Nyilván nem fogunk az Ncore-on hirdetni

Nyilván nem fogunk az Ncore-on hirdetni

Mitől lett olyan sikeres az Aranyélet? Csak a minőség vagy a tudatos kommunikáció is segített? Sikerült-e az HBO-nak utat törni a magyar sorozatok piacán? Sikeresek-e a gerilla kampányok egy már letűntnek hitt műfajban? A sorozat Miklósi Jankája politikai pályára tört, Hollós Endre pedig a Forbesnak adta utolsó interjúját. Az HBO Magyarország kommunikációs vezérkara mesélt ügynökségi meetupunkon arról, hogyan épült fel az Aranyélet kampánya. Szpojlermentes beszámoló a rendezvényről.

Az évtized elején, amikor az HBO elkezdte saját gyártású sorozatait, az átlagos fogyasztó fejében még a Dr. Csont és a CSI: A helyszínelők jelentette a minőségi fikciós sorozatot, a magyart pedig a Barátok közt. A fikciós sorozatok ráadásul itthon kifejezetten hiányműfajnak számítottak a 90-es évek közepe óta. Ebbe a miliőbe érkeztek az HBO saját gyártású, hazai sorozatai, a Társas játék, a Terápia, valamint az Aranyélet, és kaptak helyet végül a legnézettebbek közt. Ehhez a kulturális résen kívül számos összetevő kellett míg a tudatos kommunikáció megtervezésétől eljutottak a piacképes produktumig. Ahogy Anger Zsolt fogalmazott: az HBO nemcsak a termékre, de a csomagolásra is ügyelt. Erről a csomagolásról mesélt a rendezvényen Pinczés-Pressing Ádám az HBO Magyarország PR Executive-ja, Baranyai Szabolcs marketing igazgató és Rétvári Dániel digital marketing manager.

meetup-bence-2.jpgPinczés-Pressing Ádám (b), Baranyai Szabolcs (k) és Rétvári Dániel /Fotó: Karvaly Bence/

Ki kellett taposni az utat a közönség figyelméhez

A tengerentúlon nagyjából tizenöt évvel korábban kezdődött el a minőségi sorozatgyártás hagyománya, mint nálunk. Ráadásul itthon külön kihívást jelentett a kommunikációban, hogy a magyar sorozat, mint fogalom mögött meghúzódó negatív jelentéstartalmat felülírják és egy könnyedebb stílussal, a romkommal cáfoljanak rá a hazai gyártású sorozatokról kialakult véleményklímára a Társas játék elindításával. A Terápia, mint egy tulajdonképpen egyszemélyes kamaradráma már más kihívásokat rejtett. Itt adott volt Mácsai Pál főszereplésével egy ismert húzónév: a sorozat kampánya döntő többségében a központi karakter köré összpontosult még úgy is, hogy közismert epizódhősök, Nagy Ervin, Péterfy Bori vagy Balsai Móni játszottak Mácsai mellett.

Az Aranyélet esetében már nemcsak a magyar gyártást kellett eladni a nézőknek – bár ennek egész jól kikövezte az útját az előző két sikerszéria – itt az akciófilmes/thrilleres jelleg is újnak számított. Az első évad bevezetésekor a sztereotípiák legyőzése mellett az üzenetbe indirekten csomagolni kellett a magyarságot és elmondani, miről szól a sorozat. A másodiknál már mindezt úgy, hogy a sorozatnézést moziélménykét tálalják. Szerették volna úgy pozicionálni az évadot, mint egy mozifilm nyolc részben, de úgy, hogy ne a CSI-jal tegyék őket egy lapra. Az inspiráció a második évad poszteréhez például egy James Bond-plakát volt, miközben a sorozat hivatalos műfaji meghatározása a krimi elemekkel átszőtt családi dráma.

meetup-4.jpgFotó: Karvaly Bence

Kiemelt szerepe volt, hogy a PR, social, digital és marketing csapat szorosan együtt dolgozzon és csatlakozzanak a prémium sorozatok körül terjengő népszerűségi hullámhoz. A kommunikációs kampány elemei annyira összefonódtak, hogy a végére az azon dolgozó csapat is csak nehezen tudta szétválasztani a PR-t, a marketinget és a social területet. A harmadik évad kampányát megbolondította az is, hogy gyakorlatilag egybeolvadt az HBO GO kampányával. Az új, közvetlen előfizetési modell mellet azt is kommunikálni kellet, hogy az új évad összes része egyszerre vált elérhetőé a GO-n, de ezt csak a premier hetében hozták nyilvánosságra. A kampány sikeres volt, a regisztrálók száma megugrott, ez pedig talán megalapozhat a későbbi “binge watch” kampányoknak.

