A legújabb pr-trendek közt ott a virtuális valóság, több felületen átívelő történtetmesélés. A klasszikus reklámokat a mindennapi életben megtapasztalt élmények váltják fel. A Hotwire nevű pr-tanácsadó cég felmérésében a jövő kommunikációs kihívásait vizsgálta.
A hagyományos reklámnak vége, még ha ezt sokan nem is vették észre. A hatásosabb kommunikációs aktivitások használatának viszont sokszor gátja a cégek jelenlegi szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa. A márkáknak meg kell fogalmazniuk, hogy miért vannak egyáltalán a világon, és ezt a társadalmi hasznosságot kell megmutatniuk. Az ügynökségek pedig úgy tudnak sikeresek lenni, ha hosszú távú bizalmi viszonyt alakítanak ki az ügyfelükkel, és olyan kommunikációs javaslatokat visznek a megbízóiknak, amelyek először a célcsoport érzelmeire akarnak hatni és csak aztán a pénztárcájukra. A kreatívszakember-képzés sajnos egyáltalán nem gyakorlatorientált, amiben azért a hallgatók is ludasak. Jedlicska Mártonnal, az Isobar Budapest kreatív igazgatójával beszélgettünk.
Tegnap robbant a hír, hogy a Vodafone felfüggeszti hirdetéseit a TV2-n. Aztán később azt is hozzátették, hogy majd csak néhány hónap múlva, ha addig nem sikerül megegyezni. Lényegében tehát semmilyen kötelezettséget nem vállaltak, mégis sikerült elérniük, hogy a tegnapi nap róluk szóljon.
A fogyasztók manapság nemcsak szeretik, el is várják a cégektől, hogy küldetésük részévé tegyenek különböző CSR (Corporate social responsibility) tevékenységeket, és aktívan részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban – írja a Mashable.
A CSR divatos jelenség lett az üzleti és a nonprofit szférában egyaránt: szinte minden nagyobb vállalat beépít egyfajta értékvállaló szerepet is az arculatába. A különböző CSR-tevékenységek önkéntesen jönnek létre, tehát a vállalatokat senki sem kötelezi erre, és mindig hitelesen kell illeszkedniük a cég arculatába. Ha ez a kompromisszum létre tud jönni a vállalt szerep és a cég között, akkor profittá lehet konvertálni. A CSRsziget.hu szerint ezeknek a tevékenységeknek „a környezeti, gazdasági, valamint társadalmi fenntarthatóság biztosításában” van fontos szerepük, és irányulhatnak a munkavállalók, vagy a cég külső környezete felé. A CSR esetében nem egy kommunikációs eszközről van szó, hanem egy sokrétű kommunikációs stratégiáról. Az érték alapú vállalkozások a XXI. században nélkülözhetetlenek, vissza kell adni valamit a társadalomnak, az államtól át kell vállalni feladatokat, alternatív választ kell adni egy adott társadalmi problémára.
A karácsony nem három napig tart, hanem már október végén elkezdődik, legalábbis a bevásárlóközpontok, az utcai díszkivilágítások, a rádiók és a vállalatok üzleti stratégiái szerint. A boltok elkezdik az ünnepi akcióikat, a cégek pedig a jótékony, CSR tevékenységüket, amely mindennél nagyobb reklám számukra, miközben azért szép dolog is.
A jótékonykodás, ajándékozás, akciós kuponozás mind-mind zseniális reklámfogás, amelyet nagy lendülettel vet be szinte kivétel nélkül minden cég bizonyos időszakonként. Ahogy a gyerekek december 1-től mindennap megkapják a csokoládét az adventi naptárból, úgy kapjuk mi is a hívogató ajándékokat az üzletektől.
Nemcsak az Európai Unióban, de Amerikában is vészesen nyílik a szociális olló: tömegek kényszerülnek az utcára, miközben a jóléti társadalom egyre érzéketlenebb a létminimum alatt élők problémáit illetően. Hogy pontosan mennyire válnak láthatatlanná a hajléktalanok, azt a New York City Rescue Mission legújabb kísérlete illusztrálja: a járókelők akár saját rokonaik mellett is szó nélkül elmennek.
A „Make them visible” („Tegyük őket láthatóvá!”) nevet viselő kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi kirekesztettség kérdésére, és mindenki számára átélhetővé tegye: az utcán ülő ember éppen olyan, mint bármelyikünk.