A pályakezdők élete nem csak játék és mese. Főleg, ha nehezítik a jelentkezést tévhitek és rosszul értelmezett információk. Na de mit mondanak a szakértők? Milyen a jó CV? Tényleg öltönyben kell menni interjúra? A KommON Karrier Estjén sok kérdésre választ kaptunk.

Október 15-én a KommON BME Kommunikációs Szakkollégium által szervezett Karrier Esten négy szakértő mondta el, milyen a jó önéletrajz, mi alapján válogatnak a felvétel során a HR-esek, illetve mikor térhetünk rá a piszkos anyagiakra. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Hinterstein Anikó, a Magyar Telekom HR-partnerszakértője, Iker Bernadett, a Next Consulting Kft. Ügyvezető igazgatója, Nagy Katalin, az Effektív Art Reklámügynökség cégvezetője, valamint Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI Kommunikációs vezetője és blogunk szerzője. A kerekasztal-beszélgetés moderátoraként Nyakó András, a Szakkollégium tagja tette fel a néha nagyon konkrét és érzékeny témákat érintő kérdéseket, mint például, hogy mikor és hogyan kérdezzünk rá a piszkos anyagiakra.

A kreatívkodás ne vágja pofon a tartalmat

silvicius_creative_cv_1.jpg

Bár manapság nagyon divatos mindenféle dologgal díszíteni a CV-ket, a szakértők együtt mondtak nemet a kreatív önéletrajzra. Szerintük a jó önéletrajz titka inkább a szerkezet, a logikus felépítés, az átláthatóság és az informatív tartalom. Senkit nem érdekel, hogy piros vagy zöld kerettel vesszük körbe, vagy épp milyen elemekkel emeljük ki az egyes részeket. Sőt, ami miatt a kreatív önéletrajzot senkinek sem javasolják – még akkor sem, ha valaki reklámtervezőnek vagy kreatívnak jelentkezik – az pontosan az a probléma, ami általában felmerül, hogy a nagy kreatívkodással szépen képen törlik a jelentkezők az önéletrajz tartalmát.

Tévhit, hogy van minimum vagy maximum oldalszám a beadható önéletrajzokra vonatkozóan. Lehet  többoldalas is, ha valós és releváns információkkal szolgál. Viszont nyilván egy népszerű szakma esetében – főleg a kommunikációs, marketing területek ilyenek – jobb, ha a jelentkező már előre, az álláshirdetésben felsoroltak alapján rendszerezi, szűri a tanulmányokat, szakmai tapasztalatokat. A szakértők szerint ezer önéletrajznál már nagyon pozitív egy jól szerkesztett, átgondolt, a pozíció elvárásainak megfelelően megírt rövid önéletrajzot olvasni a sok, ömlesztett információhalmaz között.

Az önéletrajzzal kell ugyanis kitűnni a tömegből. Az első szűrés viszont sokszor még az önéletrajz vagy motivációs levél megnyitása előtt megtörténik. Ilyen szűrő például, hogy milyen a kísérő email, amihez csatolja a jelentkező az önéletrajzát. Bár tény, az álláshirdetések nagy részében csak azt írják, küldje be hozzánk önéletrajzát, ettől függetlenül elvárás, hogy a kísérő email formális legyen. Például legyen megszólítás, és ne csak egy csatolmányból álljon az üzenet. Mutatkozzunk be, vezessük fel, hogy miért is érdeklődünk a munka iránt, akár egy rövid motivációs levelet is írhatunk kísérőnek. Tiszteljük meg az olvasót, legyen szó HR-osztályos kollégákról vagy vezetőkről, ha tudjuk, a nevén szólítjuk, és el is köszönünk tőle a levél végén.

Minden pozícióhoz egy CV

Nemcsak a nagyon elkülönülő szakterületek esetén kell más-más önéletrajzzal jelentkezni, de kommunikációs területen belül is szinte pozíciónként kell készíteni szakmai CV-t. Ha tudományterületen, akadémiai körökben szeretnénk dolgozni, sokkal fontosabb a tanulmányok részletezése, illetve a publikáció, ismeretek és kutatási területek, mint akkor, ha multinacionális céghez vagy reklámügynökséghez jelentkezünk. Már az első sorokat másképpen kell megfogalmazni, sőt az sem mindegy, hogy az adott pozícióra való jelentkezéskor küldünk fotót vagy sem. Míg a kreatív- vagy marketingterületeknél szeretik a fotókat, akadémiai keretek között nem ajánlott képet küldeni. Állítólag azért, mert a tudományterületen dolgozókról a szaktudásuk alapján kell az első benyomást kialakítani, melyet egy fénykép nagy mértékben befolyásol.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy ha már küldünk fotót, az legyen profi. Ne egy ismerősünk által egy bulin készült képet csatoljunk, de ne is egy fakó, beállított igazolványképet. Legyen a kép ránk jellemző, lehetőleg színes, fontos, hogy mosolyogjunk.

