételében, akkor nekünk muszáj partnerként viselkedni a tájékoztatásban.  

A sajtóval kapcsolatos tiszteletlenséget jelent, ha érdektelen címzetteknek küldik ki a levelet. Egy IT-magazint nyilván nem érdekli, ha új növényeket kap a Fűvészkert, de a Nők Lapját sem, ha győri Audiban új villanymotorokat gyártanak. Egy ügynökségnek vennie kell a fáradtságot, hogy egyenként végignézi, kinek mennek ki a közlemények, ez a feladat ugyanúgy a munka része, mint a téma iránti tájékozódás. Az ügynökség ugyanakkor ki sem kerülheti a munkát: nem lehet csak csatolmányt küldeni magyarázó szöveg nélkül, azt úgysem nyitja meg senki. Egy pr-esnek tisztában kell lennie a témával, amiről igyekszik hírt adni: ahogy a megbízója érdekeit a magáévá teszi, úgy a szakmai profiljához is értenie kell legalább alapfokú szinten.

Aki azt akarja, hogy komolyan vegyék, tanuljon meg helyesen írni

Tipikus no comment probléma. Ugyan nyilván senkit sem minősít emberileg, ha nem tud helyesen írni, de egy olyan szakmában, amely az írásra épül, alapvetésnek tekinthetjük az elvet: aki azt akarja, hogy komolyan vegyék, tanuljon meg helyesen írni. Aki írásból él, pontosan tudja, hogy nem lehet több ezer karakternyi szöveget leadni elütés nélkül, de nagy különbség van a véletlen elütés és a szarvashibák közt. A sajtó elemi tisztelete, hogy a közleményt megíró kolléga végigfuttatja a helyesírás-ellenőrzőn az anyagot, ezen felül pedig vagy kétszer átolvassa. Ha nem így tesz, az alapszintű kompetenciák hiányára, avagy nemtörődömségre utalhat

Az ügynökségnél fontosnak tartjuk azt is, hogy a pr-es maradjon pr-es. Fontos, hogy ne akarja túllépni a hatáskörét, ne próbáljon úgy tenni, mintha ő maga lenne a megbízó. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a pr-es kolléga ne próbálja utasítani az újságírót, ne akarja megszabni neki, mit és hogyan tegyen be a lapba. Feleslegesek és ellenérzést keltőek lehetnek az olyan mondatok, mint “Azonnali közlésre” avagy “Kérjük változtatás nélkül közölni”.

Forrás 

Ez utóbbival van még egy probléma: a közlemény a kiküldésig az ügynökségé, utána már az újságíróé lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sajtó akkor és úgy használja fel a közleményeket, ahogy akarja. A pr-es bárhogy megszövegezheti, minden tehetségét, tudását beleviheti, de a sajtómunkás saját felelősségére bármit bárhogy átírhat benne, úgy közli, ahogy saját szerkesztőségi elvei megengedik. Erre az ügynökségeknek nincs is nem is lehet hatásköre, épp ezért felesleges a “változtatás nélkül” kitétel.

Esetről esetre dől el

Itthon kevéssé terjedt el a Nyugaton már ismert gyakorlat, miszerint az ügynökségek a szerkesztőség vizuális elvárásai alapján ugyanabból a közleményből többfélét is készítenek. Ennek a lényege, hogy az egyes médiumok a saját látványvilágukba, stílusukba, profiljukba illeszkedő anyagot kapják meg, amellyel nagyobb az esély a közlésre. Ez a módszer különösen igényli, hogy kreatív szakemberek is dolgozzanak az anyagon, de hasznos, mert az újságíró munkáját segíti. Előremutató gyakorlat még, hogy ugyanazt a közleményt kicsit más szöveggel küldik ki a különböző profilú médiumoknak. Az ügynökség így a tartalomnak azt a részét tudja minden újságírónak hangsúlyozni, amelyik iránt az érdeklődhet.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a pár fenti pont bemagolása után még senki sem fog azonnal jó közleményt írni. A hatékonysághoz az elveken túl rengeteg rutin is kell: a munka igazából az olvasással kezdődik. Épp ezért úgy gondoljuk, hogy a jó közlemény megírásához szükségesek az újságírók is.

