Mi a közös a vörösiszapban és Gyermekrák Alapítványban?
Mi a válság? Hogyan kommunikáljon egy szervezet, amikor a teljes intézményt vagy a lakosság egy jelentős részét érintő probléma merül fel? A válságkommunikáció vagy kríziskommunikáció háttérbe szorult a kommunikációs szakmában, pedig jelentős veszteségekkel járhat a félrecsúszott kommunikáció. A BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék júniusi műhelykonferenciáján ezekről a témákról volt szó. Előkerült a vörösiszap-katasztrófa és a Gyermekrák Alapítvány ügye is. Az előadók gyakorlati tanácsokat is adtak a válságba sodródott szervezeteknek. A legtöbb szervezet nem készül fel előre, pedig probléma bárhol lehet.
Lassan reagáltak
Szinte mindegyik előadó beszélt a 2010-es vörösiszap-katasztrófáról, hiszen a mai napig ez az egyik legsúlyosabb válságesemény Magyarországon. Szabó Krisztina doktrandusz-hallgató definíciós kérdésekről beszélt. Bizonyos fogalmak használata különbözőképpen értelmezi a történteket: például az ipari vagy a természeti katasztrófa kifejezés használata meghatározta, hogy egy adott médium balesetnek vagy emberi mulasztásnak állította be a vörösiszap-katasztrófát.