Sokan azt hiszik, hogy az elevator speech technikája csak a saleseseknek hasznos, pedig brillírozhatunk vele egy szóbeli feleletnél, egy céges meetingen, vagy csak egy véletlen reptéri találkozáskor. De mi az az elevator speech? A hétvégén megrendezett I. Élettudományi Liftbeszéd Fesztivál versenyzőinek két percük volt bebizonyítani, hogy kutatási területük befektetésre érdemes. Kiderült, hogy a Föld legmagasabban fekvő vulkánjának baktériumközösségét is szerethetővé lehet tenni pár másodperc alatt. Drónok, dunavirágzás, rizs transzformáció, metagenomika úgy, hogy a szomszéd néni is értse. A szervezők sokkal rosszabbra számítottak.

Nem az a lényeg, hogy mit mondunk, hanem, hogy kinek

Az elevator pitch (vagy másnéven elevator speech, azaz magyarul liftbeszéd) azt a meggyőzéstechnikai módszert jelenti, amikor az előadónak csak szűkös időintervallum áll rendelkezésére ahhoz, hogy hallgatója figyelmét elnyerje, megértesse vele céljait, és nemcsak, hogy felkeltse érdeklődését, de el is nyerje bizalmát a téma iránt ez alatt a pár perc alatt. Amint az elnevezés is mutatja, leggyakrabban a liftben találkozás példájával illusztráltatják az elevator pitch lényegét: amikor két emelet között utazva kell sikerre vinnünk mindezt. De gondolhatunk akár egy konferencia rövid szünetére is, amikor csak annyi időnk van megszólítani egy neves előadót, és vonzóvá tenni neki egy beteljesülésre váró projektünket, ameddig ő felkortyol egy eszpresszót.

Az üzleti élet szereplőinek, mint minden más, az idő is pénz. Nehéz dolga van egy kutatónak, ha több évtizedes munka eredményeit szeretné hétköznapi nyelven tömöríteni egy esetleges szponzornak vagy egy potenciális befektetőnek. Röviden azt is mondhatnánk: az elevator pitch célja meggyőzni valakit, hogy sok pénzt adjon. De nemcsak miattuk fontos leegyszerűsíteni ezeket. Az adófizetőket is érdekli, mire költik a pénzüket, és az átlagember is kíváncsi a tudomány jelen állására. Őket ki és hogyan szólítja meg?

Churchill szerint egy jó beszédnek olyannak kell lennie, mint egy nő szoknyájának: elég hosszúnak ahhoz, hogy elfedje a tárgyat, de ahhoz elég rövidnek, hogy felkeltse az érdeklődést. Állítólag, ha a legendás brit politikus kétórás keretet kapott egy nyilvános beszélgetésre, akkor azonnal rendelkezésére állt bárkinek, de ha arra kérték tíz percig beszéljen, hetekig készült rá előtte.

Két perced van, hogy pénzt facsarj ki a muslicák bélőssejt kutatásához!
Mit mondasz és hogyan?

Az ELTÉ-n első alkalommal rendeztek liftbeszéd fesztivált, ahol az élettudomány területén tanulók és kutatók versenyeztek azon: ki tudja a laikusok számára legjobban leegyszerűsíteni és eladni területét szigorúan két percben. Tíztagú változatos szakmai zsűri bírálta őket ötpontos rendszerben, majd egy kötetlen beszélgetés formájában összegezték a tapasztalatokat.

liftbeszed1.jpg

A versenyzők a legkülönfélébb módon próbálkoztak azzal, hogy a „kívülállók” is megértsék miről beszélnek. Volt, aki egy tenyészetet a lekvár tetején is megjelenő penészedéshez hasonlított, és olyan is, aki zsebünkben összegabalyodott fülhallgatóval példálózott egy biológiai jelenség kapcsán. Más egyszerűen csak bátran „zöld trutyinak” nevezett egy kémiai anyagot, de egy statikus dián feltűnt Darth Vader is. Stégmár Balázs, az egyik kategóriagyőztes „A kutya és az igazságügy” című előadását ezzel az egyszerű feltevéssel indította: „tegyük fel, hogy Jóska betör egy lakásba!”. Jóska esetén keresztül elmagyarázni a kutya mitokondriális DNS variabilitásának érdekességeit jó választásnak bizonyult. De mástól például az „agyunk egy bonyolult számítógép” már egészen közhelyesen hangzott, mint ahogyan David Attenborough filmjeire sem túlzottan szükséges felhívni a figyelmünket csak azért, mert biológia ez is, az is.

Mindenki mást tud jól kihasználni

A versenyt megelőzően nem volt egységes a szervezők álláspontja arról, hogy lehessen-e vetíteni egy diát, avagy sem. Hiszen ha az ominózus liftjelenetre gondolunk, akkor sincs lehetőségünk erre, és egy munkavacsorán is legfeljebb csak a szalvétára tudunk firkálni. Jövőre éppen ezért már digitális rajztáblát hoznak a projektor helyett. Kacskovics Imre immunológus és az ImmunoGenes start-up igazgatója szerint az a legjobb, ha egy gondolatébresztő illusztrációt (akár csak egyetlen képet is) mindig a telefonunkban tartunk, így bármikor előrukkolhatunk vele, hogy szemléletesebbé tegyük szakmai mondandónkat.

