Belefér a bérek kiteregetése a vállalati márka építésébe?
Egyre több vállalat szeretne vonzó munkaadóként megjelenni a tehetséges fiatalok és a legjobb szakemberek megnyerése és megtartása érdekében, de mik az Employer Branding alapszabályai? Erről szervezett beszélgetést az Independent Media Education Center (IMEC) az őszi kurzusaikat lezáró oklevélátadó keretében. A szakértők hangsúlyozták, hogy a cég vonzó munkáltatóként történő pozicionálása semmiképp sem jelenthet egyet az álláskeresők megtévesztésével. Az is kiderült, hogy a munkaerőért folytatott kiélezett versenybe egyre több vállalatnál fér bele a bérekről való nyílt kommunikáció, de vigyázni kell, mert ennek is lehetnek buktatói.
Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap a munkáltatói márkaépítés, angolul Employer Branding. Szinte nincs már olyan kommunikációs ügynökség vagy szakértő, aki ne igyekezne valamilyen módon kapcsolódni ehhez a témához. Épp ezért indította el 2017 őszén az Independent Media Education Center (IMEC) több más kommunikációval és médiával foglalkozó kurzusa mellett az Employer Branding/HR Marketing című képzést is, ahol vezető pr- és marketing-szakemberek tartottak előadást arról, hogy kommunikációs eszközökkel hogyan kezelhetőek a munkaerőpiac kihívásai. A képzést elvégző hallgatók február 1-én vehették át az oklevelet, az oklevélátadó keretében egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került a munkáltatói márkaépítés hazai helyzetéről. A beszélgetés résztvevői:
- Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője;
- Sümegi Zsuzsanna, az IT Services Hungary kommunikációs vezetője;
- Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója;
- Kutas István, a Telenor Magyarország kommunikációs igazgatója;
- Mezriczky László, az Ispiro Consulting ügyvezetője;
- Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője;
- Háhner Petra, a Portfolio újságírója;
- B. Csejtei Ildikó, az IMEC ügyvezetője (moderátor).
Balról jobbra: Tüzes Imre, Sümegi Zsuzsanna, Háhner Petra, Horváth-Magyary Nóra, Kutas István, Mezriczky László, B. Csejtei Ildikó
Mezriczky László szerint hosszú idő óta először van igazán szükség az Employer Brandingre, mert a kivándorlás és a társadalom elöregedése miatt kialakult munkaerőhiány új versenyhelyzetet teremtett a munkaadók között. Az, hogy a cégek aktívabban hirdetnek, önmagában nem elég: mindenkinek át kell gondolnia, hogy mi teszi vonzó munkáltatóvá, vagyis az Employer Branding lényegében rehabilitálja a klasszikus értelemben vett vállalati marketinget.
“Az Employer Branding nem egy szexi, jópofa cucc, amivel a fiatalokat be lehet vonzani, és nem lehet egyenlő az álláskeresők megtévesztésével” – szögezte le Horváth-Magyary Nóra. Szerinte fontos, hogy a cégek őszintén felvállalják magukat munkaadóként: egy multi például ne próbálja startupként eladni magát, mert egy ilyen cég soha nem lesz olyan, viszont vannak más értékei, és azokat kell megtalálni.
Sümegi Zsuzsanna szintén a hitelesség fontosságát emelte ki, szerinte a vállalatok sokszor nem mutatják meg a náluk fellelhető értékeket. Hozzátette, hogy valóban nagy változáson megy most keresztül a vállalati és a munkáltatói kommunikáció: nemcsak a toborzás hatékonyságának növelése a cél, hanem valódi márkaépítésről van szó.
“A kkv-k hozzáállása is láthatóan megváltozik, ebben a szektorban is egyre hangsúlyosabban megjelenik a tudatos munkáltatói márkaépítés” – mondta Tüzes Imre. Ezzel párhuzamosan az online térben munkát keresők is egyre tudatosabbak, így még inkább felértékelődik az erős, jól menedzselt munkáltatói márka.
Hammer Ferenc úgy látja, hogy az egyetemi tanulmányaikat éppen befejező pályakezdőknek leginkább gyakorlatra van szükségük az érvényesüléshez, és a hallgatói felmérések alapján is az látszik, hogy a gyakorlati oktatást sokan hiányolják a képzésből. Ezért azt javasolja az alapszakos hallgatóknak, hogy mielőtt elvégeznének egy mesterképzést, vállaljanak munkát, szerezzenek szakmai tapasztalatot, mert ez nagyobb öntudatosságot eredményez.
