Kölcsönadjuk a lakásunkat, együtt élünk idegenekkel, ismeretlen embereket furikázunk. Egy teljesen új gazdasági modell formálódik a szemünk előtt, amely alapjaiban változtat meg néhány régóta működő üzleti szokást. Vajon mitől működnek ezek a hatalmas bizalmat kívánó közösségi szolgáltatások? Szokolai Árpád, a JóLélek Pszichológiai Alapítvány pszichológusa szerint a spórolás mellett a csoporthoz való tartozás és kapcsolatépítés motivál bennünket ezek használatára.

A közösségi szolgáltatások olyan internetalapú rendszerek, amelyek segítségével a felhasználók közvetlenül egymással kommunikálnak. Ez az új közösségi gazdaság egy olyan üzleti modellt takar, amely erőforrások, szolgáltatások, eszközök megosztására épül. A birtoklás itt háttérbe szorul, a felhasználás és az élményszerzés válik fontossá, ráadásul kevés befektetéssel. A modell létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az élet egyre több területén születnek ilyen ötletek. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összeszedtük a legfontosabb online közösségi szolgáltatásokat itthonról és a nagyvilágból.

Szállás, utazás és kutyasétáltatás

Az Airbnb-vel lakást, házat vagy akár csak egy szobát is lehet bérelni itthon és a világ számos országában. Ez a szolgáltatás pénzbe kerül, az árak igen széles skálán mozognak (2500 Ft/éj – 250000+ Ft/éj). 

airbnb2_1.JPG

A Couchsurfing ennél fapadosabb: az elhelyezés lehet egy nappaliban, privát szobában, közös szobában vagy akár közös ágyban is, így azoknak ajánlott akik megelégszenek egy kanapéval is. Ez a lehetőség ingyenes, a házigazdák nem kérhetnek pénzt a szállásért. A Couchsurfing lehetőséget ad különböző kultúrák megismerésére, nemzetközi kapcsolatok kialakítására és szuper kalandokban való részvételre a házigazdáknak és a látogatóknak egyaránt. 

Homeexchange nevű oldalon lakásunkat cserélhetjük el egy bizonyos időszakra, ahogy azt a Holiday (2006) című filmben tették a főszereplők. Az oldalon keresztül több mint 40 000 otthon közül lehet választani. Egy lakás meghirdetésének ára havonta 944 Ft. Csak a szállás alapul cserén, az utazási költségeket természetesen mindenki maga állja. Kétféle módon lehet szállást kapni a Homeexchange segítségével: otthon-cserével, ami lehet szimultán vagy más-más időpontokban zajló, illetve a felek vendégül is láthatják egymást.  

Csak néhány hónapja tört be a magyarországi piacra az Uber. Ezzel az alkalmazással fuvart lehet rendelni a közelben lévő regisztrált sofőrök egyikétől. Emiatt a szolgáltatás miatt több országban is hatalmas tüntetéseket szerveztek a taxisok, ami nem meglepő, hiszen a sokkal kevesebb pénzbe kerülő Uber konkurenciát jelenthet a számukra. Az utazásért bankkártyával lehet fizetni, amelyből 80% megy a sofőrnek, 20% pedig az Uberé. A díjszabás sok tényezőtől függ, befolyásolja például az is, hogy milyen autóval utazunk. (Az indexes újságírók is tesztelték az alkalmazást: Uber vs. Wundercar vs. a régi jó taxi.)

Ehhez hasonló a magyar telekocsi, az Oszkár, ha pedig kocsit szeretnénk bérelni, akkor ott a RelayRides vagy a GetaroundA szálláskereső és az utazást megkönnyítő szolgáltatások mellett akad még kutya-sitter kölcsönzés, ha nincs kire bíznunk a blökit (például a DogVacay). A magyar oldalak közül érdekes a Piqniq, amely a főzni és az enni szerető embereket hozza össze, a Rukkola rendszerével pedig könyveket cserélhetünk.

Segíteni akarunk egymásnak

Vajon egy olyan világban, ahol a média tele van erőszakkal, ahol arra nevelnek, hogy ne álljunk szóba idegenekkel, hogy lehet ilyen népszerű ez az új gazdasági modell? Hogyhogy nem valósággá váló horrorfilmekbe csöppenünk?

451045-bigthumbnail.jpg

Szokolai Árpád, a JóLélek Pszichológiai Alapítvány pszichológusa szerint ezek a közösségi szolgáltatások egy ősi mechanizmust indítanak be a felhasználókban. Ez a reciprok altruizmus, amely az egymásnak való segíteni akarás mechanizmusa. Ez nem teljesen önzetlen segítségnyújtás, mivel általában fizetség jár érte (vagy csereszolgáltatás), de a kölcsönösség, a win-win helyzet felismerhető.

Szokolai szerint ezeknek a szolgáltatásoknak a legfőbb működési alapjuk az, hogy formalizáltak. Vannak szabályok, amelyek szerint ezek az oldalak működnek, így kevésbé merül fel az egyéni bizalmatlanság kérdése. Nagyon fontos a felek személyes információinak közlése és a fotók feltöltése, valamint az, hogy a felhasználók lenyomozhatóak legyenek valamelyik közösségi oldalon. 

Az értékelés lehetősége a másik fontos dolog. Például az Uber esetében, az utas és a sofőr egyaránt értékeli a másikat, és az így kialakuló pontszám nagyban befolyásolja, hogy később utaznak-e velük. Valamint az sem meglepő, ha két szép lakás közül inkább azt választjuk, amelyiknél több pozitív vélemény szerepel. Persze ezekben a közösségekben is felfedezhető egyfajta óvatos stratégia, miszerint az emberek néhány használat után már az ismerős sofőröket, házigazdákat részesítik előnyben. A motivációkban a pénzspóroláson kívül a csoporthoz való tartozás vágya is nagyon fontos. A felhasználás során több hozzánk hasonló emberrel is megismerkedhetünk, rengeteg új kapcsolatot és ismeretet szerezhetünk.

A szép emberek jó emberek?

Az újonnan regisztráltak esetében van némi rizikófaktor, amit vállalnia kell az első felhasználóknak, hiszen csak a személyes információk és a fénykép alapján dönthetnek. Ebben az esetben például előnyben vannak a szép emberek. Ennek oka Szokolai Árpád szerint az, hogy a jó külsejű emberekhez hajlamosak vagyunk jó belső tulajdonságokat is társítani, mint például a kedvesség, barátságosság, segítőkészség. Sőt azt is kimutatták, hogy abban az emberben is jobban bízunk, aki hasonlít ránk vagy valamelyik barátunkra (mind külsőleg, mind érdeklődési kör tekintetében).

A közösségi szolgáltatások elterjedésének okai között van a válság és az átalakuló gazdaság is, illetve a már régóta működő online közösségi, vásárlói terek népszerűsége. Amikor az eBayen és a Vaterán vásárolunk vagy eladunk, akkor is a közösségi gazdaság részesei vagyunk és ezek az oldalak sem működnek jóhiszeműség nélkül. Ezeknek a szolgáltatásoknak a segítségével tehát olyan bizalmi légkört hozhatunk létre, amely alapvető szükséglet az egészséges emberi együttéléshez. 

Kép 1