A mai világban minden megtörténhet, akár az is, hogy a média leendő munkatársainak médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat kell hallgatniuk, például befolyásolást, manipulációt és médiaetikát. Múlt hét pénteken jelent meg a 444-en a közszolgálatimédia-képzés tantervét kifogásoló poszt, amelyről azóta sem sikerült eldöntenünk, hogy hatásvadász, elfogult, rosszindulatú vagy egyszerűen csak buta.

A küszöbönálló átalakítások kapcsán természetesen a közmédia a figyelem középpontjába került az utóbbi időben, azaz egyre-másra születnek a tevékenységét kifogásoló írások. A 444 ezúttal a Pázmány és az MTVA által közösen indított Közszolgálatimédia-szerkesztő szakirányú továbbképzést találta meg. Úgy vélik, hogy a szak tanterve különösen érdekes: a Hírszerkesztés, Vágás stb. elnevezésű  „hagyományosabbnak” mondható tárgyak mellett különös módon Befolyásolás-manipuláció-médiaetika című kurzusa is lesz a hallgatóknak. A cikk szerzője azt sem rejti véka alá, hogy szerinte a közmédia igencsak kompetens ezekben a kérdésekben.

Ki hallott már ilyet?

Első olvasásra valóban furcsának hangozhat egy ilyen elnevezésű tantárgy, főleg, ha valaki erős prekoncepciókkal rendelkezik a közmédia elfogultságával szemben:

„És aki ötösre vizsgázik befolyásolás-manipulációból az előbb utóbb fideszes szóvivő lesz és nyugodt lélekkel el tudják küldeni a Kálmán Olgához az Egyenes beszédbe mert ott ő úgysem tud majd kihúzni belőle semmilyen egyenes választ ”

Azonban sok hozzászóló felhívta a figyelmet arra, amit mindenki tud, aki tanult kommunikációhoz és médiához kapcsolódó szakokon: ezek a témakörök/tárgyak a képzés szerves részei, azaz ezek is legalább olyan hagyományosak, mint a hírszerkesztés. A befolyásolás nem törvényszerűen a szegény szerencsétlen tévénézők kormányzati ideológia általi megvezetését takarja, mint ahogy például a Corvinus Terrorizmus és politikai erőszak elnevezésű kurzusán sem terroristákat képeznek és vélhetően a Jobboldali európai radikalizmus című tárgy sem széljobberképző.  

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a kritizált tantárgyhoz hasonló órák mennyire jellemzőek más kommszakokon is, elég megnézni pár képzési tervet. A corvinus kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésen például kötelező a Meggyőző kommunikáció, retorika elnevezésű tárgy, a BME-n ez a szak pedig Meggyőzéstechnika elnevezésű kurzust kínál. Arról már nem is beszélve, hogy a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és média felsőoktatási szakképzésének moderátor szakirányán Személyes imázsépítés, tárgyalástechnika és közszereplés gyakorlati modul is van. Természetesen médiaetika órákkal is mindenütt találkozunk.

nevtelen.jpg

Bagoly mondja verébnek

Sok kommentelő úgy vélte, hogy a cikk nem csak átgondolatlanságról és az alapos körültekintés hiányáról tanúskodik, hanem szándékos megvezetésről vagy legalábbis csúsztatásról van szó. Ők inkább ezen háborodtak fel, nem a kifogásolt kurzuson.

„Igen, már csak azért is érdemes tanulni, hogy felismerd, ha manipulálnak, mint ezzel a cikkel is.”

A sok méltatlankodás mellett voltak megengedőbbek is:

„Értelemszerűen hányok magától a szaktól, DE a manipulációs technikák mindenfele médiaszakon a tananyag részét képezik. Ez a cikk is meglehetősen manipulatív, de egye fene.

És volt, aki még annak ellenére is, hogy az ilyen tantárgyak nem szokatlanok, úgy érezte, hogy ha a közmédiáról van szó, az más: “ha ez egy olyan egyetemen történik, ahol a centrális erőtér médiakatonáit képezik, akkor legalább egy fejcsóválást megér a dolog.”

Büfészak

Persze befolyásolás ide vagy oda, a kommunikáció- és médiatudományi képzések ettől függetlenül is sokakban kiverik a biztosítékot. Úgy tűnik kifejezetten hálás téma ilyesmiről cikkezni: az olvasottság és a kommentelés garantált. Íme egy visszafogottabb vélemény:

„Mondjuk bármilyen média szak tematikáját meg lehet nézni, a hasfogós hahotázás és/vagy 30 miafaszez??/perc felkiáltás garantált. Nevetséges, hogy ilyesmiből diplomát lehet szerezni.”

Befolyásolás – manipuláció – médiaetika

Természetesen a szak elindításának szükségességéről lehet vitatkozni. A közmédia pedig olyan, amilyen. A kormány is. Nem azzal van a baj, hogy a 444.hu mit gondol ezekről, csak azzal, hogy ezt hogyan tálalja. Politikai nézetektől függetlenül gáz olyan cikkeket közölni, amelyek szándékosan vagy az újságíró hanyagsága miatt félrevezetőek. Legalábbis én ezt tanultam.

Kép 1