Az internet elsorvasztja a kis nyelveket

Jelentős különbség mutatkozik a valóságban és az interneten használt nyelvek közt. Bár a világ lakosságának csak egy kis töredéke angol anyanyelvű, a neten található tartalmak körében mégis erőteljesen ez dominál. Más, többek által beszélt nyelveken, például japánul viszont alig lelhetők fel internetes tartalmak. Nyelvészek becslései szerint a fennmaradt közel 6500 nyelv legalább fele el fog tűnni a század végére, de akadnak olyanok is, akik 90 százalékra becsülik az elenyésző nyelvek számát. Bizonyos nyelvek kihalása állandó jelenség, de a Veszélyeztetett Nyelvek Projekt (Endangered Languages Project) szerint ez a folyamat még soha nem volt ilyen gyors, mint manapság. Kornai András nyelvész az internetet hibáztatja azért, hogy az emberek a jövőben szívesebben tanulnak majd például franciát mandinka helyett.

(tovább…)

Miért van brit akcentusa a hollywoodi rosszfiúknak?

A villamosmegállóban angolul beszélgető kis csoportból azonnal kiszúrod a magyar idegenvezetőt, majd kuncogsz egy kicsit magadban és megjegyzed, hogy hát igen, a magyar akcentust kilométerekről felismerni. Bármennyire is kirívónak tűnik a magyar, igazából ez a helyzet mindenféle akcentussal. Gondolkoztál már azon, hogy az agyunk miért azonosít idegenként bizonyos hangzásokat és kiejtéseket? Vagy hogy egyáltalán mi az oka az akcentusnak?

A BrainCraft pszichológiai kérdésekkel foglalkozó videóblog újabban az akcentus kérdését feszegeti. Vajon miért ismerjük fel az akcentusokat és hogyan alakulnak ki a hanghordozás, kiejtésbeli sajátosságok? Miért van az, hogy három – elviekben ugyanazt a nyelvet beszélő – nemzet mégis furcsálkodva néz egymásra?

Bouba, kiki – tudod mi az?

Nem, mégis ha meg kéne mondanod, hogy a két ábra közül melyik a kiki és melyik a bouba, lenne válaszod.

2000px-Booba-Kiki.svg.png

Másoknak is van, ráadásul a kísérleti eredmények szerint több mint 95 százaléknak ugyanaz, ami valószínűleg neked is. Mind a bouba mind a kiki kitalált szavak, mégis rögtön valamilyen jelentést kapcsolunk hozzá és egy kép is megjelenik bennünk a fogalommal kapcsolatban. Míg a kiki hallatán valamilyen hegyes, addig a boubát hallva valamilyen legömbölyített, puhább dolog jelenik meg előttünk.

Egy zsiráf tovább bírja víz nélkül, mint egy teve?

Ahogyan a különböző hangzások jelentéseket ébresztenek bennünk, ugyanúgy az emberek beszédmódja és kiejtése alapján is azonnal fogalmakat, tulajdonságokat kapcsolunk az illetőhöz. Ráadásul mindezt úgy, hogy közben elfogultak vagyunk a saját kiejtésünk mellett. Már egyéves gyerekeknél is ki lehet mutatni, hogy azt a kiejtést preferálják, amit az otthonukban használnak az idegen akcentussal szemben.

Azon kívül, hogy más akcentusú emberekhez eltérő tulajdonságokat társítunk, a kiejtés különbözősége a bizalomra is hatással van. Kevésbé hiszünk azoknak az információknak, amiket idegen akcentusú emberektől kapunk és minél erősebb ez az akcentus, annál nagyobb kételkedéssel fogadjuk a hallottakat. A kísérleti mondatot: „Egy zsiráf tovább bírja víz nélkül, mint egy teve” sokkal könnyebben hiszik el az emberek, ha azt egy ugyanolyan kiejtéssel beszélő embertől hallják. Egyes kutatások szerint a kiejtésnek még nagyobb szerepe van a kategorizációban mint a kinézetnek, ami azzal magyarázható, hogy a beszéd közvetlenül kapcsolódik az információnyújtáshoz.

Olyan akcentusok esetében, melyeket felismerünk, még erőteljesebb az agyunkban elinduló jelentéstársítás. Nem véletlen, hogy az amerikai filmekben a rosszfiú többnyire brit.

Akcentus nélküli világ?

A közösségi oldalak nyújtotta lehetőségekkel és az elszaporodott nemzetközi kapcsolatokkal elképzelhető, hogy ezek az akcentusok lassan összemosódnak, és ha meg nem is szűnnek, de már nem lesznek ekkora befolyással a megítélésre. Egyelőre viszont nem hinnék el nekem Angliában, hogy a zsiráfok tovább bírják víz nélkül, mint a tevék.

Fotó

Jön a novemberi Média 2.0 Meetup!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók:

Sas István, reklámszakember

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója

Időpont: 2014. november 11.

A helyszín: Ötkert (1051 Budapest, Zrínyi utca 4.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.

Itt vagyunk a Meetup.com-on.