Change.jpgA közösségi média alapjai a híres fizikushoz, Isaac Newtonhoz  köthetők? A felvilágosodás magával hozta volna azt az úttörő felvetést, amely megalapozta a mai közösségi, szociális csatornákat és stratégiákat? A XXI. századnak fejet kell hajtania az elmúlt 300 év előtt. Ez tény, de mi volt előtte? Érdekes eredményre jutunk, ha megvizsgáljuk Newton befolyását a társadalomra a kritikai kultúrakutatás és a tudománytörténet filozófiai megközelítésből.

 

Nem volt mindig internet, de tényleg

A Facebook címerét a céhekben kovácsolták? A Twitter, Google+ vagy a Pinterest szociális tőkéjét kovácsmesterek ügyes kezei formázták? A közösségi média nem pusztán a közösségi oldalak platformja: magába foglal minden olyan online életteret, ahol a felhasználók kapcsolatot tudnak tartani egymással. Kieth Loell nemrég megjelent írásában összeköti Newton gravitációs elméletét a mai e-személyiség és a globális falu kialakulásával.

isaac-newton_11606_600x450.jpg

A XVIII. században a Royal Societyben elkezdtek megjelenni a tudományos folyóiratok: az első Philosophical Transactions volt, Isaac Newton gravitációs elmélete is így kerülhetett a köztudatba. Hirtelen a világ kutatói és gondolkodói mind London felék kapták a fejüket. Ma ezt úgy mondhatnánk, Newton posztolta tudományos forradalmat, amit aztán milliók lájkoltak. A kortárs tudósok hónapokat is utaztak, csak azért, hogy megfigyeljék más tudósok munkáját, és első kézből is meghallgassák a gravitációs elméletet magától fizikustól. A szakterületek és gondolatmegosztás olvasztótégelye London lett. Ennyi már elég lett volna ahhoz, hogy elkezdjen kifejlődni a mai, dinamikus, kapcsolattartó emberek hálózata?

A változás filozófiája

Ha megpróbálnánk Newton kortársaként figyelni a folyamatot, azt vennénk észre, hogy a tudós elméletét hatalmas, eddig szokatlan népszerűség övezte. A probléma ott kezdődik, hogy mégsem lehet túl messzire menni az elemzésben, mert nem tudunk elvonatkoztatni: mindenképpen a mai állapotokhoz hasonlítunk. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című tanulmányában ezt a folyamatot whig történetírásnak nevezi: eszerint képesek vagyunk a jelent úgy ábrázolni, hogy a múltból kiragadva egy részletet, magyarázatokat gyártunk a változásokra, amelyeket végül haladásként mutatunk be.

images_1.jpgMit jelent ez? Az emberiség igényét a kapcsolattartásra – melyet most a Facebook és a webkettes alkalmazások szolgálnak ki -, nem lehet egyértelműen Newton nevével összekapcsolni. Az angol tudós kortársai részesei akartak lenni a kutatói köröknek, a tudományos felfedezésekből túlcsorduló információhalmazt pedig kezelni kellett.

Az információkáosz jelensége a gravitációs elmélet után pár száz évvel is jelen van, de ez a generáció inkább passzív befogadó. Nincs kapacitása polihisztorként minden témában elmerülni. A közösségi oldalak a legerősebb szűrők a társadalomra és a felhalmozódó tudásra. A közösségi média lehetővé teszi, hogy azokat az információkat kapjuk meg, attól az embertől, akit lájkolunk, követünk, figyelünk és a blogját olvassuk. Az már más kérdés, hogy a környezetünk akár akarjuk, akár nem, posztol…

Közösségi mozgalmak

Keith Loell is arra jut az elemzésében, hogy a newtoni kutató-találkozásihullámot nem lehet a történelemben a közösségi média kialakulásának kezdeteként datálni. A szociális közeg mindig is jelen volt az emberiség történetében, csak ebben az esetben, a média porondja lecserélte a londoni terek fórumjait. A változás folyamatát érzékeljük fejlődésként és közben törekszünk megőrizni az eddig felhalmozott tudást.  Az internet segít áthidalni a legnagyobb idő- és térbeli távolságokat, örökre oltalmazva az értékes fájlokat és adatokat.

Ki biztatta Newtont, hogy felfedezését célzottan kutatóknak juttassa el? Platón tanítványai vajon hány gondolatot osztottak volna meg?  Az a kérdés pedig maradjon nyitott, hogy a következő nemzedék mit talál majd ki a közösségi média táguló univerzumában, és fejlődésnek nevezi-e a változásokat.

the-school-of-athens.jpg