Az UNICEF Magyar Bizottság tavaszi, adó 1 százalékos kampányában a gyerekbántalmazás elleni küzdelmét hangsúlyozta. A kampány azonban pillanatok alatt az elmúlt év egyik legvitatottabb társadalmi célú reklámja lett. Miért készültek a kritikusok szerint a gyermekbántalmazás problémáját bagatellizáló és apaellenes videók, mit kellett volna másképp tenni, és mit léphet egy szervezet ilyen helyzetben, hogy megóvja a hitelességét?
A hagyományos reklámnak vége, még ha ezt sokan nem is vették észre. A hatásosabb kommunikációs aktivitások használatának viszont sokszor gátja a cégek jelenlegi szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa. A márkáknak meg kell fogalmazniuk, hogy miért vannak egyáltalán a világon, és ezt a társadalmi hasznosságot kell megmutatniuk. Az ügynökségek pedig úgy tudnak sikeresek lenni, ha hosszú távú bizalmi viszonyt alakítanak ki az ügyfelükkel, és olyan kommunikációs javaslatokat visznek a megbízóiknak, amelyek először a célcsoport érzelmeire akarnak hatni és csak aztán a pénztárcájukra. A kreatívszakember-képzés sajnos egyáltalán nem gyakorlatorientált, amiben azért a hallgatók is ludasak. Jedlicska Mártonnal, az Isobar Budapest kreatív igazgatójával beszélgettünk.