Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelmet kap a hazai sajtóban egy amerikai híroldal, a Breitbart. A portál az Egyesült Államokban a legpártosabb jobboldali orgánumok közé tartozik, többen csak szélsőséges szennylapként említik, nálunk azonban a kormánypárt felé hajló média hivatkozott már rá nagy hatású portálként és hírügynökségként is. A hazai lapok akkor kezdtek többet foglalkozni vele, amikor 2016 augusztusában Donald Trump kampányvezetőnek nevezte ki Stephen Bannont, a lap vezetőjét, akit megválasztása után főtanácsadójává tett. Tulajdonképpen mi is a Breitbart? Miért vált most fontossá erről beszélni Magyarországon, azon kívül, hogy hamarosan elindulhat a híroldal magyar verziója?

A Breitbart nevű politikai híroldal körülbelül tíz éve, 2007-ben indult az Egyesült Államokban egy kezdetleges hírgyűjtő weboldalként. Alapítója, Andrew Breitbart 2012-es halála után sem szűnt meg, sőt, az utóbbi években kiugróan nagy olvasótáborra tett szert. A médiában csak jobboldali, illetve alternatív jobboldali orgánumként emlegetik, de nem ritka a szélsőjobboldali besorolás sem. Nem áll távol tőle az álhírek, a gyűlölet- és felháborodás-keltő írások közlése sem. Emellett a hiteles és tényfeltáró cikkek is jellemzőek, tehát meglehetősen vegyes a felhozatal. Nemrég Orbán Viktorról és évértékelő beszédjéről is cikkeztek.

Orbán Viktor mint Kelet- Közép Európa vezetője

A miniszterelnökről már számtalan cikk született az oldalon, azonban most fontos arról az egyről beszélnünk, ami de facto vezetőként írja le, arról pedig még fontosabb, hogyan tolmácsolódott ez a hazai sajtóban, milyen képet alakít ez ki a Breitbartról.

A lassan már egy éve a kormány szolgálatába állított Origo a következő szavakkal írta le az oldalt: „nagy hatású internetes újság” és „világszerte elismert hírügynökség”.  Kezdjük ott, hogy a két fogalom nem fedi le egymást, ugyanis egyszerre nem lehet hírügynökség és internetes újság is a Breitbart, még azt sem mondhatjuk rá, hogy elsőként ötvözi a két műfajt, mert ilyen nincs. Az, hogy nagy hatású, persze érthető, evidens, hogy olvasóinak véleményére hatással van, az más kérdés milyennel. A világszerte elismert szó pedig manipulatív, hiszen egy nyíltan jobboldali lap, amiről köztudott, hogy álhíreket is terjeszt, nehezen lehet elismert a szakmában.

 

viktor_orban_epp_2014.jpg

 

Azt, hogy Orbán Viktor Kelet- Közép Európa vezető politikusa több híroldal is lehozta a Breitbart cikkére hivatkozva, mint például: Magyar Idők, Propeller, Ripost és az Origo. Valóban ennyire fontos és hiteles hírforrás az amerikai oldal? A Magyar Idők kiváltképp gyakran hivatkozik az Orbánt magasztaló cikkeire, pedig az átlag magyar hírfogyasztónak eddig ismeretlen volt, így könnyű félrevezetni az embereket ezzel kapcsolatban. Szóval nézzük, hogy miért is állíthatta ezt a Breitbart és van-e ennek valóságalapja.

Alapvetően az a nacionalista és szuverén érdekeket reprezentáló politika, amit Orbán képvisel, joggal lehet szimpatikus az alternatív jobboldali orgánumnak. Orbán Viktor véleménye a migránskérdésről, a V4-ek között markánssá váló szerepe, illetve kritizáló hangneme miatt megnyerő vezetőként tekinthetnek rá a trumpisták. Az, hogy Kelet- Közép Európa vezetője legyen, jogilag nem lehetséges, de szimbolikusan tekinthető annak, ha a mérce a kerítésépítés illetve a félperiféria érdekképviselete.

Támadások a Breitbart ellen

Nem tudni, hogy Andrew Breitbart, az alapító ilyen oldalt szeretett volna-e létrehozni, de tény, hogy miután Steve Bannon átvette  az irányítást, Alex Marlow főszerkesztésével, nagyobb ismeretségre tett szert a portál. Steve Bannont, a platform korábbi ügyvezető elnökét Trump azóta főtanácsadójává nevezte ki, így visszavonult a lap éléről. Kettejük összefonódása korántsem meglepő, mivel számos aspektusból egyezik retorikájuk és a nézeteik. Mindketten kigúnyolják az eddigi amerikai liberális politikai rendszert, kirívó stílusukkal pedig azok figyelmét is felkeltik, akik korábban nem lelkesedtek a politika iránt, illetve szokásuk Twitteren dühöngeni.

