Gyakran merül fel a kérdés, hogy pontosan mit is tanítanak egy újságíróképzésen vagy akár egy kommunikációszakon. Vagy hogy mit kellene tanítani, és mi az a tudás, mik azok a képességek, melyekkel a képzésről, egyetemről kilépő újdonsült újságírónak feltétlenül rendelkeznie kell. A Poynter újságírói intézet elkészítette saját piramisát, mely tíz fő blokkból építi fel az újságíráshoz szükséges legfontosabb kompetenciákat.

Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy újságírónak? Egyáltalán mi az az újságírói kompetencia? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni, és egyben egy oktatáshoz is alkalmas alapanyagot létrehozni a Poynter, amikor megalkották az újságírás piramisát. Hogy miért olyan fontosak ezek a kérdések egyáltalán? A digitális világban bárki lehet újságíró, akár önjelölten is. Bármikor könnyedén indíthat egy saját oldalt és szabadon garázdálkodhat az interneten. Minőségi tartalom előállításához azonban bizonyos fokú tudásra is szükség van, amit a Poynter szeretne is átadni diákjainak.

A piramis tíz egymásra épülő blokkból áll, melyeket folyamatosan igyekeznek aktualizálni, az átalakuló újságíráshoz igazítani. Eredeti, 1998-as változatához képest a nyelvezetét is megújították olyan kifejezésekkel, mint például az adatvizualizáció, mely akkor még nem volt része a szakzsargonnak.

competencepyramid.png

Forrás: Poynter

Válogatás a hírek között

A piramis egyik alapköve, bármely cikk megírásának első lépése a mérlegelés, hogy a világ mely történései, eseményei érdemlik meg a kitüntetett figyelmet és a megjelenést. A két kulcskérdés: Fontos az, ami történt? És még érdekes is?

Vannak persze olyan témák, amelyek nem olyan érdekfeszítőek, de fontos róluk írni – például a pénzpiaci változások. És vannak egyáltalán nem fontos, de annál szaftosabb témák, mint hogy melyik celeb épp kitől válik, amit sajnos szintén „muszáj” megírni. Az esetek többségében azért nem árt, ha a kettő egyszerre igaz. Az, hogy mi fontos azonban relatív és több tényezőtől is függhet. Uborkaszezonban egy kisebb hír is fontossá válhat, a 2001-es Tampa Bay-i trópusi vihar viszont alig kapott figyelmet, mivel az események pont a szeptember 11-i terrortámadással egy időben zajlottak.

Bizonyítékgyűjtés

A gyűjtésnek több újságírói metódusa lehet: a dokumentumokból nyert adatoktól kezdve az interjúk szövegein át egészen a megfigyelések eredményeiig az újságírók különböző módszereket alkalmaznak. A gyűjtésen túl persze idetartozik a hitelesség ellenőrzése – a források és a saját tudás alapján –, valamint a bizonyítékok szortírozása is.

journalist2.jpg

Forrás: Huffpost.com

Nyelvezet és történetmesélés

Azt ugye mondani sem kell, hogy a hatékony nyelvhasználat és a megfelelő kommunikációs formák használata alapvető követelmény a szakmában. Az újságírónak emellett képesnek kell lennie arra is, hogy alkalmazkodjon az eltérő médiumokhoz, műfajokhoz és közönséghez. Stuart Adam kanadai tudós szerint az újságírás széles spektruma a köznapitól egészen az irodalmiig terjed.

Különbséget kell tenni azonban tényfeltárás és történetmesélés között. A tényfeltárás az újságírás magja, és többnyire a következő kérdések köré szerveződik: ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan – mindez tehát önmagában még csak egy adathalmaz, amelyet aztán a történetmesélés foglal keretbe és gazdagít a narratíva felépítésével.

Elemzés és értelmezés

A kritikus gondolkodás kulcsfogalom: a történtek vagy hallottak egyszerű elfogadása és leírása helyett a megkérdőjelezés, az érvek, vélemények és kommentárok megfogalmazása mind ide tartoznak, melyek az oknyomozó újságírásban különösen nagy szerepet kapnak. Mindehhez pedig első lépésben szükséges a kontextus, az aktuális trendek és az esetleges kapcsolódási pontok feltárása.