„Nyilván nem fogunk az Ncore-on hirdetni”

Egy, a Facebookon futtatott kérdőívben a stáb feltette a fogyasztóknak azt a kérdést is, hogy milyen forrásból követték a sorozatot. A felmérés végére kiderült: sokan vállalták, hogy illegális úton jutottak a termékhez. Nagy volt a torrentezők aránya, akiket szegmentált kampány keretében egy másik üzenettel szólítottak meg. Az üzenet nem az volt, hogy “bűncselekményt követsz el”, hanem hogy “kattints át a GO-ra”, a minőségre, az elérhető széles tartalomra és a vírusmentességre építették a reklámot. Az átkattintási arányokat nézve az eszköz sikeresnek mondható. A nézettség a lekérhető médiaszolgáltatás esetében kevésbé fontos mivel a hagyományos televíziócsatornákkal ellentétben nem a hirdetésekből tartják fenn magukat, hanem az előfizetőkből.

meetup-3.jpgFotó: Karvaly Bence

A klasszikus célcsoport-bemérés, üzleti cél és üzenet meghatározás hármasa mellett egyedi stratégiákat és rendhagyó marketing eszközöket is használtak a harmadik évad beharangozásaként. A targetálásra és az egyedi tartalomra koncentráltak a mennyiség helyett, ennek részesei voltak újságírók, politikusok és influencerek. A Forbes.hu-n például megjelent egy Hollós Endrével, a sorozat maffiózó-üzletemberével készített interjú április elsejei gagként. Az Ónodi Eszter által alakított Miklósi Janka pedig kampányvideóval jelentkezett négy nappal a valódi választások előtt. Az utóbbi egyszerre PR és social kampány, amit egy aktuális és országos eseményhez igazítottak, így további nézőket is képes volt bevonni. Mégis utólagosan rossz időzítésnek tartják, hogy mindössze négy nappal a szavazatok leadása előtt vált nyilvánossá a videó, így kevés ideje volt széles körben elterjedni.

A harmadik évad premierje előtt kiderült, hogy a sorozat első évadát eladták a TV2-nek. Nyerő húzásnak bizonyult, az új platform új közönséget szólított meg és vonzott be. Az eladás azonban csak promóciós célokat szolgált, amit el is ért, így a többi évadot megtartják az HBO kínálatában. A kialakult gyakorlatot viszont mindenképp folytatják: egyedi, kreatív kampányelemeket, gerillamarketinget használnak a későbbi sorozataik kommunikálásakor, a jól pozicionált, különleges eszköz ugyanis mindig többet ér a mennyiségi felhozatalnál.

ezer3292.jpgFotó: Ezer László

Ha PR- és marketingkommunikációban, márkaépítésben segítségre van szüksége, keresse fel szolgáltatásainkért honlapunkat, vagy írjon az info@media20.hu-ra.

newsletter_header_5.png

A legjobb művésznek is kell a tudatos kommunikáció

A legjobb művésznek is kell a tudatos kommunikáció

Hiba azt gondolni, hogy a művészetnek nem kell közönségkapcsolatokat ápolni. Egy ihletett alkotónak ugyan mindig van hely a társadalom szívében, de nem biztos, hogy a művész tudja, merre is van a célközönsége. A legigényesebb alkotások is elsikkadnak, ha nem találják meg a megfelelő kommunikációs csatornát a közönséghez. Mit tehet egy művész, hogy megtalálja a nyilvánosságát és hol lehet a segítségére egy PR- és marketing szakember?

A művészet és a PR két olyan terület, amelynek korábban kevéssé volt csak köze egymáshoz. Kulturálisan belénk ivódott “igazság”, hogy a művészetnek nem lenne szabad kikerülnie a piacra, mert kizárólag önmaga szépségéért kell elkészülnie. Egy jó mű eladja magát, ha meg nem elég jó, akkor úgyis felesleges kommunikációs utakkal és profi marketing fogásokkal próbálkozni. Pontosan ezek a téves elképzelések azok, amelyeket egyszer és mindenkorra el kell vetni.

Miután elkészült egy mű, – ha csak az alkotó nem kizárólag a saját örömére készítette, – el kell kezdenie hidat építeni az alkotása és a nyilvánosság között. A jó kommunikáció növelheti az eladásait és eljuttathatja a médiumokhoz; ez pedig végső soron abban segít, hogy kitűnjön a tömegből, vagyis a konkurenciát jelentő egyéb önjelölt vagy profi művészek közül. Pláne, hogy a művészt talán éppen ez a megteremtett nyilvánosság segíti majd hozzá az eredeti céljaihoz, például hogy ahhoz a producerhez, stúdióhoz, rendezőhöz, kiadóhoz, jusson el a munkája, akire épp szüksége van, akitől megrendelést és szerződést vár.

15360028270_1de9d19a0c_z.jpg

Egy tipikus hiba tipikus következménye is lehetne a kép: hogy jusson el a nagyérdemű egy előadásra, kiállításra vagy koncertre, ha nem tud róla? Honnan tudjon róla, ha az alkotók nem kommunikálták megfelelően a művészeti produktumot? Az ellenpélda a párizsi Pompidou központ 2009-es kiállítása, ami a SEMMIRŐL szólt. Kilenc teljesen ÜRES kiállítóterem várta a temérdek látogatót, akik mind kíváncsiak voltak a SEMMIRE. Mi ez, ha nem profi kommunikáció? (Forrás: Pixabay)

A művészet intellektuális hiánycikk

Ahogy Oscar Wilde fogalmazott, egyetlen dolog rosszabb annál, ha beszélnek rólad, mégpedig az, ha nem. A művészet egy olyan inspirációforrás, amire különösen az első világbeli ember szinte kényszerűen támaszkodik a hétköznapi dilemmák eldöntésében. Talán nem minden esetben a magasművészethez fordul kikapcsolódásért, de összességében elmondható, hogy a művészet intellektuális hiánycikk. Amint egy művész feltűnik, hogy a vizuális, hallgatható vagy írott formában keresztülvitt gondolatait átadja a közönségnek, a nyilvánosság kíváncsi érdeklődéssel figyel majd rá és víziójára. Nem szabad azt gondolni, hogy telített a piac: egy kreatív, izgalmas gondolkodónak, egy ihletett alkotónak mindig van hely a közönség szívében.