 

Forrás: Nadav Kander, TIME

 

A felsorolt eszköztár nem állt távol a fent említett Andrew Breitbarttól sem. Breitbart azonban nem feltétlenül szerette volna, hogy Trump legyen az elnök, külön felhívta a konzervatívok figyelmét rá, hogy egy celebritás töltheti be majd az elnöki pozíciót, de 2011-ben nem sejthette, hogy ez valóban megtörténik. Breitbart konzervatív újságíróként tevékenykedett korábban is, dolgozott a Washington Timesnál, részt vett a Huffington Post alapításában és sokat szerepelt televízió műsorokban és rádióban. Annak idején harsány stílusú felszólalásaival, beszédeivel gyakran felhívta magára a figyelmet, kérdezőit külön felelősségre vonva és sértegetve beszélt, erről láthatunk több YouTube-videót is. Akadtak nézeteltérései is az őt rasszistának nevező bal oldalt támogató emberekkel, amire írásai és megnyilvánulásai is egyaránt adhattak okot.

Mi köze ennek Donald Trumphoz?

Persze Amerikában közel sem különül el úgy jobb és baloldal, mint például a posztszocialista országokban, mégis élnek ott is olyan alapvető értékrendek, mint nálunk. Andrew Breitbart mindig is ellenségként tekintett a mainstream médiára, ugyanis az teljesen más elveket képviselt az újságírásban, mint ő. A Breibart fő fókusza a minél erősebb sztorikban van, nem törekszik kiegyensúlyozottságra, és különösen jó érzékük van azokhoz a témákhoz, amik érdekesek lehetnek egy konzervatívnak vagy egy republikánusnak.

A jelenlegi elnököt legtöbb támogatója a kampány előre haladtával egyre inkább cserbenhagyta a médiában, a Breitbart viszont a kezdetektől a mai napig is támogatóan ír Trumpról. Az oldal döntő szerepet játszhatott Trump megválasztásában is, hiszen ugyanazokat a rétegeket szólítja meg elsősorban, akiket Trump is igyekezett beszédeiben. Ezek pedig az amerikai politikából kiábrándult emberek, akik eddig a rendszer ellen voltak, és korábban inkább távol maradtak a szavazásoktól (középosztálybeli fehér társadalmi réteg nagyobb része). Ezzel a site egyedülálló az elitkritikus, konzervatív médiában, ezt az irányzatot képviselte Donald Trump is kampánya során. A választások idején az oldal 300 milliós megtekintést produkált egy hónap alatt.

Anno a lap támogatta a Nigel Farage Brexit-kampányát is, aztán jött a Trump kampány. Többek szerint Franciországban Marine Le Pen, Németországban pedig az AfD (Alternatíva Németországért) lehetnek a Breitbart támogatásának következő haszonélvezői, hiszen mindkét országban közelednek a választások.

Elindulhat a breitbart.hu

A Breitbart az Egyesült Államok lakosságának befolyásolása után tehát most már Európát is megcélozta, a populista vezetőket támogatva. Magyarország gyakori szereplése a lapban is ezt a tervet támogathatja. A Breitbart Holdings Inc. már bejegyeztette a breitbart.hu domain nevet egy magyar változat lehetséges elindítása céljából. Eközben Franciaországban egy férfi szándékosan felvásárolt három lehetséges domain nevet is, ezzel hátráltatva, de nem gátolva a folyamatot.

Nemcsak a domain nevek felvásárlásával próbálják gátolni a Breitbart terjeszkedését, hanem egy egész kampány indult annak érdekében, hogy kiálljanak a gyűlölet ellen – írja az Independent. A kiállás passzivitásban nyilvánul meg, ugyanis olyan multicégek, mint a Lufthansa, a BMW, Visa vagy T-Mobile kihátráltak a hirdetők sorából. Elindult egy petíció is, hogy az Amazon szüntesse meg kapcsolatát a weboldallal, amire máris félmillió aláírás gyűlt össze. Emma Pullman, kampány-stratéga szerint a kampány szimbolikus, igazi célja, hogy meggyőzze a cégeket arról, hogy ne hirdessenek többet a Breitbartnál és visszaszorítsa a szélső jobboldal térnyerését, a gyűlöletet, xenofóbiát és rasszizmust, amit az oldal képvisel.