Igen, számolni is tudni kell

Még akkor is, ha a bölcsészkaron tanítják. Az alapvető műveletek elvégzésére legalábbis biztosan alkalmasnak kell lenni, enélkül ugyanis nincs kritikus gondolkodás, csak az elénk rakott adatok puszta elfogadása. Egy életközeli példa: a vállalatigazgató azt mondja, a béreik nem csökkentek, sőt, egy százalékos emelés történt. Ezt le lehet írni így, vagy utána lehet nézni az inflációs ráta változásának, amiről kiderül, hogy három százalékos, a bérekre költött összeg a valóságban tehát mégiscsak csökkent. De az összefüggések feltárásához vagy a csúsztatások leleplezéséhez számos más esetben szükség lehet számadatok kritikus feldolgozására.

Technológia

Ez egyértelműnek tűnik az internet és a digitális újságírás korában, de a kérdés valójában összetettebb. Egyrészt a fiatalabb generáció már ebben a világban nőtt fel, az egyetemi professzorok jó része viszont nem, ami azt az érdekes helyzetet szüli, hogy a diákok bizonyos értelemben képzettebben e téren mint azok, akik oktatják őket. Másrészt, az újságírónak nem elég egyetlen platformon otthonosan mozognia, a nyomtatott sajtótól a videókon át az online portálokig mindenhol el kell tudni igazodnia, sőt, a ma még fel sem talált közegekben is.

Audiovizuális elemek

Ez az a pont, ahol az írás, a szerkesztés, és a dizájn összekapcsolódik. A sokszínűség ma elengedhetetlen, a mobiltelefonnal pedig rendelkezésre áll egy olyan eszköz, amely egyszerre teszi lehetővé különböző formájú tartalmak létrehozását (fotó, videó, írás, hangfelvétel, sb). A minőségi dizájnerek pedig az újságoktól és magazinoktól az online hírportálokra és blogokra vándoroltak, azon belül is főként a mobiltechnológiára koncentrálva. Az audiovizuális elemek sora nem merül ki a fotókban és a videókban, az adatok megjelenítése és az oldalon történő navigálás is ide tartozik, ami több ember együttes munkáját igényeli.

roles_in_the_newsroom.jpg

Forrás: Mediacentar Online

Állampolgári ismeretek

Valójában már középiskolában el kéne sajátítani ezt a tudást, azonban ez sokszor még az egyetemen sem történik meg. Ide tartoznak az alapvető ismeretek az önkormányzatról, a politikáról, a hatalmi ágak szétválásáról, a jogrendszer működéséről, társadalmi szerződésről, közéletről és történelemről. Az újságírók ennek egy részét tapasztalatok útján összeszedik, ez azonban se hatékonynak, se kielégítőnek nem mondható.

Kulturális ismeretek

Az újságírás és annak különböző formái tulajdonképpen mind a kultúra megnyilvánulásai. A szerzőnek azért kell kulturális kompetenciával rendelkeznie, hogy az ismeretlen emberekkel és az ismeretlen helyeken is képes legyen a munkára. Arról már nem is beszélve, hogy segít pártatlannak maradni – már amennyire ez egyáltalán lehetséges. Egy adott országban íródó cikkek többnyire már eleve valamely kulturális nézőpontból születnek, ami szélsőségesebb esetben azt is jelentheti, hogy valamely politikai erő érdekeit képviselik. Megfelelő kulturális tájékozottság bizonyos fokig segíthet ezen.

Küldetés és céltudatosság

A piramis csúcsa. Az újságírásban egyszerre jelenik meg az üzleti és a szakmai oldal, melyek között gyakran van feszültség. Mindkét szempontot fontos szem előtt tartani, éppen ezért van szükség a küldetés és a cél pontos megfogalmazására. Ebbe beletartoznak az etikai megfontolások is – a hatalommal való visszaélés sosem célszerű, az üzleti érdeknek találkoznia kell a közérdekkel is. Továbbá a törvények, a bevett újságírói gyakorlatok, valamint a demokrácia és a szabadság problémái sem hagyhatók figyelmen kívül.

Kérdések persze felmerülnek. Például hogy egy újságírónak valóban egy személyben kell-e rendelkeznie mindezzel, a bonyolultabb adatelemzésektől az audiovizuális tartalmak megalkotásán át az üzleti és szakmai érdekek összeegyeztetésének képességéig. Nem elegendő, ha a hírügynökség mint szervezet képes mindezt kollektívan kézben tartani és elosztani az írók között? Jó válasz természetesen nincs, a sokoldalúság viszont mindenképp hasznos. Ez nem jelenti azt, hogy az összes pontban profinak kell lenni, de a több lábon állás mindenképp komoly előnyt jelent mind egyéni szinten, mind a kortárs újságírás fejlődésében.