Még mindig hihetetlenül nagy a kereslet a magyar celebek iránt

Még mindig hihetetlenül nagy a kereslet a magyar celebek iránt

Szerdán este adták át a Televíziós Újságírók Díját, amelyet a 2017-es év legjobb tévés produkciói, a legjobb teljesítményt nyújtó szakemberek, műsorvezetők és színészek nyertek el. Ördög Nóra könnyezve vette tudomásul, hogy negyedik alkalommal is a legjobb női műsorvezetőnek választották, a férfi kategóriában pedig idén kivételesen nem Sebestyén Balázs nyert. A Terápia lekörözte a szintén népszerű A mi kis falunkat, és idén először az elmúlt években Magyarországon is befutott gasztro reality műfaj is megjelent mint önálló kategória. A 12 díjból kettőt az HBO nyert meg, a többin az RTL Klub és a TV2 osztozott: mindkét tévétársaság 5-5 kategóriában.

Ötödik alkalommal rendezték meg szerdán este a Televíziós Újságírók Díja gálát, amelyen 12 kategóriában hirdettek győztest. A díj célja, hogy a szakmai média által, klasszikus kritikai szempontok alapján emelje ki a legprofesszionálisabb magyar tévés teljesítményeket. Az esemény házigazdája Gundel Takács Gábor volt, aki azzal kezdte, hogy mennyi változáson ment át a tévézés az elmúlt évtizedekben. A mostani trendeket jól mutatják az évről évre megjelenő új kategórák, mint idén a gasztro reality, amelynek 3 jelöltje a Konyhafőnök VIP (RTL Klub), a Gasztroangyal (Duna) és a Séfek séfe (TV2) volt.

vigado4.jpeg

Csoportkép a díjazottakról 

A celebek elviszik a show-t

Alapvetően nem születtek meglepő eredmények: az új gasztro reality kategóriában a celebeket felvonultató Konyhafőnök VIP nyert, amelyben a közismert személyiségek a konyhában mérkőznek meg egymással. A comedy show kategóriában a tavalyi győzelmet megismételve ismét a celebvetélkedő és a talkshow műfaját vegyítő Gyertek át! nyert. Ebben szintén közismert emberek oldanak meg vicces, vagy legalábbis annak szánt feladatokat, miközben együtt hülyéskednek és ugratják egymást.

Látszik, hogy továbbra is hatalmas a kereslet a celebek iránt, nem csoda, hogy a magyar kereskedelmi csatornák az ilyen típusú műsoroknak egész sorát vonultatták fel az elmúlt években: volt már társasjátékozás, tánc és túlélés a dzsungelben. Egyrészt, sok néző kíváncsi arra, hogy a hírességek hogyan viselkednek különböző élethelyzetekben, másrészt a modern kor társas magányát teszik elviselhetővé ezek az ismert embereket mutogató műsorok – mondták el korábban a Média 2.0-nak a JóLÉlek Pszichológiai Alapítvány szakemberei.

Kivétel azonban a fenti megállapítás alól a Ninja Warrior ügyességi vetélkedőműsor, amit a TV2 sugároz, és bár ebben nem ismert arcok versenyeznek, nagy népszerűségre tett szert a műsor, az eseményen pedig díjazták a nagyszabású showműsor kategóriában.

vigado8_tilla.jpegTill Attila és a díj ötletgazdája, Kenderessy Szabolcs 

Liptai Claudia és Mácsai Pál is kapott díjat

A legjobb női műsorvezetőnek járó díjat ebben az évben is Ördög Nóra nyerte, aki 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is megkapta az elismerést. Könnyek között vette át a díjat, és elmondta, hogy lassan már elhihetné, hogy tényleg ő a legjobb műsorvezető, de közben fontosnak tartja, hogy ne higgye ezt el el, hanem továbbra is keményen dolgozzon.

Legjobb férfi műsorvezetőként Till Attilát szólították színpadra, ennek a kategóriának az érdekessége, hogy már ötödik éve ugyanazok a jelöltek: Gundel Takács Gábor, Sebestény Balázs és Till Attila. Utóbbi a díj átvételekor elmondta, hogy a mai napig nagyon élvezi, amit csinál, és az olyan visszajelzésekből, mint ez a díj, úgy látja, hogy a lelkesedése kifelé is látszik.

vigado6_klaudia.jpeg

Liptai Claudia

A zsűritag kategóriában idén a Sztárban sztár ítésze, Liptai Claudia vehetett át díjat, és elmondta, hogy az önazonosság még mindig nagyon fontos a szakmában, és ezt láthatóan a közönség is értékeli. Az önironikus megjegyzések mellett a többi jelölt cukkolását is bevállalta köszönőbeszédében, a tőle megszokott csípős humorral. Ezt a kategóriát 2017-ben hozták létre a díj alapítói, mert egyre több műsor jelent meg a piacon (például vetélkedőműsorok), amelyeknél a zsűritagok személyisége és szakmai tehetsége is épp olyan fontos, mint a műsorvezetőé.