A helyes cím és tartalom eltalálása pedig mindig az adott téma, a mondanivaló és az ügyfél által elvárt stílus függvénye. Nincs általános képlet a közlemény szerkezetére, hosszúságára, betűtípusára vagy tömörségére. Esetről esetre dőlnek el a jó arányok, az ízléses megoldások. A rutin ugyan szükséges, de nem lehet csak rutinból dolgozni, minden téma más megközelítést igényel. A közlemények megírása szerintünk jóval kreatívabb és összetettebb feladat, mint azt a pr-szakma nagyja vagy a nagyközönség hiszi. Az álláspontunk tehát, hogy a hatékony közlemények megírásához több szakember munkája szükséges, hogy a mennyiségből minőség is legyen.

Ha sajtó- és médiakapcsolatai ápolásában segítségre van szüksége, keresse fel szolgáltatásainkért honlapunkat, vagy írjon az info@media20.hu-ra

newsletter_header_5.png

Ingyen médiamegjelenés? Csak tudni kell, mit akar az újságíró

Ingyen médiamegjelenés? Csak tudni kell, mit akar az újságíró

Az újságírókhoz naponta érkező sajtóközlemények százai tanúskodnak arról, hogy sok cég nagyon igyekszik, hogy szerepelhessen a médiában. Ez nem csoda, hiszen egy-egy megjelenés nemcsak presztízst jelent, hanem növeli az ismertséget, és még számos más pozitív hozadéka is van. De mi kell ahhoz, hogy a média foglalkozzon egy termékkel, szolgáltatással, és ezt ingyen tegye? Erre a kérdésre válaszol Kádár Tímea szövegíró nemrég megjelent könyvében, amely egy, a vállalkozóknak írt, jól sikerült útmutatónak is tekinthető a sajtósokhoz.

(tovább…)

Ha a médián múlik, jön a brexit

Ha a médián múlik, jön a brexit

Az utóbbi hónapok egyik legtöbbet vitatott kérdése, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad-e, vagy a britek a kilépés (brexit) mellett döntenek a csütörtöki népszavazáson. A legnagyobb példányszámban eladott újságok és a legnépszerűbb bulvárlapok is belevetették magukat a kampányolásba, és a többség a kilépés mellett érvel. A hírek szerint a királynő is brexitpárti, míg Orbán Viktor az egyik brit bulvárlap hasábjain is kampányolt a bennmaradásért. Előrevetíthet-e bármit a nemzeti sajtó elfogultsága, biztosan a köz véleményét mutatják-e a kutatások, és egyáltalán mi a közvélemény?

(tovább…)

Szürreális, ami a magyar médiapiacon történik

Eseménydúsan telt az elmúlt néhány hónap is a magyar médiapiacon. Megszűnt például a Cink, beindultak Habony Árpádék, lemondott a Népszabadság főszerkesztője és az MTVA vezérigazgatója, új főnöke lett az RTL-nek, az Origótól pedig megválna a Telekom. Magyar médiakörkép, avagy magyar (média)idők. 

Korábbi médiapiaci összefoglalóink 

Brutális mozgás a magyar médiapiacon (2015 februárig)

Minden az Origóval kezdődött (2014. május – november)

Tavaszi vándorlási hullám a médiában (2014. január – május)

Elbukik a Vs.hu? (2013)

Ahol a legjobban fáj

A tavasz egyik legszürreálisabb bejelentése volt, hogy a sajátos stílusú szókimondó kritikus a jobboldali Magyar Nemzetnél publikál ezentúl rendszeresen. A Hajdú Péter kritizálásába soha bele nem fáradó Puzsér tudatosan építi a politikai skálán “szélsőközépen” elhelyezkedő imidzsét és írásaival igyekszik minden oldalnak oda szúrni,ahol a legjobban fáj.