Szakmai tapasztalatok között is mást kell felsorolni, ha például marketing-gyakornoknak jelentkezünk, vagy ha tudományterületen szeretnénk gyakorlatot szerezni. Míg bizonyos területeken a projektszemlélet a fontos, illetve azt szeretné látni a munkáltató, hogy a jelölt dolgozott-e már egyáltalán valaha napi nyolc órában, akár fagyizóban, addig vannak olyan területek, ahol már a gyakornokokat is sokkal inkább a tanulmányok és ismeretek alapján szűrik, nem a munkatapasztalat alapján.

milyen-legyen-a-szakmai-oneletrajz.jpg

Nem kell öltönyben menni

Ha átjutottunk az első rostán, jönnek az interjúk, feladatok. A résztvevő négy szakértő négy különböző felvételiztetést ismertetett, és nagy valószínűséggel minden cégnek, szakterületnek meg vannak a maga módszerei.

Sok helyen telefonos megkeresés a második kör, melyben főként arra figyelnek, hogy váratlan helyzetben hogyan kommunikál a jelölt. Elég rossz kezdés, ha azt sem tudjuk a bemutatkozás után, hogy milyen munkára jelentkeztünk az adott cégnél. Manapság, mikor sokan több száz helyre is jelentkeznek egyszerre, főként a pályakezdők, előfordulhat, hogy egy-egy jelentkezést követően csak hetekkel vagy hónapokkal később keresnek fel minket. Ettől függetlenül tudnunk kell, miért és főképp milyen pozíciót pályáztunk meg. 

interview460.gif

Az interjúval kapcsolatban az az általános elképzelés, hogy öltönyben vagy kis kosztümben kell megjelenni, nyakkendővel. Ez azonban manapság nem igaz. Sokkal inkább azt várják egy jelölttől, hogy önmagát adja, és a hétköznapi öltözködéséhez mérten legyen elegáns. Ha egy vállalatnál öltönyben dolgoznak, nyilván a jelölttől is elvárják, hogy élre vasaltan jelenjen meg, viszont egy kreatív cégnél, vagy IT-területen a kényelem és a lazaság sokszor előnyt jelent. Fontos, hogy az interjún nem csak azt vizsgálják, hogy a jelölt megfelel-e az önéletrajzának, és az elvárásoknak, de azt is, hogy vajon be tudna-e illeszkedni a csapatba. A szakértők szerint csak akkor szabad öltönyben menni interjúra, ha azt a jelölt viselni is tudja, ne érezzék rajta, hogy a ballagó zakójában feszeng. 

A Facebookot védeni kell

Sokan meglepődnek, amikor egy-egy állásinterjún előkerül a Facebook profiljuk, illetve az ott szereplő tartalmak. A beszélgetés során a résztvevők elmondták, hogy a válogatás során, első körökben nincs idő arra, hogy a jelentkezőknek megnézzék a Facebook profiljukat, viszont a végső körben, amikor csak pár ember közül kell választani, sok esetben döntő lehet, hogy adott személy hogyan használja az adott kommunikációs csatornát.

Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy magánügy, kinek milyen profilképe van, vagy épp mikor kivel issza le magát, de ha ez így van, miért éli mégis rengeteg ember nyilvánosság előtt a magánéletét. Célszerű adatvédelmi beállításokkal ellátni profilunkat, hogy ne veszíthessünk el egy jó álláslehetőséget a fesztiválos képek miatt.

job-interview1.gif

A pénzkérdés tabu

Ha már minden rostán jól szerepeltünk, interjúnk a végéhez közeledik, rákérdezhetünk az anyagiakra? Bár hallhatunk mindenfélét ebben a témában is, mégis a bevett szokás, hogy nem illik rákérdezni a bérezésre. A munkáltató tudja mikor akar rátérni a pénzkérdésre, ezt hagyjuk meg neki, hagy döntse el ő, mikor és hogyan vezeti át az interjút bértárgyalásba.

Készülni ettől függetlenül kell. Nem csak azt kell ismernünk, hogy mi mennyit szeretnénk keresni, azt is ismernünk kell, hogy hasonló területeken mennyit keresnek a pályakezdők. Legyen stratégiánk, mi a minimumösszeg amire a megélhetéshez szükségünk van, és mi az álomfizetés. Persze pályakezdőként érdemes az első munkahelyet sokkal inkább befektetésnek tekinteni, ne az első évben akarjunk meggazdagodni. Ha megtaláltuk az álommunkát, nem érdemes azért lemondani róla, mert első pillanatban nem társul hozzá az álomfizetés is. Célszerű megvizsgálni a feljebblépési lehetőségeket, illetve az sem utolsó szempont, hogy a bruttó bér mellé milyen kiegészítéseket kaphatunk a pozíció betöltésekor.