Üdítően hatott az eseményen, hogy egy teljesen új arc is díjjal térhetett haza: a legjobb színősznőnek járó díjat Lovas Rozi nyerte A mi kis falunk című sorozatban nyújtott alakításáért. A sorozatok terén más meglepetés nem történt, a szerény hazai felhozatalban tavaly az Aranyélet egyenesen tarolt, idén a Terápia vitt el két díjat: a legjobb sorozatért járót, illetve a főszerepet játszó Mácsai Pál a legjobb színésznek járó elismerést kapta meg.

vigado7_lovas_rozi.jpeg

Lovas Rozi

Az egyes kategóriák idei győztesei

  • Nagyszabású showműsor: Ninja Warrior Hungary (TV2)
  • Comedy show: Gyertek át! (RTL Klub)
  • Vetélkedő: Az 50 milliós játszma (TV2)
  • Reality: Survivor (RTL Klub)
  • Gasztro reality: A Konyhafőnök VIP (RTL Klub)
  • Zsűritag: Liptai Claudia (TV2 – Sztárban sztár)
  • Női műsorvezető: Ördög Nóra (TV2)
  • Férfi műsorvezető: Till Attila (TV2)
  • Magyar sorozat: Terápia (HBO)
  • Színésznő: Lovas Rozi (RTL Klub – A mi kis falunk)
  • Színész: Mácsai Pál (HBO – Terápia)
  • Mellékszereplő: Debreczeny Csaba (RTL Klub – A mi kis falunk)

vigado3.jpeg

A díjátadó gála közönsége

A 2014-ben alapított Televíziós Újságírók Díja Magyarország egyik legrangosabb szakmai értékmérőjének számít, köszönhetően a díjat övező óriási médiaérdeklődésnek és maguknak a díjazottaknak is. A díjakat Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője, a díj ötletgazdája,illetve az elismerést alapító szakmédiumok, a 24.hu, a Hír7, az Index-Comment:com, a Kreatív, a Médiapiac, az Origo, a SorozatJunkie, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin és a Tvr-hét újságírói oztsják ki. Az esemény főtámogatója a NuMuvee Hungary Kft., televíziós műsorgyártó.

Több nő, több előfizető: meghatározó év lehet a 2018-as az újságoknál

Több nő, több előfizető: meghatározó év lehet a 2018-as az újságoknál

Az újságírásban számos komoly változás következhet be 2018-ban a Nieman Journalism Lab összeállítása szerint. Az egyik legfontosabb az üzletimodell-váltás, aminek köszönhetően az olvasói (digitális) előfizetések versenyre kelnek a régóta domináló hirdetési bevételekkel. Várhatón idén is sok szó esik majd a szexuális zaklatásokról, illetve a nemek közti bérkülönbség is gyakori téma lehet a sajtóban, miközben az eddiginél több nő kerülhet a lapok élére. Mi vár az újságokra 2018-ban? – erre a kérdésre adtak választ neves szakemberek a Harvard Egyetem újságíró műhelyének felkérésére.

A Harvard Egyetem újságírással foglalkozó műhelye, a Nieman Journalism Lab minden év végén megkérdez neves újságírókat és médiaszakértőket, hogy mire számítanak a szakmában a következő évben. Mit gondolnak a New York Times és a National Geographic vezetői? Milyen újításokat érdemes ellesni a Washington Posttól és a Reuterstől? Mik lesznek az év témái, hogyan alakul át a médiavállalatok üzleti modellje, és milyen új formátumok jelennek meg a színen? Az idei szakértői válaszokból szemezgettünk.

A hirdető helyett az olvasó fizet?

Az elmúlt évtizedekben most először látni példákat arra, hogy a kiadványok több bevételhez jutnak az olvasók, mint a hirdetők által. Ez sokak szerint fordulatot jelez az újságok üzleti modelljében. A legismertebb márkák, mint a Wall Street Journal, a New York Times és a Washington Post már rengeteg online előfizetővel rendelkeznek. Ez főleg adatelemzők munkájának köszönhető, illetve a fake news jelenség is rásegít arra, hogy az emberek hajlandóak fizetni a hírekért, amelyeket megbízhatónak tartanak. A New York Timesnál például már a bevételek 60%-át az előfizetések jelentik, és tavaly december elején 10-ről 5-re csökkentették az ingyen elérhető cikkek számát, további előfizetések reményében. A New York Timesnak több mint 2 millió online előfizetője van, és Mark Thompson vezérigazgató úgy gondolja, hogy idővel akár 10 millió előfizetőig is eljuthatnak.

