Ott tartunk, hogy sok, nálunk bizonyítottan jobban működő országban az alanyi jogú internet bevezetéséért tesznek konkrét lépéseket, addig nálunk jövőre meg akarják adóztatni azt (pontosabban a szolgáltatókat), ráadásul adatforgalom alapján. Egyelőre nem áll rendelkezésre minden információ a pontos tervezettel kapcsolatban, de annyi most is kijelenthető, hogy bármi, ami drágítja a felhasználók számára az internethez való hozzáférést rossz, és mélyíti a digitális szakadékot és ezzel együtt tovább szélesíti a társadalmi különbségeket.

Az Egyesült Államokban 1998 óta van életben a törvény –egyébként pont idén újították meg – amely megtiltja mindennemű adó kivetését az államoknak, helyi önkormányzatoknak. Nálunk nyilvánvalóan azzal fognak védekezni, hogy az adót szolgáltatókra, és nem az emberekre vetik ki, ám ki gondolná, hogy egy ilyen brutális összeget be akarnak, vagy egyáltalán be tudnának nyelni az ISP-k. A jelenlegi tervezet 150 forint/GB árat határoz meg a szolgáltatóknak, ami óriási összeget jelent. A UPC-nél például 300GB/hónap a határ, amely felett, egy felhasználó extrém mértékű adatforgalmat generálónak minősül, ami ezen az áron számolva 45 ezer forintos havi költséget jelent. De egy átlagos család, sima internetezéssel, Youtube-videók streamelésével, levelezéssel és egyebekkel is könnyedén csinál havi 100 GB-ot. A legnagyobb hazai torrentoldalon meg is lehet már nézni, mennyibe kerülne egy-egy film, vagy sorozat letöltése, ha a 150 forintos díjat teljes egészében áthárítanák a szolgáltatók.

Screen Shot 2014-10-21 at 23.34.54.png

Alanyi jogon

A fejlett világ nemzetközi trendjei abba az irányba mutatnak, hogy előbb utóbb, mindenkinek alanyi jogon fog járni az internet. A finnek ezt már 2010-ben bevezették,  és az egész EU-ra vonatkozóan vannak hasonló törekvések. Valahogy mindenhol tisztában vannak azzal, hogy a 21. században alapvető fontosságú, hogy főképp a gyermekek, de leginkább mindenki kapcsolódni tudjon a világhálóra. Gyakorlatilag az internet ma az egyik utolsó kapaszkodó az amúgy is leszakadóban lévő térségek diákjai számára. Ha tankötelezettség 16 évre való leszállítása után még az internetet is elvesszük tőlük tényleg tökéletesen kilátástalanná válik a helyzetük.

De nagyon rosszul járhatnak például az internet alapú szolgáltatást nyújtó, vagy éppen csak szükségképpen az internetet sokat használó egyéb cégek is az adóval, az óriási előre be nem kalkulált plusz teherrel.

equal.png

Net neutrality

Az adó bevezetésével az internet semlegessége is kockán forog. A szolgáltatóknak megvan a technikai lehetőségük arra, hogy a különböző szolgáltatások sebességét befolyásolják, tehát például a nagy adatforgalommal bíró népszerű alkalmazásokat belassítsák. Az Egyesült Államokban a többek között Netflix-szel kapcsolatban merültek fel ilyen problémák, amikor nem sikerült megegyeznie valamelyik szolgáltatóval, aki ezért a szolgáltatási területén belül látványosan lelassította a Netflix elérését, élvezhetetlen minőségűre rontva ezzel a szolgáltatást. Ez a szcenárió ugyanúgy a végfelhasználóknak a legrosszabb.

gemius CEE Jun2014_1.png

A 18-69 éves korosztályban internetpenetráció Magyarországon a Gemius nyári adatai szerint 74 százalék, Csehországban 96 százalék. A magyar adat egyébként ettől függetlenül nem kirívóan rossz, ha a teljesen EU-t vizsgáljuk. Ennek ellenére a mindenkori kormányzatnak egyetlen célja lehet csupán ebben a tekintetben, mégpedig hogy ez az arány 100 százalék legyen.  Az év elején még úgy tűnhetett, hogy valóban ez a cél, legalábbi Orbán Viktor februárban még azt ígérte, hogy 2018-ra minden háztartásban szélessávú internet lesz. (2008-ban pedig felszólították az akkori kormányt az internetadó bevezetésével kapcsolatos terveinek visszavonására.) Úgy tűnik azóta mások lettek a prioritások…