Az elmúlt években több olyan ügyféllel találkoztunk, aki félt attól, hogy a kifelé kommunikálás, a túlzott profizmus és intenzív arculat felszínessé teszi, és elhitelteleníti. Szerintük éppen a művészetük lényege sérülne azáltal, ha a piacon igyekeznének érvényesülni olyan hagyományos és profán eszközökkel, mint a sajtó, vagy a közösségi média. Ebben a kérdésben azonban nagyot tévednek, hiszen még a legigényesebb művészeti termék is elsikkadhat, ha nem jut el a megfelelő csatornákon keresztül a közönséghez. Sőt, könnyen lehet művészet akár magából marketingből is. A 2000-es évek óta a márkák és startupok kommunikációjának elengedhetetlen része a történetmesélés: az, hogy legyen valami megfogható, valami emberi, érzelmes és életszagú sztori a termék mögött. Ha jó a PR, akkor az érzelmek éppen, hogy erősíteni fogják a hitelességet, és egy logikus, következetes imázst építenek, aminek köszönhetően az alkotó termékei is vonzóbbá válnak a közönség szemében.

jeff-koons-billboard710.jpg

Jeff Koons amerikai képzőművész a Whitney Museum megbízásából óriásplakátokon reklámozta a művészetét 1989-ben. A Made in Heaven egy nem létező film, a főszerepben Koons mellett akkori felesége, Cicciolina művésznéven a pornóiparban dolgozó Staller Ilona. A reklám teljesen öncélú volt, mégis hatalmas publicitást kapott, jó példával járt elől művészek további generációjának.

Amennyiben a művész eljutott odáig, hogy igénye van a nyilvánosság megteremtésére, – azaz elkezdett haladni az érvényesüléséhez vezető egyik legfontosabb úton, – valószínűleg elgondolkodott azon is, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalommal célszerű képviselni önmagát és alkotásait. Erre számtalan lehetősége van, hiszen nem kizárólag csak az elkészült műveit oszthatja meg, de profi kommunikációs szakember segítségével felépíthet akár egy egész világot, kulturális referenciapontokkal, azonosulási eszközökkel. Magyarul elérheti, hogy a közönsége akarjon és tudjon is azonosulni vele, támogassa törekvéseit, művészeti filozófiáját. Egy ilyen komplex folyamat elindításához a tanácsadóra és a művészre egyaránt szükség van: utóbbi ismeri a céljait, előbbi pedig tisztán látja, hogy a művész személyiségének és munkásságának mely aspektusait érdemes előtérbe helyezni és kidomborítani. A két látásmód, a két tapasztalás együtt tesz ki egy egészet annak érdekében, hogy a művész személyes márkája felépülhessen.

A jó PR-os tudja, mik egy termék Unique Selling Point-jai, azaz egyedi karakterisztikái, mik a megváltozhatatlan jegyek, mi az, ami segít megkülönböztetni, elhatárolni a megrendelőt másoktól. Egy profi tanácsadó segít „kiülni a székből” és objektíven rátekinteni a termék, szolgáltatás erősségeire és gyengeségeire. Nemcsak a kommunikációs célok megtalálását támogatja, de az üzleti célokat is, majd képes stratégiát is építeni ezekre. Tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan kell mérni a tartalom hatását, a közönség minőségét és arra is rámutat, hogyan lehet javítani a láthatóságon. Végső soron mesélni és kísérletezni tanít.

Tippek a hatékony kommunikációhoz

Mi, a Media 2.0 Communications-nél fontosnak érezzük hangsúlyozni, hogy a művész művészként tekintsen magára, hiszen a legjobb kommunikáció sem pótolja az önbizalmat és tudatosságot. A művészek belső világa színes, izgalmas, érzékeny és inspiratív. Ennek a rendkívül gazdag világnak bizonyára vannak olyan részei, amelyek érdeklik a potenciális közönségét. Például: milyen könyvekből, filmekből, darabokból, festményekből vagy dalokból építkezett a művész? Melyek azok a kávézók, éttermek, parkok, ahol jól tud gondolkodni? Melyik az a város, ahol a legizgalmasabb ötletei születnek? Ezekről a kedvenc inspirációs tényezőkről érdemes és kell is beszélni a közönségnek, hiszen ezzel is azonosulási lehetőséget nyújthat nekik; magukra ismerhetnek a művészben. Aki ezt el tudja érni, az már nem csak közönséget, de egy hűséges és érdeklődő közösséget is magáénak tudhat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy közösséggel való kommunikáció formájáról, rendszerességéről, valamint a személyes hangvétel stílusáról elengedhetetlen szakemberrel konzultálni, nehogy baklövést kövessen el az ember és negatív publicitás érje.

