2004-ben, az amerikai elnökválasztás előtt két hónappal robbant a bombahír: a CBS heti hírműsora elsőre igen meggyőző bizonyítékot hozott fel az újraválasztására készülő George W. Bush elmaradt vietnami besorozásával kapcsolatban. A végén aztán padlót fogott a sztorival a műsor producere, de lapátra került a fél stáb is. Voltaképp a mai napig nem lehet tudni, hogy a korábbi amerikai elnök különleges bánásmódban részesült és elbliccelte Vietnamot vagy ez csak egy hamis bizonyítékon alapuló rosszindulatú szóbeszéd. A “Rathergate”, máskor “Memogate” néven elhíresült, mini sajtótörténeti esetet a várhatóan csak jövőre a hazai mozikba kerülő Truth (“Igazság”) című film próbálja meg értelmezni.
A média, mint a negyedik hatalmi ág, fontos szerepet tölt be a fejlett demokráciák életében, működésével és folyamataival azonban leginkább csak a médiamunkások vannak tisztában. Összeválogattunk 10+1 filmet, amelyek nemcsak szórakoztatóan, de alaposan és valósághűen mutatják be a szakmai dilemmákat és nehézségeket. Milyen viszonyban van a politikai hatalom és a média? Milyen hatalommal ruházhat fel a közönség egy-egy médiaszemélyiséget? A forgatókönyvírók többször valós események alapján készült történetekkel adtak választ ezekre a kérdésekre.
A villamosmegállóban angolul beszélgető kis csoportból azonnal kiszúrod a magyar idegenvezetőt, majd kuncogsz egy kicsit magadban és megjegyzed, hogy hát igen, a magyar akcentust kilométerekről felismerni. Bármennyire is kirívónak tűnik a magyar, igazából ez a helyzet mindenféle akcentussal. Gondolkoztál már azon, hogy az agyunk miért azonosít idegenként bizonyos hangzásokat és kiejtéseket? Vagy hogy egyáltalán mi az oka az akcentusnak?
A BrainCraft pszichológiai kérdésekkel foglalkozó videóblog újabban az akcentus kérdését feszegeti. Vajon miért ismerjük fel az akcentusokat és hogyan alakulnak ki a hanghordozás, kiejtésbeli sajátosságok? Miért van az, hogy három – elviekben ugyanazt a nyelvet beszélő – nemzet mégis furcsálkodva néz egymásra?
Bouba, kiki – tudod mi az?
Nem, mégis ha meg kéne mondanod, hogy a két ábra közül melyik a kiki és melyik a bouba, lenne válaszod.
Másoknak is van, ráadásul a kísérleti eredmények szerint több mint 95 százaléknak ugyanaz, ami valószínűleg neked is. Mind a bouba mind a kiki kitalált szavak, mégis rögtön valamilyen jelentést kapcsolunk hozzá és egy kép is megjelenik bennünk a fogalommal kapcsolatban. Míg a kiki hallatán valamilyen hegyes, addig a boubát hallva valamilyen legömbölyített, puhább dolog jelenik meg előttünk.
Egy zsiráf tovább bírja víz nélkül, mint egy teve?
Ahogyan a különböző hangzások jelentéseket ébresztenek bennünk, ugyanúgy az emberek beszédmódja és kiejtése alapján is azonnal fogalmakat, tulajdonságokat kapcsolunk az illetőhöz. Ráadásul mindezt úgy, hogy közben elfogultak vagyunk a saját kiejtésünk mellett. Már egyéves gyerekeknél is ki lehet mutatni, hogy azt a kiejtést preferálják, amit az otthonukban használnak az idegen akcentussal szemben.
Azon kívül, hogy más akcentusú emberekhez eltérő tulajdonságokat társítunk, a kiejtés különbözősége a bizalomra is hatással van. Kevésbé hiszünk azoknak az információknak, amiket idegen akcentusú emberektől kapunk és minél erősebb ez az akcentus, annál nagyobb kételkedéssel fogadjuk a hallottakat. A kísérleti mondatot: „Egy zsiráf tovább bírja víz nélkül, mint egy teve” sokkal könnyebben hiszik el az emberek, ha azt egy ugyanolyan kiejtéssel beszélő embertől hallják. Egyes kutatások szerint a kiejtésnek még nagyobb szerepe van a kategorizációban mint a kinézetnek, ami azzal magyarázható, hogy a beszéd közvetlenül kapcsolódik az információnyújtáshoz.
Olyan akcentusok esetében, melyeket felismerünk, még erőteljesebb az agyunkban elinduló jelentéstársítás. Nem véletlen, hogy az amerikai filmekben a rosszfiú többnyire brit.
Akcentus nélküli világ?
A közösségi oldalak nyújtotta lehetőségekkel és az elszaporodott nemzetközi kapcsolatokkal elképzelhető, hogy ezek az akcentusok lassan összemosódnak, és ha meg nem is szűnnek, de már nem lesznek ekkora befolyással a megítélésre. Egyelőre viszont nem hinnék el nekem Angliában, hogy a zsiráfok tovább bírják víz nélkül, mint a tevék.
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadók:
Sas István, reklámszakember
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója
Időpont: 2014. november 11.
