A Népszabadságot is kiadó Mediaworksszel kezdődött, a Russmedia “pecinásításával” ért véget Orbán Viktor mesterterve, azaz a megyei lapok bedarálása. Ma, a 2017 augusztusi állapotok szerint minden jelentős megyei lap Orbán körének a tulajdonában van, amely óriási fegyvertény lehet a 2018-as országgyűlési választás előtt. De hogyan is jutottunk el idáig, kik a kulcsszereplők, és mit szól ehhez a Médiatanács? Összefoglaló.

A Népszabadság bezárása előtt bő egy héttel bejelentették, hogy egy osztrák üzletember, bizonyos Heinrich Pecina tulajdonolta Mediaworks (amely akkor még a Népszabi és azóta is a Nemzeti Sport kiadója) megszerezte a legolvasottabb megyei lapokat a soraiban tudó Pannon Lapok Társaságát (PLT). A fúzióval – ahogy a 24.hu anno megírta – 25 milliárd forintos árbevételű médiabirodalom jött létre, és a Mediaworks a megyei lappiac legnagyobb szereplőjévé vált.

Már akkor is feltűnést keltett, hogy az ügylet átment minden szűrőn: Médiatanács és a Gazdasági Verseny Hivatal (GVH) rekordidő alatt áldását adta egy olyan akvizícióra, amely esetében joggal gondolhattuk, hogy az jelentősen felborítja az erőviszonyokat.

A GVH indoklása szerint, habár a Mediaworks és a PLT is foglalkozik nyomtatott lapkiadással, a tevékenységüket <<különböző földrajzi piacokon végzik>>, így nincs a piacon olyan terület, ahol átfedés lenne a tevékenységi körök között.

 

A történet többi része ismert: a Népszabadságot valósággal kivégezték, Pecina pedig értékesítette médiabirodalmát a felcsúti gázszerelőből milliárdossá váló Mészáros Lőrinchez tartozó Opimus Presshez.

Ezzel Orbánék fegyvere lett a 24 óra (Komárom-Esztergom), Békés Megyei Hírlap (Békés), Dunántúli Napló (Baranya), Dunaújvárosi Hírlap (Fejér), Fejér Megyei Hírlap (Fejér), Heves Megyei Hírlap (Heves), Napló (Veszprém), Petőfi népe (Bács-Kiskun), Somogyi Hírlap (Somogy), Tolnai Népújság (Tolna), Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok), Vas Népe (Vas), Zalai Hírlap (Zala).

 meszaros-lorinc-orban-viktor.jpg

Forrás: Zarojel.hu

A következő menetre idén júliusig kellett várni, amikor is Mészáros Lőrinchez, vagyis a Mediaworkshöz került a Nógrád Megyei Hírlap is, de ezzel még korántsem volt vége a történetnek.

Az elmúlt tíz hónapban kis túlzással hetente jelentek meg pletykák és belsős információk arról, hogy Orbánék nem tettek le a többi megyei lapról sem – így a Délmagyarországot (Csongrád) és a Kisalföldet (Győr-Moson-Sopron) a portfóliójában tudó Lapcomról, vagy az Észak-Magyarországot (BAZ-megye), a Kelet-Magyarországot (Szabolcs-Szatmár) a Hajdú-Bihari Naplót tulajdonló Russmédiáról. 

Július végén robbant a Pecina-bomba, újra szerepet vállal a magyar médiában a Népszabadság-üggyel kétes nevet szerző osztrák, miután megszerezte a Russmédiát, és vele együtt a fentebb említett lapokat.

Az már csak hab a tortán, hogy a HVG információi szerint Pecina az üzlethez “a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től és az MKB-től kapott hitelt, ezek a bankok pedig Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézetek.”

De még mielőtt az osztrák üzletember felfalta volna a Russmédiát, Andy Vajna is lapot kapott a magyar médianyilvánosság sorsa felett játszott pókerasztalnál: hivatalosan is megerősítették, hogy Vajnáé lett a Borsot is kiadó Lapcom. De nem a Bors itt az igazán fontos, hanem a Délmagyarország és a Kisalföld – kettő, a mai Magyarországon már ritkának mondható kormánykritikus lapot vett meg Orbán egyik legfontosabb embere, így az ország újabb szegleteiben jelenhet meg a Fidesznek kedvező tónus.

A Médiatanács és a GVH minden alkalommal áldását adta az eddigi felvásárlásokra, de ha a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport és az RTL Csoport fúziójáról van szó, akkor 

a tervezett összefonódás a televíziós és digitális területen együttesen a tulajdonosi koncentráció jelentős erősödésével járna, az összefonódás eredményeként a véleménybefolyásolási képesség a releváns piacon olyan mértékben változna, amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését.

 

Orbánék leigázták az ellenmédiát megyei szinten (is). Azok, akiknek ezt ellenőrizni és szabályozni kellett volna, mélyen hallgatnak vagy hevesen bólogatnak. Így áll a helyzet ma, 2017 augusztusában, bő nyolc hónappal a választás előtt.