A titkosírástól a kiterjesztett elméig, Conchita Wursttól George Bushig
Rejtjelezett szerelmes és politikai üzenetek, sebtében összehívott válságstábok, okostelefonnal szaladgáló emberek, egy rohanó világ, ahol az ember gyakran azt sem tudja, hogy férfi-e vagy nő, esetleg mindkettő vagy épp egy harmadik… Mindennapjaink társadalmi szerveződésének palettáján az információk előállítása, megtartása és továbbítása egyre több olyan tudományos kérdést vet fel, melyekkel szakértői csoportoknak és a laikus érdeklődőknek egyaránt érdemes foglalkozniuk. Jó alkalom lesz erre az idei Kutatók Éjszakája, ahol az izgalmas technológiai innovációk mellett a társadalomtudományok aktuális kérdéseiről, problémáiról szabad előadások és workshopok keretében, kicsik és nagyok egyaránt közösen gondolkodhatnak.
A 2005 óta minden szeptemberben megrendezett fesztivál egyik idei érdekessége, hogy a bölcsészettudomány képviselői közül a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke elsőként fog megjelenni az éjszakán. A Tanszék négy eladással és játékokkal várja majd az érdeklődő 15-100+ -os korosztályt.
Titkosírástáblák és rejtjelezett levelek
Dr. Láng Benedek A kard és a szív titkai – amit a titkosírások elárulnak című előadásában a magyar történelem zivataros évszázadaiból fennmaradt titkosírástáblák elemzésének és a rejtjelezett levelek megfejtésének titkairól rántja majd le a leplet. Rákóczi fejedelem, Teleki Mihály, Balassi Bálint – csak néhány név a sok közül, akiknek titkos naplórészletei és politikai levélváltásai immár a nagyközönség számára is elérhetők, megfejthetők. Hogy miért is lehetnek fontosak e szaftos történetek a mai magyar valóságban? Talán azért, mert napvilágra kerülésük igen nagy botrányokhoz, társadalmi felháborodáshoz vagy akár szövetségek felbomlásához is vezethetett volna, melyek sorsfordító hatással lehettek volna a társadalmi élet és a történelem alakulására is.
Hogyan közöljük egy világjárvány kitörését?
Így van ez a mai korban is: elég egy-egy véletlen elszólás, rossz kézbe került üzenet, kiszivárogtatás, és máris kész a válsághelyzet, ami emberek, cégek, országok sorsát fordíthatja meg. Illés Zsófia és Szabó Krisztina a Breaking News: válságkommunikációs snittek fikción innen és túl című előadásban a válságkommunikáció első lépéseiről és lehetséges megoldásairól fognak szót ejteni. Mit mondott a sajtónak a Lehman Brothers a csőd szélén? Hogyan rúgta ki embereit George Clooney a leépítésekkor, mit is üzent az USA elnöke 9/11-es első sajtótájékoztatóján vagy hogyan is közöljük egy világjárvány kitörését? Az előadók valós és fiktív válságkommunikációs példákkal, filmrészletek segítségével fogják bemutatni az alapvető jó és rossz válságkommunikációs megoldásokat.
Nemi identitás és a “Szakállas Nő”
Ha válságot nem is okozott, de igen élénk médiaérdeklődést váltott ki az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese, a „Szakállas Nőként” is elhíresült Conchita Wurst. Az osztrák származású előadó nemrégiben számos közéleti és médiaszemélyiséget, aktivistát és magánszemélyt ösztönzött arra, hogy véleményt formáljon a férfi és női szerepekről, valamint a hagyományos kategóriák áthágásáról. Szintén idei hír, hogy egy közösségi portálon már több mint hetven nemi identitás közül választhatnak a felhasználók. De miért nem elég a két hagyományos opció? Vagy miért pont hetven lehetőség van? És egyáltalán: miért vannak eleve adott kategóriák ahelyett, hogy a felhasználó szabadon tölthetné ki ezt a mezőt? Nádasi Eszter Nem- ez (a) kérdés című előadásában a társadalmi nemekkel, a gender studies kortárs meglátásaival és az identitás kérdésével fog foglalkozni.
l%C3%A9nyeg.jpg)
Inkább egy okostelefon, mint az érettségi?
Ha már identitásról van szó, érdemes elgondolkodni azon is, mi a helyzet a testtudatunkkal, kiemelten az elménkhez fűződő viszonyunkkal? Többnyire mindannyian egyetértünk abban, hogy az elménk agyunk produktuma. Így, ha azt kérdezzük, hol van az elménk, kézenfekvő a válasz, hogy ott ahol az agyunk is: a koponyánkban. A kiterjesztett elme gondolata (The Extended Mind) ellenben éppen ezt kérdőjelezi meg. Miért kellene azt feltételeznünk, hogy az elménk ilyen szigorúan a koponyánkhoz, a testünkhöz kötött dolog? Mire ez a biológia-sovinizmus? Miért ne gondoljuk azt, hogy az elménk időről időre más-más hordozóeszközökre terjed ki? Ziegler Zsolt Inkább egy okostelefon, mint az érettségi címmel arról fog beszélni, hogy miért is kell újragondolnunk az elméről és a tudatról való meggyőződéseinket egy olyan világban, ahol okostelefonjaink tulajdonképpen ugyanazt a mentális szerepet hajtják végre, mint amit a memorizáló elme.
Úgy tűnik tehát, hogy kiszervezzük mentális tevékenységeink egy részét külső eszközökre, a Kutatók Éjszakáján pedig külső helyszínekre. Szeptember 26-án, a BME OMIKK (könyvtár) Gazdaság- és Társadalomtudományi olvasótermében a Filozófia és Tudománytörténet Tanszék előadásai várják az elméjét kiterjeszteni vágyó közönséget!
/Szerző: Szabó Krisztina/