1280px-vincent_van_gogh_wheatfield_with_crows_google_art_project.jpg

Varjak a búzamezőn (1890), Vincent van Gogh műve. Van Gogh, Claude Monet, Franz Kafka, Johann Sebastian Bach csak pár név azon világhíres művészek közül, akik ismeretlenül haltak meg. Egyes esetekben az örök magyarázat, miszerint “a saját kora még nem értette meg”, helytálló, de van, amikor a művész egyszerűen nem tudta megfelelően eljuttatni művét a közönséghez. A módszerek megváltoztak, a probléma viszont ugyanaz: hogyan látszódjak a közönség előtt, hogyan értessem meg, mit szeretnék, hogyan vonjam be őket a saját művészetembe.

A művészek élete különleges az átlagember számára, a művészeti alkotás létrejöttének fázisai misztikusak: a stúdión belüli élet, a műhelyekben, fotóstúdiókban, próbatermekben uralkodó hangulat megkapó. A szakértői vélemény mentén érdemes megjeleníteni ezeket a közösségi oldalakon, beavatni a közönségét a készülő projektek menetébe, az aktualitásokba és kulisszatitokba; elcsepegtetni egy-két információt a következő könyvről, albumról, festményről vagy darabról. Ettől nemcsak szinten tarjuk a nyilvánosság figyelmét, de követőink beavatottnak is fogják érezni magukat. A művészek konkurenciájának közönsége egyben a művészek közönsége is. Javasoljuk, hogy osszanak meg bejegyzéseket kollaborációkról, a közös munkáikról, esetleg közös eseményeikről. Mutassák meg a követőiknek, hogy egy olyan „klubot” képviselnek, amihez öröm tartozni, de legalábbis jó belelátni. Osszák meg és uralkodjanak.

Ha művészeti kommunikációban, márkaépítésben segítségre van szüksége, keresse fel szolgáltatásainkért honlapunkat, vagy írjon az info@media20.hu-ra.

newsletter_header_5.png

A jó sajtóközlemény eszközei

A jó sajtóközlemény eszközei

A sajtóközlemények döntő többsége olvasás nélkül a szemetesben landol. Összegyűjtöttünk pár szabályt, amelyekkel hatékonyabbá, pontosabbá, összességében figyelemfelkeltővé tehető egy közlemény, hogy legyen valaki, aki el is olvassa.

Nap mint nap több száz sajtóközleményt írnak az országban, amelyek jó részét végül alig olvassák el. Nem véletlen: a sajtóközleménynek ugyan nincsenek összetett, bonyolult szakmai követelményei, de ahhoz, hogy célt is érjen, tapasztalat, figyelem, több szakember összehangolt kompetenciája, valamint a szakma iránti tisztelet is szükséges. Fellengzősen úgy mondhatjuk: ez inkább művészet, mint tudomány.

Számunkra a pr-szakma messze több, mint a sajtónak írt tájékoztató levelek megírása. Mégis ez az egyik első érintkezési pont a versenyszektor, az államigazgatás és a sajtó között, így szerepük ma sem hanyagolható el. Mivel a Media 2.0 Communicationsnél több gyakorló újságíró és szervezeti kommunikátor is dolgozik, jól látjuk a legfőbb problémákat és alapvetésünk, hogy jó közleményt írni nem nehéz, ha betartunk néhány egyszerű szabályt.

A cím a legfontosabb

A jó sajtóközlemény egy jó címmel kezdődik. Ahogy a sztorikat, úgy a közleményeket is ez adja el, ez kelti fel az érdeklődést, ez tereli az újságíró kurzorját a levél fölé. Az unalmas, témába nem vágó, értelmezhetetlen címek nemcsak a levelet teszik feleslegessé, de az azt megíró ügynökséget is minősítik: a sajtómunkások gyakran érezhetik az ügynökségeket tiszteletlennek és trehánynak, ha rossz címmel, rossz tárgymezővel érkezik meg a levél. Pontos, figyelemfelkeltő, lehetőleg frappáns címet kell adni, ugyanilyen tárgymezővel, hogy az újságíró ne érezze teljesen feleslegesnek megnyitni azt.

Forrás

Hasonlóan a cikkeknél, a sajtóközlemények legfontosabb és legnehezebb része a címadás, a kellő rutin mellett magas fokú kreativitást is igényel. Épp ezért hasznos, ha a levelet megíró ügynökségnél újságírók vagy legalább újságíró múlttal bíró szakemberek dolgoznak, akiknek a “másik oldalról” is van a közleményekkel kapcsolatos tapasztalatuk. Fontosnak érezzük hangsúlyozni azt is, hogy az ügynökségnek nem legyőzendő akadályként, hanem partnerként kell tekintenie az újságíróra. Ő az a kolléga, aki biztosítja a termék, szolgáltatás vagy esemény nyilvánosságát és ő az is, aki majd aztán elmondja róla a véleményét. A jó hozzáállás, ha még ütköző érdekek esetén is együttműködünk.

