Reklámfelületté válnak az újságírók is

A közösségi médiás jelenlét ma már alapvető elvárás az újságíróktól. Sokan két, vagy akár még több felhasználói profillal szerepelnek az egyes felületeken. Ez itt az ön – meg persze a hírügynökség 2 reklámjának a helye. Egy friss kutatás azonban kimutatta, hogy ez a fajta önpromó zavarokat okozhat a személyes és a szakmai identitás különválasztásában, főként a személyes identitásra fektetett figyelmet veszélyezteti.

(tovább…)

Ez lehet a legtermékenyebb éve

Itt van az év azon része, amikor az emberek elhatározzák: idén minden másképp lesz. Fogadalmak a cigi lerakásáról, meg hogy 2016-ban rendszeresen fogunk edzeni és nem hagyjuk, hogy a mosogatóban hegyekben álljon a szennyes. Az újságírók talán egy cikkek terén termékenyebb évet tűznek ki célként. Itt van a Poynter 5 tippje, ami segíthet ebben.

Az új év az új célkitűzések ideje. Ha Ön újságíró és szeretne kicsit felpörögni az írás terén, íme 5 tipp, ami segít ebben.

1. A hét legsűrűbb napja mindig a majd holnap

A szokásos to-do listákkal egyetlen probléma van: többnyire áldozatul esnek a majd holnap tipikus esetének. A notórius halogatóknak jobban tartható és hatékonyabb módszer egy rövid, kizárólag a másnapi teendőket tartalmazó lista összeállítása az azt megelőző este. Ezek megvalósításához azonban mindenképp tartani kell magunkat, éppen ezért elég a 3-4 legfontosabb tennivaló összegyűjtése.

10-ways-journalism-schools-are-teaching-social-media-780449f4f5.jpg

Forrás: Journalist Works

2. Nagyot kell álmodni

Az egyszerű célokkal az a baj, hogy se a kitűzése nem ad elég motivációt és inspirációt a kihívás hiánya miatt, se a megvalósítása nem hozza meg az igen, ezt megcsináltam érzést. Éppen ezért érdemes magasra tenni a lécet és a legvadabb álommal kezdeni: lehet ez bármi, bekerülni egy laphoz, megírni egy jelentősebb oknyomozói anyagot, esetleg kiadni egy könyvet. Már csak egy részének elérése vagy egy kicsi közeledés hozzá nagyobb sikerélményt fog hozni, mint valami banális teljesítése. Ha bármit kívánhatna idén, mi lenne az?

3. A létra, amit meg kell mászni

Érdemes már az elején összegyűjteni, hogy milyen lépésekre lesz szükség a cél eléréséhez. A projekt kitűzése után jöhet a források felkutatása, ami legyen minél szerteágazóbb; közösségimédia-használattal az interjúk és riportok köre is kiterjeszthető. Minden megakadásnál a legfontosabb kérdés, hogy mi az a következő lépés, ami előre viheti a munkát.

4. A feszes tempó segít

Összpontosítani kell és kivédeni a halogatás veszélyét – a túl hosszúra nyúló projektek gyakran sosem érnek a végükhöz. Amikor valamit nagyon el akarunk érni, az ezt övező frusztráció feloldásának egyetlen módja a tempó. A hosszú kihagyások, többszöri nekiállás akadályozza a témához való elköteleződést, ami egyrészt egy idő után unalmassá teszi azt, másrészt a koncentrált munka hiánya miatt gyakran a végeredmény is inkoherens és kevésbé gördülékeny.

tumblr_inline_n407i5d6ch1qersu1.jpg

Forrás: Alex’s Tech Toughts

5. Használjon ébresztőórát

Ahogy a munka folyamatát sem szabad megszakítani, ugyanígy a másik oldalról túlzásba sem kell esni. Anthony Trollope angol regényíró szerint az írással töltött ideális időtartam napi 30 perctől 2 óráig terjed. Ha éppen megvan a lendület, akkor ez az idő valamennyivel kitolható, de érdemes ébresztőórát beállítani, hogy ne húzzuk el az írást a kiégés pontjáig.

Ezek 2015 legjobb karácsonyi reklámjai

Újra itt a karácsony, és újra megindult a verseny a különböző vállalatok és áruházláncok között a legmeghatóbb, legbájosabb vagy legviccesebb karácsonyi reklám címéért. Idén nagy sláger volt a magányos nagypapa, pozitív viszont, hogy a szokásos klisés lefutással szembemenő próbálkozások is születtek, sőt, mások direkt a giccs kiparodizálására mentek rá. Most is összeállítottuk szokásos éves listánkat azokból a karácsonyi reklámokból, melyek idén a leginkább figyelemre méltók voltak.

(tovább…)

Végre túlléphetünk az online kommunikációs felületek legnagyobb hiányosságán

A nonverbális kommunikáció jelentőségét már senkinek nem kell magyarázni, a szakmában mindenki tisztában van azzal a bizonyos 70 és 30 százalékkal: utóbbi jelenti csak a verbális kommunikációval átadott üzenetek arányát. Pont emiatt az online kommunikáció egyik nagy hiányosságának számított eddig a valódi gesztusok és mimika elmaradása. A számítógépes arc animáció területén azonban olyan fejlesztések mentek végbe az utóbbi időkben, melyek nemcsak a kommunikációt, de a kreativitást is fejlesztik. Sőt, talán mi, átlagfelhasználók is szabadon garázdálkodhatunk majd vele.

