Az online reklámok nagy része olyan oldalakon jelenik meg, amelyeken jogsértő tartalom van. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala által elvégzett hathetes vizsgálat alatt az EU-ban 180 ezer, Magyarországon pedig 4997 ilyen reklámot találtak. A hivatal szerint ez nemcsak rossz fényt vet a reklámozóra, de még a célcsoportot sem biztos, hogy eléri.

A másfél hónapnyi adatgyűjtés alatt az Belső Piaci Harmonizációs Hivatala 280 linkgyűjtő (64%), webhosting- (23%) és torrent- (13%) oldalt vizsgált az Európai Unió 28 tagállamában. Az oldalakban közös, hogy mindegyiken jogsértő tartalom található – és mégis az említett időszakban ezekről összesen 180 ezer reklámot gyűjtöttek össze. Tehát a reklámok mind olyan helyeken tűntek fel, amelyek nem is létezhetnének.

reklamok.pngJogsértő oldalakon lévő reklámok államonkénti megoszlása. /Forrás:oami.europa.eu/

A torrent hozza a legtöbb pénzt

A torrentoldalakon találhatóak a legnagyobb arányban mainstream reklámok, továbbá ezen oldalak 92%-a ma már elavult bevételgeneráló eszközöket is használ (pop-up, pop-under reklámok). A linkgyűjtő oldalak több mint felében (57%) viszont magas kockázatú reklámok (vírusok vagy mezei csalók) jelennek meg.

A 180 ezer reklámban 1500 különböző védjegyet azonosítottak. A hirdetés elhelyezéséért azonban nem a védjegyjogosult felelős, azt hirdetőcégek végzik. A magas kockázatú reklámok 90%-áért összesen 10 hirdető felelős, míg a nem kockázatos hirdetések 73%-át 25 különböző hirdető helyezi el.  

reklamok-3.png

A mainstream és a nagy kockázatú reklámok megoszlása a vizsgált oldaltípusokon. /Forrás: oami.europa.eu/

A probléma, ahogy azt Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta, azzal van, hogy egyre növekszik az automatizált reklámelhelyezések aránya. „Az online marketingköltések jelentős emelkedésével az automatizált módon elhelyezett hirdetések egyre súlyosabb veszteséget jelenthetnek a hirdetőknek, mivel azok egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan felületeken, amelyek szerzői jogot sértő tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést.”

Miért baj, hogy jogsértő oldalon reklámozok?

Az ugye egyértelmű, hogy jogsértő tartalmak elvileg nem lehetnének az online térben. A webhosting- és torrentoldalak mind tárolhatnak olyan adatokat, amelyek mások szerzői jogait sérthetik. Azzal tehát, hogy ezeken az oldalakon reklámokat helyeznek el a hirdetők, támogatják a jogsértő állapot fenntartását és a további jogsértéseket.

Mind az EU hivatala, mind a HENT szerint az ilyen oldalakon lévő reklámok ártanak maguknak a védjegyeknek és azok jogosultjainak is. Ezt csak fenntartásokkal higgyük el: a jogsértő tartalmakat kereső felhasználókat ugyanis egyrészt nem fogja érdekelni az, hogy a reklámozott termék vagy szolgáltatás épp egy jogsértő oldalon tűnik fel, másrészt a mainstream reklámeszközökre a felhasználó gyakorlatilag vak.

reklamok-2.pngReklámok szektoronkénti megoszlása. /Forrás:oami.europa.eu/

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy a vizsgált oldalak 41%-a valószínűleg hirdetési csalást valósít meg. A kifizetett hirdetés ugyanis sokszor nem jelenik meg a felhasználóknak, tehát a marketingköltségek eleve nem térülhetnek meg. Ez már valódi, pénzben mérhető kárt okoz azoknak, akik érdekeltek lennének a hirdetés sikerében.

Megoldás persze nincs

Megoldás a problémára egyelőre nem látszik, még maga a kutatás sem vet fel semmilyen ötletet, hogyan lehetne letiltani a hirdetéseket a jogsértő oldalakról. Az online tér ugyanis folyamatosan változik. Nem született még olyan megoldás, amit ne lehetett volna megkerülni, kijátszani. Ha a jogsértő oldalaktól el is tudják venni a reklámozás lehetőségét, valószínűleg ki fognak találni valami újat, amivel fenn tudnak maradni. Az online jogsértők és a hatóságok folyamatos harca ez, aminek egy következménye van csak: az infokommunikációs és technikai vívmányok fejlődése. Érdeklődéssel várjuk tehát, hogy a probléma láttán mit lép az Unió.