Egy szavazáson az is kiderült, hogy a hallgatóság többsége egyértelműen a prezentációkkal kiegészült előadásokat szerette jobban. Mindenki egyetértett abban, hogy a legfontosabb mégis az összhatás és az elhangzottak. Ha valaki jól felkészül és összeszedett, mindegy, hogy van-e mögötte ábra, hoz-e bármilyen más szemléltető eszközt, avagy sem.

„Érezzem, hogy nekem magyaráz, nem a vetítővászonnak”

Ha lehetőségünk van megismerkedni az előadás helyszínével, mindenképpen éljünk vele. Próbáljuk ki előzetesen a hangunkat a mikrofonban, és inkább akkor is használjuk azt, ha mi magunk nem szeretjük visszahallani hangunkat, vagy (tévesen) úgy mérjük fel, hogy a nélkül is betöltjük a teret. Általános hibának könyvelte el a zsűri, hogy szinte valamennyi hallgató „szeretettel köszöntötte” az egybegyűlteket, holott egy versenyhelyzetben nehéz elképzelni, hogy őszinte szeretet sugároznak egymás felé az ellenfelek. Célszerűbb általános köszönést választani, egy „jó napot kívánokkal” nem lőhetünk mellé.

img_1472.JPG

Figyelnünk kell arra, hogy a diára írt szöveg ne vonja el a figyelmet a beszédről. Súlyos kivetnivaló, ha szóról szóra elmondja az előadó, amit látni kivetítve is, vagy olyan hosszú szöveg kerül rá, ami nincs összhangban az élőszóval. A legjobb, ha csak felvillantunk egy-egy érdekességet, és – akár egy pointer segítségével – végigvezetjük rajta a hallgatók szemét. Érezze a közönség, hogy nem egy vetítővászonnak szól egy grafikonelemzés, hanem vele szeretnénk megértetni a fontos számadatokat. Ahogyan itt az egyik hallgató fogalmazott az a jó, ha „kénytelen vagyok az emberre figyelni, aki beszélget velem”. Ne féljünk használni a megállapításainkat E/1-ben, ezzel sokkal személyesebbé és hitelesebbé tesszük magunkat. Összegzésként a végén egy, maximum két mondatban nyomatékosítsuk és tömören foglaljuk össze, hogy miért is fontos mindaz, amiért kampányolunk.Akadtak frappáns befejezések, mint például “a kérdésekből nem, csak az időből fogytam ki”.

A zsűri szerint azzal is vigyáznunk kell, ha valaki kézfeltartásos szavaztatással próbál interakcióba lépni, fontos másodperceket pazarolva el ezzel. Főleg akkor, ha még az is kiderül, hogy az, aki kezét a magasba emelte, tévesen adott választ a kérdésre: létezik-e érdek nélküli segítségnyújtás. Hiszen a bemutatni kívánt, egyébként felettébb érdekes kutatás szerint nem. Dr. Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa erre a szavazásra megjegyzésként csak annyit mondott: „Ha nem az a vége, hogy hülye vagyok, még tetszett is volna.”

Az elsők megszenvedték az úttörőséget. Egészen egyszerűen, akik később szerepeltek, ők összeszedettebbek voltak, és az értékelők szerint ez nem csupán a véletlen műve. Minden előadásból tanultak és épültek a résztvevők.

Sokkal rosszabbra számítottak

A liftbeszéddel készült egyetemisták, fiatal kutatók meglepték az értékelőket, akik őszintén elismerték, hogy sokkal rosszabbra számítottak, hiszen még a szakma régi motorosainak is nehéz éppolyan sikeresnek lenni egy előadáson, mint egy kutatólaborban.

liftbeszed3.jpg

“A liftbeszédet rettenetesen izgalmas műfajnak tartjuk, ami az itthoni tudományos világban még nemigen terjedt el. Azt gondoltuk, egy ilyen fesztivál, mivel sok szempontból eltér a többi, diákoknak rendezett tudományos programtól, különlegesen szórakoztató és ráadásul szakmailag is igen változatos lehet. Évek óta dédelgettük egyébként az ötletet, de valahogy úgy alakult, hogy csak idén valósítottuk meg.

A fesztivál nagyszerűen sikerült, színvonalas előadások követték egymást, alig ocsúdtunk az egyikből, már lenyűgözött a következő. Fantasztikus érzés volt nézni, ahogy egy-két óra alatt felvonult az élettudományi kutatási területek szinte teljes spektruma. Azt hiszem a legfőbb üzenet, amit mi, szervezők hazavittünk, hogy jövőre mindenképpen folytatnunk kell, amit idén elkezdtünk” – mondta el kérdésünkre Vásárhelyi Zsóka, a délután egyik főszervezője.