Az eddig a legelszántabb művészekre háruló hosszadalmas és fárasztó munkafolyamat helyét most egy sokkal egyszerűbb, és főleg – részben épp emiatt – sokkal elérhetőbb technológia veheti át. A FaceShift és az ImageMetrics újítása nemcsak a kommunikáció fejlesztésében, de a kreatív ipar és az oktatás terén is fontos lehet.

vidafig7.gif

Forrás: Cordis

A jelenlét kommunikációt kísérő nem verbális jelzések, mint amilyenek a gesztusok és a mimika, az online kommunikációból jórészt hiányoznak – kivéve persze ha videohívásról van szó. Ezek az elemek pedig egyáltalán nem elhanyagolhatóak, hiszen magával a kimondott/leírt szóval együtt erősítheti, árnyalhatja, vagy át is értelmezheti azt. Az olyan nyelvhasználati sajátosságok, mint az irónia vagy a szarkazmus például kimondottan nehezen fejezhetők ki nélkülük. Ezt az űrt hivatottak kitölteni az emotikonok és egyéb matricák, melyekről egyébként már tudjuk, hogy megváltoztatták a gondolkodást, és az emberi agy már valódi arcokként reagál rájuk. Ettől függetlenül viszont az arc valódi rezdülései még mindig mindenek felett álló kifejező erővel bírnak, és régóta folynak próbálkozások ennek rekonstruálására.

Élő érzelemközvetítés

Korábban mindez csak kínkeserves munka árán, rengeteg idő és a legprofibb szoftverek igénybevételével volt elérhető, a művészeknek másodpercenként 24 képkockát kellett újrarajzolniuk. Mindezt úgy, hogy fogyasztásának mértékével lépést tartani szinte lehetetlen, arról már nem is beszélve, hogy milyen széles a különféle érzések, és azok árnyalatainak skálája.

A legújabb fejlesztések – élen a FaceShift és az ImageMetrics tevékenységével – azonban nagyon is ígéretesek. Mindezt 3D kamera és webkamera segítségével érték el, működése pedig nagyon hasonló a Kinect és Wii játékokéhoz. A videojátékoknál a rendszer feltérképezi a mozdulatokat, megállapítja a kívánt kimenetelt, és lefordítja ezt a képernyőre. Itt is hasonló történik. Nem arról van már szó, hogy animátorok próbálják rekonstruálni az emberi arcjátékot egy sor pillanatfelvétel egymás mögé pakolásával. Egy CrazyTalk nevű eszköz 3D kamerák segítségével az arckifejezést a maga teljességében veszi fel, majd átfordítja azt egy animáció formájában, ezzel élőben közvetítve az érzelmeket.

A technika demokratizálódása

Az újítás pozitív következményekkel jár mind az átlagfelhasználó, mind a szakmabeli szempontjából. Filmkészítők és más kreatívok már használták a technikát, de ezzel a lépéssel következhet be annak valódi demokratizálódása, azaz elérhetősége a korábban szűk réteg helyett szélesebb közönség számára. Az igény pedig megvan rá, hogy minden webkamerával rendelkező felhasználó igénybe vehesse, és az arcmozdulatok egyszerű rögzítésével rögtön animációt hozhasson létre pontosan úgy, ahogy az a videojátékok karaktereinél működik.

A kreatívok munkája is egyszerűsödött. Kár attól tartani, hogy amatőrök veszik majd át a helyüket; egyszerűen arról van szó, hogy egy eddig rendkívül hosszadalmas folyamat most lerövidült, így az erre szánt idő és energia átfordítható a munka tökéletesítésére és az újabb innovációkra.

A fejlesztés egyébként az oktatásra is kihathat és kreatívabbá teheti azt, hiszen gyakorlatilag bármilyen karakter megalkotható. Az információ forrása kulcskérdés az információ elfogadásának szempontjából. Elképzelhető, hogy hatékonyabbá és kreatívabbá tehető a gyerekek oktatása, ha olyan karaktertől kapják a tudást, akivel szívesen lépnek kapcsolatba? Esetleg ők maguk fogják megalkotni saját karaktereiket

Betűk söprik le a kajafotókat az Instagramon

A népszerű képmegosztó szolgáltatás kezdi kinőni magát a cicás és kajafotók birodalmából. Új trend hódít: egyre többen élnek a 2200 karakteres szövegdoboz használatával és indítanak naplószerű miniblogot Instagram-oldalukon. Úgy tűnik, hogy ez a funkció a Tumblrnél is alkalmasabbá teszi a történetmesélésre, és egyre több újságíró is használja erre a célra. Így veszi át a hatalmat egy alkalmazás felett a felhasználói közeg, és így alakul most át az Instagram valami olyanná, amire eredetileg egyáltalán nem tervezték.

(tovább…)