Eljöttek a Magyar Idők

Még árpilisban lett a közelmúltban menekülteket rugdosó riporternőről elhíresült N1TV főszerkesztője Kisberk Szabolcs. Ekkor adott az alfahírnek egy interjút, amelyben kifejtette, hogy itt tud igazán szakmai munkát végezni, és nem politikai megrendelésre tartalmat gyártani. Mindez akkoriban történt, mikor teljesen felbojdult a jobboldali holdudvar, robbant gecigránát, és óriási helyezkedés vette kezdetét a piacon. Ennek a történetnek a folyománya, hogy a Magyar Nemzettől felálló Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot, amely szeptember 1-től teljes külső és belső átalakulás után Magyar Idők néven jelenik meg az újságosoknál. A 444.hu megnézte, hogy a Liszkay féle felvásárlás előtti impresszumból mindössze egyetlen szerkesztő neve van jelen ma is, a többiek nagyrészt a Magyar Nemzet korábbi munkatársaiból kerülnek ki. A politikai hovatartozást pedig mi sem jelzi jobban, hogy a megjelenés másnapján Orbán Viktor saját Facebook-oldalára felkerült egy kép, amelyen a régi-új lapot olvasgatja. A történet egy későbbi mellékszála az is, hogy júniusban Liszkay úgy döntött, “eladja a Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléknyi, 69,76 millió forint névértékű üzletrészét egy magánszemélynek, aki nem más, mint Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke.” Ez utóbbi céget a trafikmutyi egyik legnagyobb nyerteseként tartják számon.

11954768_10153543627751093_8527352375335807322_n.jpg

Habony bevetésen

Mindeközben Habony Árpádék sem tétlenkedtek és megalapították a Modern Media Group-ot, amely a szintén kormányközeli médiabirodalom központi cége. Eddig egyetlen, bulváros beütésű hetilappal (és annak online felületével) a Lokállal jelentkeztek, amelynek főszerkesztője Leitner Attila, a Napi Gazdaság volt újságírója, vezérigazgatója pedig Keresztesi Péter, aki a Napi Gazdaság Kft. ügyvezetője volt. Közben hónapok óta húzódik a via.hu elindulása, amely az első sajtóértesülések szerint egy szintén kormányközeli “közéleti véleményportál” lett volna, ám Csúri Ákos tulajdonos közölte az Origóval, hogy a portálnak semmi köze Habonyékhoz, és nem tudja még, hogy milyen lapot csinál a via.hu domain alatt.

Kiszállt az MSZP a Népszabadságból

Nagy változások történtek változások a baloldali médiában is, például a Népszabadságnál. Még májusban lemondott az addigi főszerkesztő Murányi Marcell, mivel belehalt sérüléseibe az a biciklis akit hetekkel korábban elsodort autójával. (Időközben vádat is emeltek már a volt főszerkesztő ellen.) Nem sokkal később jött a következő bejelentés, miszerint az MSZP-t kivásárolták a napilaból, és immár a Heinrich Pecina osztrák üzletember nevéhez köthető Mediaworks Zrt. birtokolja a lap 99,9 százalékát. Ez utóbbi vállalat vezérigazgatója a korábban a Napi Gazdaság Kiadó vezetője, végzettsége szerint mérnök-közgazdász Rónai Balázs lett, aki Mihók Attilát váltotta ebben a pozícióban.

