500 évvel ezelőtt a felfedezők vírusai, ma a média betegíti meg a bennszülötteket. Egy ausztrál kutató szerint a médiában különböző népcsoportokról közölt téves információk akár valódi betegségekhez is vezethetnek. Most gondolja át mindenki még egyszer, mit ír le.

Summer May Finlay az ausztrál Yorta Yorta népcsoport tagja. Társadalomtudósként az Aboriginal és a Torres Strait szigeti bennszülöttek médiareprezentációját vizsgálta. Azt vette észre, hogy a népcsoportok egészségproblémáit a média sokszor az alkoholfogyasztással hozza összefüggésbe, miközben a megbetegedések legkisebb hányadát okozzák alkoholproblémák. Sőt, mind az ausztrál őslakosok, mind a Torres-szoros szigeteinek bennszülöttei jóval kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint az ausztrál népesség többi része. A tényként közöl feltételezés nemcsak légből kapott, de számos negatív következménnyel is jár, és ez csak egy példa a média túlkapásai közül. A felelősség pedig nem kicsi.

 

Az önbeteljesítő jóslat

Az a baj, hogy ha valakinek sokáig mondják, hogy „hülye vagy”, akkor előbb-utóbb el is kezd úgy viselkedni. Ha sokszor titulálsz egy csoportot alkoholistának, akkor először a külső világ fog rájuk így tekinteni, ami könnyen rasszizmushoz vezethet, majd a megbélyegzések és a rasszizmus hatására már ők is másképp értékelik saját kultúrájukat. Ez a megváltozott gondolkodásmód később a teljesítmény visszafogásáig, sikertelenségük fajulhat, hiszen az őket körülvevő világ is sikertelenekként tekint rájuk. Ezt nevezik önbeteljesítő jóslatnak. A megbélyegzéseknek azonban nemcsak a kevesebb siker, de gyakran az egészségkárosodás is velejárója.

pygmalion-effect2.jpg

 

Ezt két pszichológus, Rosenthal és Jacobson kísérlettel is bizonyította a hatvanas években. Egy iskolában intelligencia-tesztet írattak a diákokkal, majd teljesen véletlenszerű, hamis eredményeket közöltek az osztály tanárával arra vonatkozóan, hogy kik az okosak a csoportban, és kik kevésbé azok. A tanár automatikusan másképp kezdett viszonyulni az ígéretes diákokhoz, mint a kevésbé ígéretesnek tartottakhoz. Az nyolc hónapos kísérlet eredménye pedig félelmetes: az okosként kezelt diákok a kísérleti idő végére valóban jobban, a rosszabbként kezeltek rosszabbul kezdtek teljesíteni.

Bízunk a médiában

Mert akik írták, azok biztosan okos emberek, és nem írnak le alaptalanul semmit. Még mindig, és mindennek ellenére, a társadalom többsége számára, ami az újságban megjelenik, az úgy is van. Ezért nincs olyan, hogy valaki fáradt, ezért nem néz utána valaminek gondolva, hogy úgysem fogják sokan elolvasni, vagy ami még rosszabb: úgysem fog senki utánanézni. Ami sok esetben így igaz, és ez még egy ok arra, hogy ne közölj olyat tényként, amire neked sincs megfelelő bizonyítékod.

Az ausztrál bennszülöttek esete bizonyítja, hogy itt már nem arról van szó, hogy a gondatlansággal valótlan információkat adsz az olvasóidnak, hanem egyúttal hozzásegíted őket ahhoz, hogy előítéletesek legyenek egy másik kultúrával szemben.

A média felelőssége valóban nagy. Azon túl, hogy híreket közöl, meghatározza azokat a témákat, melyekről az embereknek beszélnie, gondolkodnia kell, ráadásul mindezt nem értéksemlegesen teszi. Hazánkban példa éehet erre a romákról folyó párbeszéd, ahol a lapok többnyire problémákkal említik együtt őket. Ezzel nemcsak azt mondja a társadalomnak, hogy a romakérdéssel foglalkozni kell, de azért kell foglalkozni vele, mert viselkedésük és az esetek, amikhez közük van problémásak.

18x3pcgd6phaxjpg.jpg

Politikailag korrekt rasszizmus

Az új jelenséget neorasszizmusként is emlegetik, és az előítéletek átrendeződésével van kapcsolatban. A szélsőséges lapokon kívül ma már senki nem ír arról, hogy az egyik népcsoport genetikai, faji alapon alacsonyabb rendű lenne a másiknál. Nyíltan nem is adnak hangot az ellenérzéseknek. A sorok között és egy új formában viszont most is jelen van. Az új típusú rasszizmus már kulturális alapon tesz különbséget, nyelvezetében pedig megfelel a politikai korrektség elvárásainak. Olyan kulturális jellegzetességeket kapcsol egyes közösségekhez, melyek egyrészt lehet, hogy nem is igazak, másrészt negatív megkülönböztetésre adnak okot. Az alkoholizmus kapcsolása az ausztrál törzsekhez hasonló eset. És ha már elkönyveltük egy kultúráról, hogy az jellegéből adódóan alkoholista, a holdudvar-hatásnak köszönhetően más negatív jellemvonásokat is elkezdünk igaznak gondolni a közösségről.

Az ilyen típusú előítéletek formálásában a média ereje nagy. Kezében vannak olyan fegyverek, mint hogy gyorsan tud információt eljuttatni sok emberhez, és hogy ez emberek többnyire bizalommal fordulnak felé. A társadalom bizalma egy olyan megtiszteltetés, amit nem szabad eljátszani, és minden médiamunkásnak kötelessége védeni.

Fotó 1 2