Díj a felelős kommunikációért
Az Independent Media Education Center (IMEC) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szakmai összefogáson alapuló díjat kezdeményez, amely azokat az influencereket, ismert személyeket, youtubereket emeli ki és díjazza, akik felelősen, pozitív értékeket közvetítve kommunikálnak elsősorban a fiatalabb generációk felé – jelentették be az IMEC február 1-jei oklevélátadóján. A felelős kommunikáció kérdésköre rendszeresen visszatérő téma, és örülünk, hogy az MRSZ-ben partnerre leltünk, és közösen tudjuk elindítani ezt a programot – mondta B. Csejtei Ildikó, az IMEC ügyvezetője az oklevélátadón.
A kommunikációs vezetők egyetértettek abban, hogy a pályakezdők esetében kifejezetten előny, ha tapasztalattal érkeznek a céghez. Kutas István elmondta, hogy a Telenor alkalmaz gyakornokokat, és azért előny, ha van tapasztalat, mert így már fiatalabb korban kialakul a jó munkamorál. Azt is elmondta, hogy a felelős kommunikáció kapcsán a fiatal generációk elérésére alkalmazott influencerek megválogatása nagyon fontos, hiszen ők befolyásolják leginkább a fiatalokat és a gyerekeket.
Háhner Petra, a Média 2.0 társalapítója, a Portfolio újságírója is úgy látja, hogy pályakezdőként komoly fegyvertény, ha a jelentkező rendelkezik gyakorlattal. Jó ugródeszka lehet egy szakmai gyakorlati hely, saját blog vagy vlog, illetve akár egy szakmai/egyetemi közösségben végzett munka. Az Employer Branding témakörével kapcsolatban elmondta, hogy a cégek sajtókommunikációján is nyomot hagy, hogy igyekeznek magukat vonzó munkáltatóként feltüntetni. Erre példa, hogy az utóbbi egy évben – főleg bizonyos szektorokban – egyre több vállalat nyíltan kommunikál arról, hogy különböző pozícióknál mennyi bért fizet.
Tüzes Imre elmondta, hogy mivel rengeteg álláshirdetést kezelnek, pontos adatok bizonyítják, hogy hazánkban a mai napig tabu a bérkérdés: 150 ezer Profession.hu-s hirdetésből mindössze 4,2 százalékban jelölik meg a bért. Bizonyos ágazatokban, bizonyos cégeknél épp ezért, a mostani körülmények között versenyelőnyt jelent ez a fajta transzparencia. Szerinte kifejezetten jó húzás volt a kereskedelmi láncok – Aldi, Lidl – részéről, hogy közzétették a béreket, hiszen felmérések szerint a munkahely-választásnál még mindig a legfontosabb szempontok egyike a bér.
Mezriczky László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly feszültségeket okozhat, amikor a régóta a cégnél dolgozó munkatársak azt érzékelik, hogy az újonnan érkezők bére akár magasabb is lehet, mint az övék. Az ilyen helyzetek megfelelő kezelése, a hiteles vezetői kommunikáció komoly feladat, amelyre fontos a szakszerű felkészülés.
Februártól induló IMEC-kurzusok
Az IMEC különféle képzéseket és workshopokat szervez média, kommunikáció és marketing témakörben, már dolgozó szakemberek mellett a fiatalabb korosztályok, egyetemisták, pályakezdők részére is. 2018. február végétől 4 olyan kurzusuk is indul, melyek egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéke által kínált kreditpontos tárgyak.
- Marketingkommunikáció a gyakorlatban – Online kampánytervezési workshoppal;
- PR kommunikáció a gyakorlatban – Kríziskommunikációs workshoppal;
- Kommunikáció az Y és Z generációkkal – Online felületek influencerei (Youtube, Facebook, Instagram);
- Vállalati kommunikáció és munkáltatói márkaépítés
Mind a 4 képzés esetén megpályázható egy-egy Hallgatói Ösztöndíj, amely hátrányos helyzetű fiatalok számára nyújt lehetőséget a kurzusokon való térítésmentes részvételre.
Regisztráció a tavaszi képzésekre és program: www.independentmedia.hu
További információk és tájékoztatás az ösztöndíjról: info@independentmedia.hu
Az IMEC a Média 2.0 partnere.