Úgy tűnik tehát, hogy bár egy generáció úgy nőtt fel, hogy ingyenesen fér hozzá a hírekhez, ez a luxus hamarosan véget ér, legalábbis egyre több irányból látni erre törekvéseket. Rodney Benson, a New York University professzora úgy véli, hogy a fizetőfalak megjelenésével a közönség mérete zsugorodik, de ez normális hiszen a minőségi cikkek egy szűkebb réteget érdekelnek, főképp a magas státuszú, tanult eliteket. Ez lesz tehát az ára annak, hogy a sajtó függetlenedik a hirdetői bevételektől. A Spotify, a Netflix és a Hulu már bizonyították, hogy az online világban is lehet előfizetőket szerezni, és ez a sajtónak is új lendületet adhat.

Julia B. Chan, a Mother Jones közönségért felelős vezetője (director of audience) szerint egyre több lapnál ébrednek rá arra, hogy az egyszeri látogatók, akiket a kattintékony címek vonzanak, valójában nem értékesek. A 2018-as év ezért szerinte is arról fog szólni, hogy az újságok elkötelezett olvasókat szereznek maguknak, ehhez pedig a közönség szegmentálására van szükség, és különböző niche-piacokra kell lőni, mint ahogy például a Washington Post által elindított oldal, a Lily teszi (az Y-generációs nőkhöz szól). Ez mindenkinek kihívás, hiszen miközben az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált, hogy mire kíváncsi a nagyközönség, a szűkebb szegmensek igényei kevésbé ismertek.

Jim Moroney, a Dallas Morning News ügyvezetője is hasonlóan gondolkodik, amikor azt mondja, az újságoknak a jövőben elég jónak kell lenniük ahhoz, hogy az olvasók fizessenek értük. „Akik továbbra is a digitális hirdetéseket helyezik előtérbe az online előfizetések helyett, azokat a kihalás veszélye fenyegeti” – véli az ügyvezető. Szerinte fontos látni, hogy az emberek nem fognak fizetni azért, amit máshol ingyen is megkaphatnak. Eredeti és releváns újságírói munkára van szükségi, és még azt is lehetségesnek tartja, hogy egyes szerkesztőségeknek ehhez új újságírókat kell felvenni. Az olvasói igények profi kiszolgáláshoz pedig olyan technológiai megoldások jelenthetik a kulcsot, mint az adatelemzés, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc (angolul blockchain) technológia. 

media2018.jpg

Forrás: europeanjournalists.org

Női hangok, női témák és női vezetők

Sokak szerint a szexuális zaklatási botrányok felszínre kerülése, illetve az azt övező médiafigyelem olyan fordulópontot jelent, ami a média működésére is hatást gyakorol. Jennifer Coogan, a Newsela tartalomigazgatója szerint a jövőben a tartalmak jóval nőbarátabb hangszínt öltenek, vagyis több nőket érintő témát dolgoz majd fel a sajtó, és ezzel párhuzamosan a női közszereplőkre irányuló, gyakran szexista hozzáállás is visszaszorul (például nem az lesz már a legfontosabb téma, hogy mit viselnek). A tartalomigazgató arra számít, hogy a női vezetők száma is növekedni fog a médiavállalatok élén, és ezzel a “Content is queen” mondás új – és egyben szó szerinti – értelmet nyer.

Vanessa K. Deluca, az afro-amerikai nőkre fókuszáló Essense főszerkesztője is hasonló várakozásokkal indul neki az új évnek. Szerinte olyan női témák kerülnek előtérbe, mint a nők politikai és vezetői képessége, a nemek közti bérszakadék, a feminizmus, a reproduktív jogok fontossága és a szexuális zaklatás elleni harc. Cooganhez hasonlóan ő is úgy látja, hogy szexuális zaklatási botrányok hatására a női hangok még hangosabbá válnak 2018-ban. Debra Adams Simmons, a National Geographic kulturális vezetőszerkesztője szintén úgy gondolja, hogy a médiaszervezetek kapui megnyílnak a nők előtt, ami egyrészt új narratíváknak enged teret, másrészt a médiát érintő bizalmi válság megoldásában is előrelépést jelenthet.

