Az utóbbi években tele lett az ország olyanokkal, akik marketingtudásukkal szeretnék segíteni a cégeket, persze nem jótékonyságból. Nemrég új könyv jelent meg a közösségimédia-használat titkairól A közösségi média nagykönyve címmel. A legkevésbé sem szerény cím alapján nehéz eldönteni, hogy kinek és pontosan miről is szól ez a könyv. Ez az elolvasása után sem változik, de legalább a közösségimédia-marketinggel kapcsolatban is megtudunk néhány hasznos dolgot, például hogy a magyarok megosztani vagy lájkolni szeretnek-e jobban, vagy hogy hányan kerülik a reklámokat. Az már egy másik kérdés, hogy hány céget fog ez sikerre vinni.

Egy újabb titkok könyve?

Magyarország olyan hely, ahol mindenki nagyon ért a közösségi médiához, de aki úgy érzi, hogy mégsem, az mindig befizethet drága tréningre vagy bevásárolhat a témában írt nagykönyvekből. Néhány hete jelent meg Klausz Melinda, a közösségimédia-marketing szakértőjének új könyve A közösségi média nagykönyve címmel. Hogyan vidd sikerre a céged és önmagad? – ez az alcím arra utal, hogy gyakorlati tanácsokat fogunk kapni márkaépítésről a közösségi médiában. Ez így is van, olvashatunk stratégiaalkotásról, rajongói oldalak kezeléséről, közösségi médiás hirdetésekről és targetálásról. Mindenképp elismerésre méltó, hogy külön fejezet szól a konfliktus- és panaszkezelésről, illetve a nyereményjátékokról, hiszen nem olyan kézenfekvő ezek kezelése. De ezeknél azért jóval többet is megtudhatunk.

Minden az ARPANET-tel kezdődött…

A könyvben többször hangoztatott tanulság, hogy mindig a célközönségre szabjuk az üzeneteket, de úgy tűnik, hogy a könyv írása közben pont erre nem sikerült figyelni, ugyanis a gyakorlati tippek mellett aránytalanul sok az elmélet. Bár már az elején tisztázza a szerző, hogy néhol történelmi háttérrel, elméletekkel és fogalommagyarázatokkal is találkozunk (sőt még feladatok is vannak benne), felmerül a kérdés, hogy egy közösségi médiáról szóló írás miért az internet kialakulásának történetével kezdődik. Nem állítom, hogy teljesen logikátlan a döntés, de azt nem gondoltam, hogy az első fejezetben még az ARPANET-ről is fogok olvasni.

Olyan informatikai és marketinges alapfogalmakban is bővelkedik a könyv, mint a web 2.0, a cookie, digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek és a kiterjesztett valóság, az elméletek között pedig megtaláljuk Chris Anderson Hosszú farok elméletét és a hat lépés távolságot. A könyv tehát alapos, már-már túlságosan alapos, főleg egy elfoglalt vállalatvezetőnek, aki szeretné a közösségi médiában is népszerűsíteni a céget vagy a termékeit. Hozzá kell tenni, hogy a magyar vállalkozói réteg elég sokszínű, ezért nem is könnyű feladat könyvet írni ennek a közönségnek.

Kinek szól hasznos?

Olyan, mintha a könyv szerzője eleinte a nagyon kezdő, még a közösségi média (vagy az internet?) fogalmával ismerkedő olvasóhoz szólna, a következő fejezetben pedig már arról van szó, hogy a Facebook-hirdetéseknél hogyan lehet célozni, és a legkevesebb költéssel a legjobb eredményt elérni. A könyv előnye viszont, hogy nemcsak a Facebookról szól közösségi média címszó alatt, hanem blogokról, mikroblogokról, több közösségi oldalról és a tartalommegosztó oldalakról is bőven esik szó, persze ez is mind Ádámtól és Évától kezdődően, vagy legalábbis 1994-től, amikor megszületett a világ legelső blogbejegyzése.

Szóval akkor kinek hasznos ez a könyv? Talán azoknak az egyetemistáknak vagy pályakezdő marketingeseknek ajánlanám, akik röviden szeretnék átvenni a tanult elméletek lényegét, és átfogó képet kapni a közösségi médiával kapcsolatos alapfogalmakról. Illetve azoknak, akik szeretik olyan fun factekkel szórakoztatni magukat, mint hogy hány órányi videót töltenek fel egy perc alatt a Youtube-ra.

Amit érdemes megtanulni

A fentiek persze nem jelentik azt, hogy ne tanulhatnánk hasznos dolgokat a könyvből. A teljesség igénye nélkül íme néhány pont, amit érdemes mindenkinek tudni, aki a közösségi médiát márkaépítésre használja.

  • Mi magyarok általában lájkolni szeretünk a Facebookon: az elmúlt 30 napban átlagosan 12 lájkolt bejegyzésünk, 5 hozzászólásunk és 2 megosztásunk volt.
  • Az Instagram kiemelten fontos felület annak, aki a 30 év alattiakat tekinti célközönségének, 2015-től pedig már hirdetni is lehet rajta.
  • Az átlag magyar fogyasztót naponta 2500-3000 reklámimpulzus éri, ami miatt a lakosság több mint 80 százaléka aktív és mérsékelt reklámkerülő. Ez a trend határozza meg, hogy milyen új eszközöket érdemes bevetni a kommunikáció során.
  • Amivel ma minden közösségi oldalt menedzselő vállalatnak tisztában kell lennie, az a három típusú médiamegjelenés, amellyel számolhat: a saját média (honlap), fizetett média (pl. tévés hirdetés, plakát), és a szerzett média (pl. közösségi médiában a posztok és azok megosztása)
  • A közösségi média korában a pr-osok egyik legjobb fegyvere a social media release (SMR) vagyis a közösségi médiaelemekkel ellátott sajtóközlemény (pl. egy infografika sok megosztást generálhat)
  • A Facebook-hirdetések esetében bizonyos termékeknél, pl. az étrend-kiegészítőknél  és a gyógynövénytartalmú termékeknél csak legalább 18 éves felhasználók állíthatóak be célként. Az alkoholhirdetéseknél mindig a célország jogi szabályainak kell megfelelni.