Lényegre törő, ízléses összeszedettség

A hazai sajtóban a közlemények megítélése negatív: az újságíró minél hamarabb túl akar lenni rajta. Nem szabad tehát feleslegesen húzni az időt, szaporítani a karaktert, a túl hosszú írást még a negyedéig sem olvassa el senki. Könnyen ellenérzést válthat ki az újságíróból, ha a levél megnyitása után, hosszas keresgélés után sem látja meg, hogy vajon mi a közlemény mondanivalója. Egyszerűen, lényegre törően kell fogalmazni, hogy első ránézésre is átmenjen a hasznos információ.

Nem szabad továbbá engedni a csábításnak és kihasználni a betűméretek és színek széles spektrumát: kerülni kell az átláthatatlan, szétlinkelt levelet, amelyek jobban hasonlítanak képregényre vagy kifestőre, mint egy hivatalos levélre. Hasznos, ha egy kreatív szakember is vet rá egy pillantást a kiküldés előtt: ő jobban el tudja dönteni, elég ízléses, megnyerő-e a közlemény látványa.

Forrás

Mivel a sajtóközlemény legfontosabb célja a tájékoztatás, kerülendő az ömlengő, giccses marketingszöveg. Az ügynökségnek bíznia kell az újságíróban, hogy el tudja dönteni, érdemes-e a témával foglalkozni. A legtöbb hazai lap szerencsére nem ingyenes reklámhordozóként működik, felesleges tehát az újságírók türelmét kockára tenni, csak azért, hogy szóvirágokkal legyen tele a levél. A sajtóközlemény ugyan nem lehet teljesen pártatlan, de mindenképp objektívan igyekszik tájékoztatni a sajtót. Az objektivitás nem csak azt követeli meg, hogy az ügynökség tárgyilagosan fogalmazzon, de azt is, hogy biztosítsa a sajtónak is a lehetőséget ugyanerre. Megkönnyíti az újságíró dolgát, ha a közleményben szabadon felhasználható képeket talál, idézeteket az éppeni piaci szereplőtől vagy szakértőtől. Szükséges kelléke a közleménynek, hogy szerepeljen benne elérhetőség az ügynökséghez és a témába tartozó szervezetekhez, cégekhez is. Ha elvárjuk a sajtótól, hogy legyen partner a közlemény közzétételében, akkor nekünk muszáj partnerként viselkedni a tájékoztatásban.  

A sajtóval kapcsolatos tiszteletlenséget jelent, ha érdektelen címzetteknek küldik ki a levelet. Egy IT-magazint nyilván nem érdekli, ha új növényeket kap a Fűvészkert, de a Nők Lapját sem, ha győri Audiban új villanymotorokat gyártanak. Egy ügynökségnek vennie kell a fáradtságot, hogy egyenként végignézi, kinek mennek ki a közlemények, ez a feladat ugyanúgy a munka része, mint a téma iránti tájékozódás. Az ügynökség ugyanakkor ki sem kerülheti a munkát: nem lehet csak csatolmányt küldeni magyarázó szöveg nélkül, azt úgysem nyitja meg senki. Egy pr-esnek tisztában kell lennie a témával, amiről igyekszik hírt adni: ahogy a megbízója érdekeit a magáévá teszi, úgy a szakmai profiljához is értenie kell legalább alapfokú szinten.

Aki azt akarja, hogy komolyan vegyék, tanuljon meg helyesen írni

Tipikus no comment probléma. Ugyan nyilván senkit sem minősít emberileg, ha nem tud helyesen írni, de egy olyan szakmában, amely az írásra épül, alapvetésnek tekinthetjük az elvet: aki azt akarja, hogy komolyan vegyék, tanuljon meg helyesen írni. Aki írásból él, pontosan tudja, hogy nem lehet több ezer karakternyi szöveget leadni elütés nélkül, de nagy különbség van a véletlen elütés és a szarvashibák közt. A sajtó elemi tisztelete, hogy a közleményt megíró kolléga végigfuttatja a helyesírás-ellenőrzőn az anyagot, ezen felül pedig vagy kétszer átolvassa. Ha nem így tesz, az alapszintű kompetenciák hiányára, avagy nemtörődömségre utalhat

Az ügynökségnél fontosnak tartjuk azt is, hogy a pr-es maradjon pr-es. Fontos, hogy ne akarja túllépni a hatáskörét, ne próbáljon úgy tenni, mintha ő maga lenne a megbízó. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a pr-es kolléga ne próbálja utasítani az újságírót, ne akarja megszabni neki, mit és hogyan tegyen be a lapba. Feleslegesek és ellenérzést keltőek lehetnek az olyan mondatok, mint “Azonnali közlésre” avagy “Kérjük változtatás nélkül közölni”.

Forrás 

Ez utóbbival van még egy probléma: a közlemény a kiküldésig az ügynökségé, utána már az újságíróé lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sajtó akkor és úgy használja fel a közleményeket, ahogy akarja. A pr-es bárhogy megszövegezheti, minden tehetségét, tudását beleviheti, de a sajtómunkás saját felelősségére bármit bárhogy átírhat benne, úgy közli, ahogy saját szerkesztőségi elvei megengedik. Erre az ügynökségeknek nincs is nem is lehet hatásköre, épp ezért felesleges a “változtatás nélkül” kitétel.

