A Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Intézet Miskolc közös gyorsjelentést tett közzé a szakma jelenlegi, hazai megítéléséről  „Így csináljuk a marketinget – Így látjuk, így használjuk a marketinget” címmel. A kutatás a gyakorlati tevékenység trendjeiről készült vállalkozói és lakossági megkérdezés eredményeiből állt össze és meglepő eredményt hozott: még mindig nem fektetünk elég hangsúlyt a marketingre.

Az empirikus kutatáson alapuló összefoglaló a „Marketing trendek 2015” című, 25. Országos Marketing Konferenciájának alkalmából készült a Miskolci Egyetem Marketing Intézete által, melyhez online-technikai, szervezési támogatást a Beesatisfaction online kérdőívkészítő oldal nyújtott. Bár a 2014 szeptember 15-29 között lebonyolított kutatás nem tekinthető teljesen pontosnak és reprezentatívnak, mégis átfogó és érdekes képet nyújt a hazai gyakorlat és a lakosság szakmát és tevékenységeket megítélő véleményéről. 

A kutatás legfőbb kérdése az volt, vajon trendi-e itthon a marketing? A válasz mind az átlagemberek, mind pedig a vállalkozások szempontjából érdekes. De mi alapozta meg a kutatási kérdést? 

1_abra.jpg
Mennyire jelentős a marketing tevékenység súlya, szerepe a cégben?

 

A félmegoldások problémája

Ahol a túlzó pénzügyi, technológiai erőforrásokra fektetik a hangsúlyt, ott gyakran háttérbe szorulnak a marketingeszközök, míg a professzionálisabb cégekre jellemző, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek utóbbiakra – viszont ez egyáltalán nem csak magyar sajátosság. A félmegoldások és a minőségi marketing hiánya azért sem szembetűnőek, mert nem válnak azonnal nyilvánvalóvá, mint ahogyan egy technológiai hiba vagy egy rossz finanszírozási konstrukció. Ennek ellenére aki hosszú távra tervez, az nem hagyhatja kicsúszni kezéből a marketingeszközök, a kommunikációs kampányok és rendezvényszervezői feladatok irányítását, hiszen a szakadék mélyéről sokkal nehezebb kimászni, mint egy eleve jól működő állapotot fenntartani vagy ebből tovább fejlődni.

2_abra.jpg
Mennyire erősen hatnak az alábbi tényezők a cégük marketingtevékenységére?

 

Igaz, hogy a cégek nagyobb részénél formalizáltan is megjelenik a marketingtevékenység, de ez a legkevesebb esetben integrált, nem terjed ki a részfeladatok összehangolására, maximum némi kutatómunkáról, tervezésről van ilyenkor szó. Bár – ahogyan a fenti grafikonon látszik – az új piacok keresése, a vevői elvárásokkal kapcsolatos helyzetfelismerés megfelelő szinten van, az ehhez vezető út és a kutatások, elemzések kidolgozottságának szükségessége mégsem tudatosult kellőképpen a vállalatokban.

Érdekes megfigyelés, hogy míg a cégek nagy része olyan célokat tűz ki saját maga elé, mint a vevőorientáltság, rugalmasság, a termék és kínálat színvonalának fenntartása, az ezeket biztosító tevékenységeket szinte alig végzik – az adatok szerint elhanyagolják az információs rendszereket, az ügyfélvisszajelzést és az innovációs befektetéseket. További problémát okoz az is, hogy a vállalatok nagy részénél a kooperációs készség is igen alacsony, főleg az utóbbi területen (kutatóintézetekkel, innovációs szervezetekkel), de még a beszállítókkal és tanácsadó szervezetekkel kiépített kapcsolatokon is bőven lenne mit javítani.

csatorna.jpg

Mennyire intenzíven használja jelenleg cégük az alábbi
marketing(kommunikációs) eszközöket?

 

Az új médiaplatformok hiánya

A cégek egyre jobban érzékelik az értékesítési csatornákkal kapcsolatos vevői elvárásokat (gyorsabb, könnyebb elérhetőség, minél kevesebb kattintás), egyre jelentősebb szerepet tölt be a megfelelő keresőoptimalizálás (SEO) és a közösségi médiumok használata, de még mindig alul maradnak az új platformokra optimalizáld honlapok.A jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatos kérdésből pedig kiderül, hogy nem is tartják indokoltnak a kialakult arányok jelentősebb átrendezését 2-4 éven belül, pusztán a már meglévő megoldások fejlesztésére gondolnak – ami problémákat jelenthet. 

Ami a fogyasztói oldalt illeti, egyre fontosabbá válik a vásárlás közbeni információszerzés a mobiloknak köszönhetően, illetve a reklámkerülő magatartással együtt a tudatos, célorientált vásárlás térnyerése. Ebben a környezetben egyre erősödik a jó hírnév (segítőkész eladók, jó kiszolgálás, minőség), az elismertség szerepe, ezzel együtt pedig a hosszú távú megoldások, a bizalmi kapcsolat kiépítése felértékelődik.

A továbbiakban a Magyar Marketing Szövetség részletes kutatási tervében az is szóba kerül, hogy mitől lesz igazán jó a marketing, miért jobb a holisztikus, erős stratégiára épülő marketingfelfogás, mint a „marketingfavágó”, „marketingstatisztikus”, vagy éppen a „marketingmentalista” kultúra.