ronai_balazs.jpg

Rónai Balázs

A Klubrádió új befektetője pályázik az Origóra is

Új kisebbségi tulajdonosa lett a Klub rádiónak Megyeri András személyében, aki a Brit Média Kft.-n keresztül szerzett picivel több, mint 5 százalékos tulajdonrészt. A médiapiacon nem ismeretlen Megyeri korábban a TV2-nél és a Viasatnál is dolgozott vezető pozícióban. Az Origónak adott interjúban elmondta, hogy a cége szakmai és anyagi segítséget nyújt a rádiónak a működőképessége fenntartása érdekében. Megyeri cége egy másik, fajsúlyosabb ügyhöz is kapcsolódik: a Magyar Telekom eladásra kínálja az Origo Média Zrt.-t, amelyért nagy versenyfutás alakult ki a piaci szereplők között, például ajánlatot tett a fent említett Brit Média Kft., de a pályázók között ott van Schmidt Mária, az RTL Klub, és Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa is. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a Telekom mikor dönt a vásárló kilétéről. A különböző aspiránsokat az a Rényi Pál Dániel gyűjtötte össze a 444.hu-n, aki nem sokkal korábban a Magyar Narancstól igazolt Uj Péter portáljához.

lead_original.jpg

Megyeri András

Nem Kolosi lett az új igazgató

Az RTL Klubnál július elsején bejelentették Dirk Gerkens utódját a csatorna élén, Vidus Gabriella személyében. Helyettese a progamigazgatói posztot is megtartó Kolosi Péter lett. Augusztus első felében meglepetésre lemondott az MTVA vezérigazgatója, Szabó László Zsolt, helyét pedig Vaszily Miklós vette át, aki korábban az Index, majd az Origó vezérigazgatója is volt. A Tények korábbi vezető szerkesztője György Bence is új kihívások után nézett az online médiapiacon, és több korábbi tévés kollégájával – és állítólag Andy Vajna támogatásával – nekifogott az egyelőre Faktor munkacímen futó portál felépítésének.

vidus-gabriella.jpg

Vidus Gabriella

 

Könnyedebb vizekre evezve említést érdemel még, hogy korábban a Story és Best párost irányító Ómolnár Miklós vezetésével belépett a magyar piacra is a bulvárban patinásnak számító Hello! magazin, amelyről azért a tavaszi nyitóbulija óta nem sok mindent hallottunk, hivatalos eladási adatokat egyelőre nem láttunk róla.

Erősíteni igyekszik pozícióját az őszre a Hír TV is: Veiszer Alinda hetente négyszer jelentkező közéleti-kulturális portré- és vitaműsort fog vezetni, de várhatóan saját műsort kap Kokó, és az MTVA-tól nemrégiben távozó Szőllősi Györgyi is.

Szabó Vivien személyében új főszerkesztője lett a Bien.hu-nak is. Szabó korábban ügynökségnél dolgozott social media managergként, valamint a Cosmopolitan-nél szerzett szerkesztői tapasztalatokat.

Nick Denton bezárta a Cinket

Az elmúlt hetek egyik fontos eseménye még, hogy megszűnik a Gawker blogbirodalom hazai online lapja, a Szily László nevével fémjelzett Cink.hu. A lap nekrológjában Szily azt írja, hogy az eredetileg vállalt célokat a lap teljesítette, viszont elmúlt egy évben nem tudták megfelelő mértékben növelni a lap olvasottságát ahhoz, hogy továbbra is érdemes legyen fenntartani. Az oldalon szorványosan még jelennek meg posztok, egyelőre nem dőlt el, hogy végleg a süllyesztőbe kerül-e a hazai online média egyik üde színfoltja.

Vajnáé lesz a TV2?

A cikk írásának utolsó perceiben jött az a hír, hogy Andy Vajna bejelentette vételi szándékát a TV2-re. A VS.hu úgy tudja hogy “a Magyar Broadcasting Co. Kft. hétfőn szándéknyilatkozatot fogalmazott meg a TV2 Média Csoport Kft. megvásárlására. Az ügylethez egy osztrák tulajdonú magyarországi banktól vesz fel hitelt, a szerződéskötés csak ezt követően várható.”

Képek: 1 2 3 4