Esetről esetre dől el

Itthon kevéssé terjedt el a Nyugaton már ismert gyakorlat, miszerint az ügynökségek a szerkesztőség vizuális elvárásai alapján ugyanabból a közleményből többfélét is készítenek. Ennek a lényege, hogy az egyes médiumok a saját látványvilágukba, stílusukba, profiljukba illeszkedő anyagot kapják meg, amellyel nagyobb az esély a közlésre. Ez a módszer különösen igényli, hogy kreatív szakemberek is dolgozzanak az anyagon, de hasznos, mert az újságíró munkáját segíti. Előremutató gyakorlat még, hogy ugyanazt a közleményt kicsit más szöveggel küldik ki a különböző profilú médiumoknak. Az ügynökség így a tartalomnak azt a részét tudja minden újságírónak hangsúlyozni, amelyik iránt az érdeklődhet.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a pár fenti pont bemagolása után még senki sem fog azonnal jó közleményt írni. A hatékonysághoz az elveken túl rengeteg rutin is kell: a munka igazából az olvasással kezdődik. Épp ezért úgy gondoljuk, hogy a jó közlemény megírásához szükségesek az újságírók is.

A helyes cím és tartalom eltalálása pedig mindig az adott téma, a mondanivaló és az ügyfél által elvárt stílus függvénye. Nincs általános képlet a közlemény szerkezetére, hosszúságára, betűtípusára vagy tömörségére. Esetről esetre dőlnek el a jó arányok, az ízléses megoldások. A rutin ugyan szükséges, de nem lehet csak rutinból dolgozni, minden téma más megközelítést igényel. A közlemények megírása szerintünk jóval kreatívabb és összetettebb feladat, mint azt a pr-szakma nagyja vagy a nagyközönség hiszi. Az álláspontunk tehát, hogy a hatékony közlemények megírásához több szakember munkája szükséges, hogy a mennyiségből minőség is legyen.

Ha sajtó- és médiakapcsolatai ápolásában segítségre van szüksége, keresse fel szolgáltatásainkért honlapunkat, vagy írjon az info@media20.hu-ra

newsletter_header_5.png

A pr-es egyszerre mediátor, pszichológus és stratégiai vezető

A pr-es egyszerre mediátor, pszichológus és stratégiai vezető

A PR nem kivitelezői munka, hanem stratégiai szintű irányítási tevékenység. A Média 2.0 áprilisi meetupjának előadói szerint a hazai pr-oktatás nem megfelelő, a diákok hiányos alapismeretekkel érkeznek a pályára. Az oktatásnál is fontosabb lehet azonban a kulturális tudás, a társadalmi konszenzust sértő elképzelés krízist okozhat. A pr terhelhetőséget, sokoldalúságot és széles körű alapműveltséget vár el a pályakezdőktől, a juniorok pedig most több lehetőséget kaphatnak, mint 10 évvel ezelőtt.

Mediátor, problémamegoldó, kommunikációs szakember, pszichológus, de mindenképpen irányító, stratégiai szintű vezető az, aki napjainkban pr-esnek áll – állították a Média 2.0 áprilisi meetupjának előadói. Legutóbbi kerekasztal-beszélgetésünk vendégei olyan szakemberek volt, akik mindketten szakmafejlesztő szervezet is vezetnek: Lakatos Zsófia, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke és ifj. Sárosi Péter, az Alapítvány a Public Relations Fejlesztésére kuratóriumának elnöke osztották meg tapasztalataikat a szakma helyzetéről.

30705260_1713771355358268_2112140714308534272_n.jpg

Emberek figyelmét és gondolatait irányítják

„A pr nem a cukormáz a torta tetején, hanem a tojás, ami nélkül nincs sütemény” – magyarázza Lakatos Zsófia. A pr-kommunikáció nélkül semmilyen folyamat nem képzelhető el személyek és intézmények között, hiszen a public relations pont arról szól, hogy segítünk az embereknek megérteni egymást: úgy fogalmazzuk meg és juttatjuk el az üzenetet, hogy elkerüljük a konfliktust és a káoszt. Így például már a kampányok tervezésénél helyet kell kapni a szakembernek, a pr-t nem lehet utólag hozzárakni a kész koncepcióhoz.

Hasonlóan széles skálán látja a hivatás funkcióit ifj. Sárosi Péter. „Ez nem egy gyakorlati, hanem egy stratégiai tervezési tevékenység: nem működik a hétköznapi élet anélkül, hogy valaki a saját gondolatát, ötletét, valamilyen módon a környezetével tudassa, és azt elfogadhatóvá, kedvelhetővé tegye.”