A helyszín: Ötkert (1051 Budapest, Zrínyi utca 4.)
Ahhoz képest, hogy nem létezik, kitűnő értékeléseket kapottTripAdvisoron a Wes Anderson filmjének otthont adó szálloda, a Grand Budapest Hotel. Ügyes marketingfogás vagy rajongók leleményes közösségi játéka? Miből inspirálódott a látványtervező és mi köze van mindennek a magyarországi turizmushoz?
„Egy szempillantás alatt kiderült, hogy ez egy rendkívüli intézmény. Minden tökéletesen működött. A kiszolgálás személyreszabott és figyelmes volt: a lobbyboy jóval azelőtt tudta, hogy mire van szükségem, mielőtt én magam rájöttem volna. Mindazonáltal a 80-as éveikben járó idősebb, szőke hölgyek mintha egy még jobb szolgáltatást kaptak volna. Szinte azon kaptam magam, hogy kívánom: bárcsak én is ilyen lehetnék. – olvasható chris2K kommentje az oldalon, mely csak egy a 112 felhasználói értékelésből. Hogy mi nem stimmel? Az, hogy a titokzatos Zubrowkai Köztársaságban működő hotelt hiába dicsérik ennyien, sajnos felkeresni mégsem lehet, hiszen egy teljesen fiktív helyszín.
Wes Anderson kitalált világa
A bizonyítékot a tavasszal megjelent, hasonló címet viselő amerikai vígjátékban kell keresni, mely egy elegáns, a két világháború között működő hotel életét mutatja be bogaras arisztokrata lakói és különc alkalmazottai szemüvegén át. A műkincsrablás köré szövődő cselekmény a szállodaigazgató Gustave H és inasa, Zero Moustafa barátságáról szól egy kitalált történelmi korban. A két főszereplő, Ralph Fiennes és Tony Revolori színészi játéka a jelek szerint annyira erős volt, hogy néhány felhasználó valóban ismerni véli őket a valóságban is.
Az egyik kommentelő, Eleanor G például csodálatos időt töltött a hotelben, s Zubrowkát az egyik kedvenc országaként tartja számon. Mint írja, “alig várja, hogy újra kikapcsolódhasson Zeróval és felidézhesse a régi szép napokat Gustave-val.” Bár legutoljára az ő ékszerei közül is ellopott párat, a TripAdvisor felhasználója szerint nincs miért aggódni,”hisz mit számít néhány gyémánt barátok között?” Egy másik ezt írja: „a feleségemmel egy rövid időt töltöttünk a Grand Budapest Hotelben, hogy kiszálljunk a mindennapi mókuskerékből. Csodálatos volt. Olyan szép környezetben volt, mintha csak egy filmből vették volna, a személyzet szokatlan és csalafinta karakterekből állt, az épületnek pedig minden részletét alaposan átgondolták.” Természetesen azért néhány panasz is érkezett: volt, aki azt sérelmezte, hogy nem tudtak neki töltőt találni az iPhone-jához és internet csatlakozás sem volt. „Az egyetlen problémám csupán az, hogy a személyzet mintha egy másik században élt volna.” – írta TheSamSolomon.
Mivel az oldal harminc országból is elérhető, ráadásul havonta több mint 50 millióan látogatják, a Trip Advisor számára elengedhetetlen a hitelesség. Bár az üzemeltetők célja, hogy hatékony és naprakész segítséget nyújtó felületet biztosítsanak azáltal, hogy az utazók lehetőséget kapnak megosztani véleményüket az általuk meglátogatott helyszínekről, a Grand Budapest Hotellel kapcsolatban mégis meglepően engedékenyek voltak. A portál ugyanis további kommentelésre buzdította felhasználóit, de a filmet nem látók kedvéért azért hozzátette, hogy foglalással ne próbálkozzanak, hiszen a hely fiktív, a valóságban nem létezik.
Mi köze mindennek a magyar turizmushoz?
Wes Anderson sikere hazánknak is jól jött a Velvet márciusi interjúja szerint. Akkor a Grand Hotel Budapest marketingese ezt nyilatkozta:„Nem titok, a filmbéli szálloda neve felkeltette a külföldiek érdeklődését, sokan keresnek minket telefonon és interneten is, akik nálunk akarnak megszállni. Az újságírók a névazonosság miatt keresnek minket, kíváncsiak arra, hogy mennyire hasonlít a filmben szereplő szálloda a valóságoshoz” – mondta Udvaros Anikó.
A címszereplő szálloda enteriőr dizájnját egyébként a Gorlitzer Warenhaustól, egy csődbe ment szecessziós kelet-német áruháztól kölcsönözte Adam Stockhausen látványtervező. Az oszlopok, a lépcsőház, az ablakok és a hatalmas csillár már a forgatás előtt ott volt, de minden mást a stáb épített. A berendezéseket a rendező Prágaban, Csehországban, Bécsben valamint Budapesten tett látogatásai ihlették. A film meghatározó hangulatát és Zubrowka világát Karlovy Vary adja, a címszereplő szálloda külsejét pedig a Grandhotel Moskva-Pupp és a Hotel Bristolinspirálta.
Média 2.0 Meetup
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadók:
Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei
Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai
