A TV2 fél az internettől

B. Csejtei Ildikó, a TV2 marketing és kommunikációs igazgatója a tévés piacról és a csatorna marketingfogásairól tartott előadást szerdán a BME hallgatóinak. A címlapgyanús arcok mutogatása mellett a nézettség növelésére is törekszenek, így tavasszal folytatódik Az Ének Iskolája, 2014 őszén pedig új, high-tech tehetségkutatót mutat be a csatorna. A Rising Starral az okostelefonfüggő fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, és újjáéleszteni az ellaposodott műfajt. A marketingigazgató azt is elárulta, hogy miért rendszeres olvasója az Index médiablogjának, majd a pályakezdőknek adott néhány tippet a sikeres karrierépítéshez.

Az a sikeres műsor, ami sok címlapot hoz

Az internet évről évre egyre többet hasít a reklámtortából, főleg a televízió rovására: a 2008-ban indult drámai csökkenés 2012-re meghaladta a 40 százalékot. Mivel a TV2 egyre kevésbé tud megélni a reklámpiacból, a tervek szerint néhány éven belül belép a terjesztési piacra. A további bevételcsökkenést ezenkívül új, sikeres műsorok gyártásával, és a nézettség növelésével próbálják megakadályozni.

Az egyik jól bevált stratégia az event-műsorok gyártása. Ezek azok a heti egyszer sugárzott, általában élő műsorok, amik 8-12 héten át futnak, például a Megasztár, a Voice, A Nagy Duett és a legújabb, a Sztárban Sztár. Csejtei szerint bár ezek nézettségben csak heti egy napot hoznak, megéri gyártani őket, mert a kommunikációs erejük annál nagyobb. A médiumok és az emberek a hét többi napján is sokat foglalkoznak a szereplőkkel, így az ilyen műsorok esetében a nézettségi adatok mellett fontos szempont a siker mérésénél, hogy hány címlapot hoz egy-egy adás.

szandi_madonna.jpg

Eddig egyedül Az Ének Iskolája esetében nem volt ez cél, hiszen itt a gyerekeket inkább védeni igyekeztek a bulvármédiától. A marketingigazgató büszke erre az alkotásra, mert bebizonyította, hogy egy aranyos és kedves műsor is hozhat nagy nézettséget.  A sikerre való tekintettel jövő tavasszal indul a gyermektehetségkutató második évfolyama.

Új tehetségkutató indul jövő ősszel

A fiatalok megváltozott tévénézési szokásai miatt nehéz ezen a csatornán elérni őket, mégis erre tesznek kísérletet 2014 őszén a Rising Star című tehetségkutató bemutatásával. Az egyre unalmasabb tehetségkutató műsorokat a közönség erősebb bevonásával próbálják felpörgetni. Egy mobilalkalmazást lehet majd letölteni a TV2 honlapjáról, és a nézők ezzel szavazhatnak, hogy melyik jelentkező kerüljön a versenybe. Az új formátum idén szeptemberben debütált Izraelben, ahol óriási siker lett.

rising_star.jpg

Hazánkban is volt már példa arra, hogy a jelentkezők nézők szavazatai alapján kerültek be a műsorba, például a Való Világnál, de most nagyobb részvételre számítanak, mint az sms-es beszavazásnál. A TV2 marketingese szerint bevételkieséstől semmiképp sem tartanak, mert a tévhittel ellentétben elhanyagolható bevételt hoznak a nézői sms-ek, ugyanis ma már nagyon kevesen szavaznak. Főleg a 25 év alattiak körében jellemző a párhuzamos médiafogyasztás. Ez a korosztály csakis okostelefonnal a kezében ül le tévézni, és azonnal reagál a műsorra a közösségi oldalakon. Erre a szokásra épít a Rising Star, és így az okostelefon nyomkodásával még a verseny alakulását is befolyásolni tudják.

A TV2 marketinges csapata nemcsak a fiatalok Facebookos kommentjeit tartja fontos visszajelzésnek: az Indexnél dolgozó Sixx neve is előkerült. Sixx minden adás után kritikát ír az aznap esti bohóckodásról a comment:com nevű blogon. Csejtei beismerte, hogy reggelente gyakran első dolga, hogy elolvassa az új bejegyzést. Mivel ezeket főleg azok olvassák, akik nem nézték az adást, fontos, hogy milyen képet fest róla Sixx írása.

Ha nincs szerencséd, a kapcsolatok és a szorgalom is megteszik

Végül azt is megkérdezték az előadótól, hogy szerinte mi a sikerének a titka, mit kell tenniük a teremben ülő hallgatóknak, hogy hozzá hasonlóan sikeres marketingszakemberré váljanak. A marketingigazgató szerint főképp szerencsére van szükség. Úgy gondolja, hogy az ő generációjának sokkal több lehetősége volt: most jóval kevesebb a munkalehetőség és nagyobb a verseny, így nem szívesen lenne a mai pályakezdők helyében. Mégis arra biztatta a jelenlévőket, hogy tanuljanak, legyenek kitartóak és szorgalmasak, és arra is fektessenek hangsúlyt, ami ma talán a legfontosabb a szakmák többségében: a kapcsolatépítés.

 Fotók: 1, 2

Szinte senki sem hisz az újságíróknak

A Gallup Organization múlt heti felmérése szerint az amerikai társadalom egyre kisebb része hisz az újságoknak és a tévéhíradóknak. Néhány évtizede még a megkérdezettek fele tartotta megbízhatónak ezeket a hírforrásokat, de ez az arány ma már a 25 százalékot sem éri el. Mint kiderült, a konzervatívok és a férfiak valamivel hajlamosabbak a gyanakvásra, de lényegében mindenkire jellemző a bizalmatlanság. A kutatók szerint a közösségi oldalak és a hírcsatornák megnövekedett szerepének, és a hírfogyasztási szokásokra gyakorolt hatásuknak köszönhető a változás. A tömegmédia az USA-ban a legkevesebb állampolgár bizalmát élvező intézmények közé tartozik, Magyarországon pedig az egész kommunikációs szakma hitelessége alacsony.  A profitközpontúság mellőzése lehetne az első lépés a kommunikációs szakma megítélésének javítása érdekében.

A Gallup Organization közvélemény-kutatása szerint az amerikai társadalom továbbra is egyre kevésbé hisz az újságoknak és a tévéhíradóknak. 1979-ben még az amerikaiak 51 százaléka tartotta megbízhatónak az újságokat, 2007-re ez a mutató 22 százalékra csökkent, 2011-ben 28 százalék volt, az utóbbi két évben pedig ismét csökkent: idén már csak 23 százalék.

újság.png

A tévés hírekkel kapcsolatban 1993-ban végzett először ilyen felmérést a cég, ekkor az amerikaiak 46 százaléka tartotta megbízható információforrásnak a tévét. Már egy évvel később, 1994-ben is csak 35 százalék volt ez az arány, 2012-re pedig 21 százalékra csökkent. Idén a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy hisz a tévéhíradóknak.

tv.png

A konzervatívok a legbizalmatlanabbak

A felmérés arra is rámutatott, hogy van összefüggés a politikai nézetek és a bizalmatlanság mértéke között. A konzervatívok többsége megkérdőjelezi az újságokban olvasható hírek valóságtartalmát: csak 15 százalékuk tartja őket teljes mértékben megbízható forrásnak. A demokraták körében bíznak a legtöbben a lapokban: 33 százalékuk hiszi el nyugodt szívvel azt, amit az újságokban olvas.

A televízióval kapcsolatos vélemények is hasonlóan alakultak: a demokraták 34 százaléka, a liberálisok 26, a republikánusok 18, a konzervatívok 18 és a függetlenek 17 százaléka tartja megbízható információforrásnak a tévéhíradókat. Nem meglepő eredmény, hogy a konzervatívok hajlamosabbak kételkedni a többségében liberális lapok és tévéműsorok megbízhatóságában. Ráadásul manapság rengeteg lehetőségük van arra, hogy elfogulatlanabb csatornákon tájékozódjanak.

Különböző demográfiai változók mentén is vizsgálták a kérdést: kiderült, hogy a tömegmédiumokból jövő hírekkel szembeni bizalmatlanság mindenkire jellemző, kortól, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül, de ezek a tényezők befolyásolják a bizalmatlanság mértékét. A nők például valamivel jobban bíznak a tévében és az újságokban is, mint a férfiak. Az egyes korcsoportok között is kimutattak eltéréseket: az idősebbek inkább a televíziós hírekben bíznak, míg a fiatalok az újságokat tartják megbízhatóbbnak. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé hajlamosak elhinni a tévében látottakat, mint azok, akik csak egy ideig vagy egyáltalán nem folytattak felsőfokú tanulmányokat. Az újságokkal szemben mindegyik társadalmi csoport hasonlóan szkeptikus.

A közösségi média tehet az egészről?

A Gallup kutatói szerint több tényező járulhat hozzá a bizalom csökkenéséhez: például az internet és a közösségi média megnövekedett szerepe a hírfogyasztásban, valamint a folyamatosan friss híreket szolgáltató hírcsatornák, mint a CNN, a BBC World News és az Euronews, megjelenése. Ezek kétségtelenül számos kihívás elé állították a hagyományos médiumokat, azzal, hogy új, összetettebb médiakörnyezetet teremtettek, és a hírfogyasztás új formáit hozták létre.

social-media-news-facebook-twitter.jpg

A Gallup Organization hírfogyasztási szokásokkal kapcsolatos kutatásában a megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy elsősorban a tévéből szerzi az információkat, 21 százalék az internetről, 9 százalék nyomtatott újságokból és magazinokból, 6 százalék pedig rádióból tájékozódik. Az interneten felnövő generációknak köszönhetően a jövőben valószínűleg az online média lép az első helyre. Mivel az újságolvasók inkább az idősebb generációból kerülnek ki, komoly kétségek vetődnek fel a médium jövőjével kapcsolatban.

Mi magyarok sem bízunk a kommunikációs szakemberekben

A Gallup Organization egyik korábbi kutatása szerint hogy melyik intézményekben bízik a legkevésbé az amerikai társadalom: az Egyesült Államok törvényhozó testülete, a kongresszus élvezi a legkevesebb polgár bizalmát, utána az egészségügyi intézmények, majd a szakszervezetek és a nagyvállalatok, és az ötödik helyen állnak az újságok, amiket a televíziós hírek követnek.

Egy Magyarországon végzett kutatás eredménye szerint hazánkban is hasonló a helyzet. Az NRC piackutató cég februári felmérésében a válaszadók 78 százaléka mondta, hogy a marketingesek állításainak legalább a felét hazugságnak tartja. Ugyanez az arány 62 százalék az internetes újságírók, 64 százalék a nyomtatott lapok szerzői és 55 százalék a tévés riporterek esetében.

demot.jpg

A kommunikációs szakma és szereplőinek megítélése hazánkban sem jobb, mint az Egyesült Államokban. A megváltozott kommunikációs környezet mellett, a profitorientált szemlélet vezethetett ide. Érdemes lenne átgondolni, hogy hogyan lehetne visszafordítani ezt a folyamatot, és javítani a szakma megítélésén.

Fotók:

http://www.gallup.com/poll/163097/americans-confidence-newspapers-continues-erode.aspx

http://truedemocracyparty.net/wp-content/uploads/media-lies.jpg

 http://www.demotivalo.net/view/94725/varoterem