30742194_1713771128691624_2868994422370992128_n.jpg

Nincs szükség öt-nyolcezer pr-esre

Sárosi szerint a 90-es években indult a szakma egyetemi oktatásának gondolata, akkoriban alig voltak 30-40-en az országban, akik a pr-esként dolgoztak. A stratégiai tervezés, mint klasszikus pr-tevékenység, kezdetben úgy híresült el, mint egy háttértudás nélkül elsajátítható eszköztár, amit előszeretettel oktattak különböző intézményekben, különböző felfogások alapján. A szakma mára erősen telített lett, nincs szükség öt-nyolcezer pr-esre, akiknek felkészültsége ráadásul nem megfelelő a piaci igényekhez.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy sok jó oktató van, de az oktatás szemlélete nem megfelelő. Az egyetemeken a soft skillek (érzelmi intelligencia, kreativitás, szervezőkészség) átadása zajlik, majd az elhelyezkedésnél ugrik csak ki az alapműveltség hiánya, ami jóval fontosabb, mint tudni, hogyan kell sajtóközleményt írni. Mindkét vendégünk fontosnak tartotta a történelmet és nyelvtant, de a matematika, a pszichológia, a közgazdaságtan, valamint a jogi alapismeretek is fontos feltételei lehetnek a versenyképességnek.

30724338_1713773182024752_8627626825557737472_n.jpg

Nem az a lényeg amit tanultál, hanem amit tudsz.”

Az otthonról hozott ismeretek is számítanak, de kell egy bizonyos kulturális és társadalmi dörzsöltség is a hatásos és hiteles arculattervezéshez. Egy társadalmi konszenzust sértő elképzelés krízist okozhat, amit épp elkerülni kellene a párbeszéd modellezésével és monitorozásával. Akiből a kulturális tudás hiányzik vagy nem tud egyszerre több feladatra koncentrálni, az hátránnyal indul a szakmában. A szakemberek két fontos pr-es tulajdonságot emeltek még ki: a terhelhetőséget és sokoldalúságot. „Szenvedés a pr azoknak, akik nem képesek napi 10-12 órát dolgozni és 50-70 telefonhívást lezavarni, akár 10-15 különböző témában. A pr-es éjjel-nappal pr-es, nemcsak munkaidőben, de a szabadidejében is – ezt a hivatás szeretete teszi csak lehetővé” – vélte Sárosi.

A siker nem csak számokban mérhető

Mivel a pubic relations célja legtöbbször az emberek véleményének befolyásolása, az attitűdváltás, az eredmények mérése érdekes kérdéseket vet fel. Lakatos Zsófia elmondta, a pr-kampányok eredménye gyakorlatilag bármiben mérhető – a reklámegyenérték-számítás idejétmúlt és elutasítja a szakma – példának egy olyan kampány hozott, amelyben a cél és a mérőszám is az volt, hogy minél kevesebb Down-szindrómás kisbabáról mondjanak le a szülei.

30714835_1713771428691594_6265159968240959488_n.jpg

Aki most pályakezdő, az előnyös helyzetből indul, mivel nagyon kevés senior account van, akik már 3-8 év tapasztalattal rendelkeznek. A 2008-as válságot követően létszámstop volt az ügynökségeknél, elmaradt annak a generációnak a kinevelése, akik most lennének senior pozícióban. Eredményül most a juniorok sokkal több lehetőséget kaphatnak, sokkal rövidebb idő alatt.

Fotók: Matern Ákos

Ezekkel a krízisekkel küzdött az ország 2017-ben

Ezekkel a krízisekkel küzdött az ország 2017-ben

Elkészült Magyarország második Krízistérképe; a Veronai tragédia, a BKK hekkerbotránya és a #metoo-kampány a kiemelt esetek között. A nemzetközi minta alapján elvégzett kutatás során hazánk vezető szakemberei a tavalyi év összes nagyobb, magyar vonatkozású válságát – szám szerint 382 esetet – elemeztek szektorokra lebontva, majd a főbb tendenciákat azonosították.

A kiadvány bemutatására a Magyar Public Relations Szövetség márciusi PR Kávéházi Estjén került sor, ahol a szerzők képviseletében Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának elnöke tartott előadást a kutatás módszertanáról és legfontosabb eredményeiről.

Előadásából kiderül: a nyilvánosság és közélet területén alakult ki messze a legtöbb krízishelyzet 2017-ben. Igaz, a gyűjtésbe a 2016-os 460 után tavaly csak 382 válsághelyzet került. A közlekedés területe volt a második leginkább érintett terület – elsősorban a veronai buszbaleset révén. A szolgáltatói szférában viszont tavaly csökkent a krízishelyzetek száma, és ebben szerepet játszik az is, hogy az ágazat felkészültebben és gyorsabban reagál azokra a helyzetekre, amelyeknél a válság elkerülésében vagy a károk enyhítésében része van a jó kommunikációs stratégiának, az időben adott tájékoztatásnak.