Új formátumok és innovációk

Mobiltelefonok mindenhol

Az új évben is folytatódik az okostelefonok szerepének növekedése a hírfogyasztásban – véli Alfred Hermida, a kanadai University of British Columbia újságíró-iskola vezetője. 2017-ben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában is elérte a mobiltelefon az asztali számítógépek szintjét, nem lehet azonban hátradőlni, mert innen még bőven van lehetőség a növekedésre. Ezt azonban nehezíti, hogy egyre zsúfoltabbak a telefonok képernyői, rengeteg alkalmazás, értesítő és új közösségimédia-felület verseng a felhasználók figyelméért. Ez azt jelenti, hogy az újságoknak új, kreatív megoldásokat kell fejleszteniük arra, hogy még több embert elérjenek, és ők töltsék ki az üres járatokat (tömegközlekedés, sorban állás) az emberek mindennapjaiban, amiben maga a mobiltelefon már első helyen van. A kérdés csak az, hogy mire használja a felhasználó a telefont ezekben az időszakokban.

Mesterséges intelligencia

Az emberek figyelméért folytatott harcban fontos szerepet játszhat a mesterséges intelligencia, aminek nagy szerepe van az olyan cégek termékeinek addiktív jellegében, mint a Netflix, az Amazon vagy a Facebook, amely kiismeri és előrejelzi a felhasználók viselkedését a preferenciáik alapján. A sajtótorgánumok akkor tudnak versenyképesek maradni, ha személyre szabják a felhasználói élményt. „15 évvel ezelőtt az online és az offline újságírók között volt szakadék, 2018-ban és a következő években pedig újabb szakadék jön létre azok között, akik használják és akik nem használják a mesterséges intelligenciát” – véli Alice Antheaume, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézete (Sciences Po) újságíró-iskolájának dékánja. A Reuters hírügynökség példáját említi, amely eszközt (Reuters News Tracer) fejlesztett a közösségi oldalak monitorozására, és ezzel azonosítja a vezetőhíreket a Twitteren, az ott megjelenő üzenetek elemzésével. A Financial Times pedig egy olyan bot bevezetésére készül, amely megtalálja azokat a híreket, amiket az adott felhasználóval azonos iparágban dolgozók olvasnak. A Reutersről és IT-fejlesztéseiről azt is érdemes tudni, hogy naponta több ezer cikket gyártanak automatikusan, számos nyelven, vállalati és kormányzati adatok felhasználásával. Persze nem mindenki engedheti ezt meg magának, de fontos, hogy minél többen elkezdjenek együttműködni szakértőkkel, akikkel testhez álló megoldásokat fejlesztenek.

Új videós formátumok: VR és long form

A videós formátum már nemcsak az Egyesült Államokban és a nyugati Európai országokban népszerű, hanem Magyarországon is egyre több online szerkesztőség készít videókat. Szakértők szerint a videós formátumokban is lesznek újdonságok: megnövekedett szerephez juthat például 2018-ban a virtuális valóság alkalmazása. Ezenkívül az idei évben számíthatunk a hosszú formátumú videók (long form video journalism) megjelenésére, miután az utóbbi években inkább a nagyon rövid, velős videóké volt a főszerep, amelyek könnyen virálissá válnak a Facebook segítségével. A minőségi videós történetmesélésnek is megvan a saját szűk közönsége, így ez a műfaj is könnyen váltható olvasói előfizetésekből származó bevételre. Szintén várható a podcastok további felfutása és sokszínűbbé válása a közeljövőben, ami egyre inkább a rádiózás babérjaira tör, és egyes vélemények szerint új bevételszerzési modellek is fognak hozzá kapcsolódni.

Több nő, több előfizető: meghatározó év lehet a 2018-as az újságoknál

Több nő, több előfizető: meghatározó év lehet a 2018-as az újságoknál

Az újságírásban számos komoly változás következhet be 2018-ban a Nieman Journalism Lab összeállítása szerint. Az egyik legfontosabb az üzletimodell-váltás, aminek köszönhetően az olvasói (digitális) előfizetések versenyre kelnek a régóta domináló hirdetési bevételekkel. Várhatón idén is sok szó esik majd a szexuális zaklatásokról, illetve a nemek közti bérkülönbség is gyakori téma lehet a sajtóban, miközben az eddiginél több nő kerülhet a lapok élére. Mi vár az újságokra 2018-ban? – erre a kérdésre adtak választ neves szakemberek a Harvard Egyetem újságíró műhelyének felkérésére.

(more…)