Krízishelyzetek ágazatonként

A Krízistérkép szerzői olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon válságkommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, válsághelyzetek, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége. „Az esetek több mint negyven százaléka közéleti esemény volt, de jelentős arányt képviseltek a közlekedéssel, szállítással összefüggő esetek is. A legkisebb halmazt, – a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan, – a technológiai cégek ügyei képezték. Kronológiát tekintve 2017-ben január és augusztus volt a két leginkább krízisektől sújtott hónap. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták, több mint egyharmadukat pedig az állami és nemzetgazdasági intézmények tulajdonában álló szervezetek produkálták.” – hangzanak a kötet legfontosabb megállapításai.

f_c3_bczet1.png

A krízisek mintegy háromnegyede, szám szerint 293 eset hirtelen megjelenő válság volt, mely újra aláhúzza a megelőzés, felkészülés jelentőségét. Kiváltó okok tekintetében a mismanagement, a balesetek, valamint a bűncselekmények okozta válságok fértek fel a dobogóra. Súlyosság szerint a legtöbb, 2017-es válság kritikusnak minősíthető, a menedzselhetőség szerint pedig 314 válság tekinthető kemény, nehezen kezelhető krízisnek. A legfontosabb tanulság talán az, hogy a krízisek forrását legnagyobb arányban a hibás menedzsment, rossz szervezeti, vezetői döntések okozták – ezeken pedig a legkönnyebb változtatni kellő odafigyeléssel, tapasztalatgyűjtéssel, átgondoltsággal.

 kep1_3.jpg

KFC-től BKK-ig

A tanulmány 2017 legfontosabb, kiemelt válságait is azonosítja, melyek között megtalálható a BKK „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is.Összesen 382 esetet gyűjtöttünk össze, amelyeket iparágak, a tulajdonos/fenntartó szektora, kronológia, valamint aszerint csoportosítottunk, hogy az adott válságot elhúzódónak, vagy hirtelen fellépőnek és gyorsan lecsengőnek tekintjük. Az előző évitől eltérően ezúttal három újabb elemzési szempontot is vizsgáltunk: egyfelől a válság súlyosságának, kritikusságának mértékét; másfelől a krízisek kiváltó forrását; harmadrészről pedig a válság menedzselhetőségét” – hangsúlyozzák a szerkesztők.

Az első ilyen összefoglaló kutatás jelentős szakmai visszhangot váltott ki a kommunikációs szektorban, rengeteg pozitív visszajelzést, támogató észrevételt és új elemzési szempontot kaptunk. Tavaly, az első krízistérkép publikálásakor is jeleztük: a kiadvány akkor válhat igazán relevánssá, ha képesek leszünk évről évre elkészíteni azt, vagyis ha összehasonlíthatóvá válnak a tendenciák, ezáltal pedig hosszútávon rajzolódhat ki, hogy melyik iparágat, melyik szektort, milyen intenzíven veszélyeztetnek válságok, mekkora a különböző válsághelyzetek kialakulásának az esélye” – mondta el Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának vezetője a kötet tegnapi bemutatóján.

A szakemberek kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, a válságkommunikáció területét kutatóknak, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsokat adnak, de fontos tanulságokra is felhívják a figyelmet. Mint írják: az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkenti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.

A kiadvány elérhető: innen.

A kutatás szerzői:

Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, Horváth Mónika, kommunikációs tanácsadó, Petrányi-Széll András, szociálpszichológus és szakközgazdász, Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő; Sztaniszláv András, stratégiai kommunikációs tanácsadó.

Budapest Airport és a közösségi média

Az est hátralevő részében dr. Domonkos Márton a GDPR közelgő bevezetésének határideje kapcsán tájékoztatta a jelenlévőket az előírásokról és teendőkről, majd Hardy Mihály, a Budapest Airport Kommunikációs Igazgatója a reptéren történt csomagfelnyitások és lopások médiavisszhangját elemezte. Az esemény moderátora dr. Rácz Gábor, az MPRSZ örökös tagja volt.

A kommunikációtechnológia rohamos fejlődése és a médiahasználati szokások változása miatt érdemes egyre nagyobb figyelmet fordítani a közösségi média helyes kezelésére és stratégiai szintű leszabályozására. Mivel könnyen, olcsón és gyorsan lehet tömegekhez eljuttatni a kívánt üzenetet, így egyre több cég képviselteti magát ezeken a platformokon. Legtöbben marketing/sales célokra használják a felületetek, ahol a bizalomépítés, kapcsolattartás, párbeszéd kialakítása a legfőbb cél.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Facebook, Instagram vagy Twitter kétélű fegyver, ami számos veszélyhelyzetet is rejt magában. Disszonáns lehet az olyan stratégia, mely valódi ügyfélpanaszok esetén nem reagál érdemben a felhasználók problémáira.  A helyzetet színezi a felhasználók egyre inkább polarizált gondolkodása: az elmúlt években felerősödtek a szélsőséges vélemények, melyek még inkább megnehezítik a cég reputációjának visszaállítását. Hardy Mihály szerint egy válsághelyzetben a közösségi médiára fordított erőforrás mértéke nem arányos annak eredményével, érdemesebb a válság okának megszüntetésére koncentrálni.

9 trend, ami 2016-ban átalakítja a kommunikációs ipart

A legújabb pr-trendek közt ott a virtuális valóság, több felületen átívelő történtetmesélés. A klasszikus reklámokat a mindennapi életben megtapasztalt élmények váltják fel. A Hotwire nevű pr-tanácsadó cég felmérésében a jövő kommunikációs kihívásait vizsgálta.

(tovább…)